Pais-Horváth Szilvia • 2024. augusztus 31. 14:01
A vidéki főutak mellett manapság hamarabb találsz egy hamburgerezőt vagy pizzázót, mit egy magyaros kifőzdét, pláne egy csárdát! Idézzük is meg, milyen lehetett régen az élet ezekben a betyárbujtató, kocsmazajos, kockásabroszos kisvendéglőkben!
A hagyományos vendéglátóhelyek közé tartoztak, főként az Alföldön, a pusztákon, aztán a jelentősebb vásáros helyekre (majd a forgalmasabb turistás helyekre, így a Balaton köré), és az oda vezető utak mentén épültek.
A vidéki csárdák a 18 -19. században élték fénykorukat
Jellemzően lakott területen kívül települések szélén, az utak mentén biztosítottak szállást és étkezést az átutazóknak. Eredetileg olyan helyeken álltak, ahol az útonállókat a pandúrok nehezen ellenőrizhették. Nem véletlen hát, hogy a csárdákhoz sok romantikus, főleg betyárokkal kapcsolatos történet kapcsolódik. Jellemzően rendelkeztek kocsiszínnel, szekérállásuk is volt a kocsik, szekerek számára, ahol még a lovak is megpihenhettek.
A 17. század végétől sorra épültek a csárdák, elsősorban az Alföldön olyan távolságra (20–40 km) egymástól, ahogyan azt az állatok etetése, itatása megkívánta. Kocsma funkciójuk mellett elsődleges céljuk a vásárra, eladásra terelt állatok és a szekerek, kocsik elhelyezése volt, ezért olykor hatalmas méretű állások sorakoztak a csárda udvarán, s nem hiányzott az állatok itatását biztosító kút sem.
A csárda épületeit gyakran kerítés vette körül
A csárda mellett nagyobb földterület biztosította az állatok legeltetését. A csárdában megforduló hajtók, vásározók rendszerint az állatok mellett, az állásban, szekéren éjszakáztak, a forgalmasabb utak mentén azonban sok csárdában volt az ivón és a csárdás lakásán kívül éjjeli szállást biztosító külön szoba is.
A legelső csárdák a nagy körzethatárú Debrecen környékén épültek. Ezek kezdetben földbe vájt, putriszerű csapszékek voltak. Forgalmasabb, nagy hasznot hajtó helyeken azonban már a 18. század második felében szilárd épületeket emeltek.
A csárdák kedvelt tartózkodási és szórakozóhelyei voltak a vidék pásztorainak, betyárjainak. (A néphagyományból jól ismert történeteket a betyárok rejtekhelyeiről és titkos menekülő járatairól a kondorosi csárda esetében igazolták a műemléki kutatások is.)
Nem létezett vidéki csárda - szellemes név nélkül
Íme az egyik kedvencünk, a győri "Köss ki Csárda" a Rába partján...
...vagy a Pokolbéli víg napjaink a Dunánál:
Miről ismerhető fel egy hagyományos magyar csárda?
A csárdák ma is jellegzetes vidéki jegyeket hordoznak, parasztházak, amikről nem hiányozhat a nádtető és a tornác. Egyszerű és múltat idéző berendezésekkel és tárgyak jellemzik a belső teret, a legtöbb helyen pedig régi kemence – csikós tűzhely is van.
Étel kínálatunkban a tradicionális magyar konyha ételeit vonultatják fel, melyekhez a hazai borászatok legfinomabb nedűit és pálinkáit kínálják.
JÓL JÖNNE 10 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 10 000 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 210 218 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 9,97%), de nem sokkal marad el ettől az UniCredit Bank (THM 10,22%-ot) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Egy-két kupica pálinka után taxi helyett, még 80-an évvel ezelőtt is sokan inkább lóra pattantak...
Az \'50-es és 60\'-as évek szűk levegője - és a balatoni csárdaélet
Végezetül hozunk még egy-két izgalmasnak tűnő fotót a Fortepan gyűjteményéből:
Külön műfaj a balatoni halász csárda:
Azok a \'60-as évek - és a magyaros vendéglátás, kockás abrosszal és fémvázas székekkel. Valaki emlékszik még rá, milyen volt egy ilyen udvaron, diófa árnyékában hűsölni?
Íme, a kor egyik legszebb csárdája, pazar kilátással:
\'70-es évek ifjúsága sem maradhatott ki - csíkos melegítősen, csárdalátogatóban:
Volt idő, amikor a vidéki panelházak lábánál (Siófokon) még nem Meki, hanem csárda épült. Apropó, emlékeztek még a kerti rönkbútorokra, és rajtuk a szőrmékre?
Címlapkép: Tokaji csárda kerthelyisége. Év: 1936, Fotó adományozó: Kerny István / Fortepan