Pais-Horváth Szilvia • 2024. augusztus 31. 14:01
A vidéki főutak mellett manapság hamarabb találsz egy hamburgerezőt vagy pizzázót, mit egy magyaros kifőzdét, pláne egy csárdát! Idézzük is meg, milyen lehetett régen az élet ezekben a betyárbujtató, kocsmazajos, kockásabroszos kisvendéglőkben!
A hagyományos vendéglátóhelyek közé tartoztak, főként az Alföldön, a pusztákon, aztán a jelentősebb vásáros helyekre (majd a forgalmasabb turistás helyekre, így a Balaton köré), és az oda vezető utak mentén épültek.
A vidéki csárdák a 18 -19. században élték fénykorukat
Jellemzően lakott területen kívül települések szélén, az utak mentén biztosítottak szállást és étkezést az átutazóknak. Eredetileg olyan helyeken álltak, ahol az útonállókat a pandúrok nehezen ellenőrizhették. Nem véletlen hát, hogy a csárdákhoz sok romantikus, főleg betyárokkal kapcsolatos történet kapcsolódik. Jellemzően rendelkeztek kocsiszínnel, szekérállásuk is volt a kocsik, szekerek számára, ahol még a lovak is megpihenhettek.
A 17. század végétől sorra épültek a csárdák, elsősorban az Alföldön olyan távolságra (20–40 km) egymástól, ahogyan azt az állatok etetése, itatása megkívánta. Kocsma funkciójuk mellett elsődleges céljuk a vásárra, eladásra terelt állatok és a szekerek, kocsik elhelyezése volt, ezért olykor hatalmas méretű állások sorakoztak a csárda udvarán, s nem hiányzott az állatok itatását biztosító kút sem.
A csárda épületeit gyakran kerítés vette körül
A csárda mellett nagyobb földterület biztosította az állatok legeltetését. A csárdában megforduló hajtók, vásározók rendszerint az állatok mellett, az állásban, szekéren éjszakáztak, a forgalmasabb utak mentén azonban sok csárdában volt az ivón és a csárdás lakásán kívül éjjeli szállást biztosító külön szoba is.
A legelső csárdák a nagy körzethatárú Debrecen környékén épültek. Ezek kezdetben földbe vájt, putriszerű csapszékek voltak. Forgalmasabb, nagy hasznot hajtó helyeken azonban már a 18. század második felében szilárd épületeket emeltek.
A csárdák kedvelt tartózkodási és szórakozóhelyei voltak a vidék pásztorainak, betyárjainak. (A néphagyományból jól ismert történeteket a betyárok rejtekhelyeiről és titkos menekülő járatairól a kondorosi csárda esetében igazolták a műemléki kutatások is.)
Nem létezett vidéki csárda - szellemes név nélkül
Íme az egyik kedvencünk, a győri "Köss ki Csárda" a Rába partján...
...vagy a Pokolbéli víg napjaink a Dunánál:
Miről ismerhető fel egy hagyományos magyar csárda?
A csárdák ma is jellegzetes vidéki jegyeket hordoznak, parasztházak, amikről nem hiányozhat a nádtető és a tornác. Egyszerű és múltat idéző berendezésekkel és tárgyak jellemzik a belső teret, a legtöbb helyen pedig régi kemence – csikós tűzhely is van.
Étel kínálatunkban a tradicionális magyar konyha ételeit vonultatják fel, melyekhez a hazai borászatok legfinomabb nedűit és pálinkáit kínálják.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Egy-két kupica pálinka után taxi helyett, még 80-an évvel ezelőtt is sokan inkább lóra pattantak...
Az \'50-es és 60\'-as évek szűk levegője - és a balatoni csárdaélet
Végezetül hozunk még egy-két izgalmasnak tűnő fotót a Fortepan gyűjteményéből:
Külön műfaj a balatoni halász csárda:
Azok a \'60-as évek - és a magyaros vendéglátás, kockás abrosszal és fémvázas székekkel. Valaki emlékszik még rá, milyen volt egy ilyen udvaron, diófa árnyékában hűsölni?
Íme, a kor egyik legszebb csárdája, pazar kilátással:
\'70-es évek ifjúsága sem maradhatott ki - csíkos melegítősen, csárdalátogatóban:
Volt idő, amikor a vidéki panelházak lábánál (Siófokon) még nem Meki, hanem csárda épült. Apropó, emlékeztek még a kerti rönkbútorokra, és rajtuk a szőrmékre?
Címlapkép: Tokaji csárda kerthelyisége. Év: 1936, Fotó adományozó: Kerny István / Fortepan