Pais-Horváth Szilvia • 2022. augusztus 15. 17:05
Sötétlila színe miatt sokan ma is azt hiszik, hogy mérgező, azonban nem kell félnünk, egy nagyon egészséges, sokféle hatóanyagot tartalmazó gyümölcsről van szó: ez a fekete bodza. Sütemények töltelékeként vagy éppen húsok mellé is kiváló.
A bodza, tisztázzuk a legelején, bár jobbára gyomként nő a parlagon hagyott területeken és erdőszéli bozótosokban, egy szuperegészséges és roppant hasznos növény. Nem csak illatos virágát, bogyóját, de még különleges fáját is hasznosítjuk. A sötétlila, majdnem fekete bodzabogyókból a Dunántúlon többnyire bodzalekvárt főznek, amit csetének hívnak. Puha fájából bodzasípot, furulyát, vagy épp grillezéshez nyársakat is készíthetünk. Magát a fekete bodzát nem véletlenül hívják festőbodzának (Sambucus nigra) is, ugyanis a bogyóból különböző adalékanyagokkal barna, kék, ibolya, bíbor és fakókék, a levelekből pedig zöld festékanyagot készítettek.
Leginkább a bodza-téma tavasszal jön elő, amikor sárgásfehér virágaiból teát, bodzapezsgőt, frissítő szörpöket készíthetünk, de akár még palacsintába, fánkba is belesüthetjük. Ilyenkor augusztus közepén már leginkább a bodzalekvárnak van itt a szezonja, amit szilvával vagy fekete szederrel együtt is el lehet rakni. De ha unjuk a lekvárfőzést, remek vadhúsokhoz való chutny is főzhetünk belőle. A bogyókból készített bodzabor (gyümölcsborféleség) egyes vidékeken hagyományos szíverősítő. Helyenként pálinkát is főznek belőle – mivel ez a művelet igen munkaigényes, a bodzapálinka ritka és nagyon drága.
Mikor és honnan szedjük bodzabogyót?
Az alapanyagát, mármint a bodzabogyókat gyakorlatilag bárhol megtaláljuk: a növény szereti a törmelékes területeket, réteket, erdőszéleket, bozótosokban és utak mentén is ismert jelenség. Lehetőleg azonban olyan bodzabokrot válasszunk, ami nem forgalmas autóutak közvetlen közelében van, mert azokon a virágokon több a por és a károsanyag-lerakódás.
Fontos tudni a gyűjtés során, hogy közeli mérgező rokona a gyalogbodza (S. ebulus), amely lágyszárú évelő, más habitusú, és virágai nem sárgásfehérek, hanem hófehérek, portokjuk pedig lila. Másik rokon faj a fürtös bodza (S. racemosa), amely kevéssé alkalmazkodóképes, virágzata sárgászöld, nem tányérszerű, bogyói korallpirosak, az ágak bélszövete nem fehér, hanem sárgásbarna. Enyhén mérgező.
A fekete bodza bogyója is enyhe hashajtó, fájdalomcsillapító és immunerősítő hatású.
Nyersen ne fogyasszuk, és kizárólag a sötét, érett és fekete bogyókat gyűjtsük be, az éretlen részeket ne!
Bodza a népi gyógyászatban
A bodza hatóanyagai a virágokban (flavonoidok, szaponinok, ciánglikozid, klorogénsav), a bodzabogyókban (antocianinok, szerves savak, cukrok és vitaminok) és a levelekben (cseranyag, szambunigrin glikozid) találhatók, ezeket a részeket hasznosíthatjuk gyógyászati és gasztronómiai célokra. Fontos tudni, ahogy korábban írtuk is, hogy a virágok, bogyók kocsányai mérgezőek, így azokat a részeket nem szabad megennünk! A termések A-, B-, C-, D- és E-vitamintartalma rendkívül magas, emellett olyan ásványi anyagokat tartalmaznak, mint a vas, a foszfor, a magnézium, a kálium és a kalcium.
Gyakran emlegették a bodzát úgy, mint a „szegény ember patikáját”, hiszen egyszerű és ingyenes gyógyszerként alkalmazhatták minden tavasszal. A népi gyógyászatban vizelethajtásra, vértisztításra, gyulladáscsökkentésre használták, ám főzete megoldást jelentett a székrekedésre, a sérülések hámosítására és csillapították vele a szemgyulladásos panaszokat is. Kedvelt gyógyszer volt a bodzafőzet megfázás, torokfájás ellen, illetve a TBC-t is próbálták gyógyítani vele. Nem csak a virágokat, bogyókat hasznosították, hanem a bodza gyökereit is. Bodzatinktúrás fürdővízzel kezelték az epilepsziásokat, a gallyak levével szemölcsöket kentek be, sőt – habár ez nyilván nem használt – a betegek arccal a fa felé, a földre feküdtek, hogy beszívhassák a bodza gyógyító erejét.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A bodza levélből is készíthetünk teát, ami reumás bántalmak ellen, vizelethajtóként, lázcsillapítóként ihatjuk. Ugyanakkor a koszorúér-betegségben szenvedők időnkénti légszomjának csillapítására is ajánlják.
Bodzalekvár készítése
Szóval kalandra fel, kár kihagyni a bodza bogyóját, nem gyűjteni belőle egy vödörre valót, hiszen rengeteg vitamint, ásványi anyagot tartalmaz! Egy valamire azonban figyeljünk, ha bodzalekvár készítésére adjuk a fejünket (kezünket), húzzuk kesztyűt, mielőtt a bogyózásnak nekiállunk!
Hozzávalók:
- 1 kg száráról leszedett bodzabogyó (kb. 1,5 -1,8 kg száras fekete bodza termése kell hozzá)
- 25 dkg cukor
A bogyókat alaposan mossuk meg, majd csöpögtessük is le. A cukrot a vízzel együtt tegyük fel, időnként kevergetve főzzük sűrű sziruppá. Keverjük bele a bodzabogyókat, majd lassú tűzön főzzük tovább, amíg lekvársűrűségű nem lesz. A forró lekvárt aztán töltsük bele sterilizált, felforrósított dunsztos üvegekbe, csavarjuk rá a tetejét, végül takarjuk be plédekkel, így lassabban hűl ki.
Végezetül még egy jó tanács: egy villa is nagy segítségünkre lehet, amikor nekiállunk szemezgetni a bogyókat, de ebből a videóból ez is kiderül:
