HelloVidék • 2019. november 1. 14:00
Egy új tanulmány szerint a mezőgazdasági öntözés miatt egyre több folyót, tavat és patakot sújthat a kiszáradás veszélye. A klímaváltozás miatt még súlyosabb lesz a probléma: néhány évtized múlva a felszíni vizeink mintegy felét fenyegeti majd a kiszáradás, de szerencsére vannak olyan megoldások, amelyekkel megfékezhetjük ezt a rossz tendenciát.
A világon számos terület lenne alkalmas a gazdálkodásra, csupán egyetlen egy dolog hiányzik ezekről a vidékekről: a víz. Ahhoz, hogy a kevés csapadékkal rendelkező területeken is tudjanak gazdálkodni, a helyieknek vízre van szüksége, amit gyakran földalatti kútfúrással oldanak meg. Ez azonban súlyos csapást jelent azon a felszíni vizek számára, amelyeket földalatti források, talajvizek táplálnak.
A víztartó rétegek között található felszín alatti vizeknek van egy bizonyos utántöltési ideje. Ha a megfelelő sebességgel töltődik újra a földalatti víz (például csapadék által) akkor probléma nélkül képesek táplálni a földfelszín feletti patakokat és folyókat. Ha azonban túl sok víz tűnik el a föld alól, és nincs meg a megfelelő mennyiségű utánpótlás, akkor a földalatti vizek – és ezáltal a földfelszín feletti folyók, patakok és tavak is – kiszáradhatnak, megsemmisítve ezzel a helyi ökológiát.
Egy új, a Nature folyóiratban közzétett tanulmány szerint 2050-re a szivattyúzott földalatti vízforrások 42-79 százaléka eléri az újratöltési határértéket. Normál körülmények között a felszín alatti vizek egyenletes és fenntartható vízforrások, azonban a száraz éghajlat és a komoly aszályok miatt egyre több vízre van szükségük az embereknek a felszínen. A fokozott kútfúrás pedig a patakok, folyók és tavak lassú és folyamatos apadásához vezethet.
A tanulmány számítógépes modell segítségével térképezte fel a jelenlegi globális felszín alatti vízfelhasználást, valamint az éghajlatváltozás okozta változásokat.
A modell szerint néhány évtized múlva a világ folyóinak és tavainak mintegy felét a teljes kiszáradás veszélye fogja fenyegetni.
A tanulmány azonban a probléma kezelésének módjait is sorra vette. A jelenlegi adatok szerint a világ édesvizeinek mintegy 70 százalékát a mezőgazdaságban használják fel, ezért rendkívüli fontosságú lett azoknak a módszereknek a felkutatása, melyek csökkentik a mezőgazdaság vízfelhasználását. A technológia fejlődésével egyre több lehetőség adott: egy időzítő például biztosíthatja, hogy az öntözést a nap hűvös időpontjában végezzék el, minimalizálva ezzel az azonnal elpárolgó víz mennyiségét.
A takarónövények alkalmazása segíthet a talaj vízmegtartó képességének javításában, de számos más előnye is van, melyekről korábban írtunk már. Lényegen segítenek lecsökkenteni a felhasznált vízmennyiséget az olyan új alternatív termesztési módszerek, mint például a hidropónia.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A hidropónia alapgondolata az, hogy a növényeknek nem talajra van szükségük, hanem az abból kinyert vízre és tápanyagokra. Egy hidropóniás termelőközpontban éppen ezért nem találunk földet, és a növények sem klasszikusan egymás mellett a földön helyezkednek el, hanem kihasználják a teret és gyakran függőlegesen hevernek egymáson. A rendszerben a növényeket egy olyan komplex öntözőrendszer látja el tápanyaggal, amely a vizet és az abban oldott ásványi anyagokat juttatja el közvetlenül a gyökérzetbe.
Ez a termesztési rendszer a hagyományos mezőgazdasághoz képest akár 70 százalékkal kevesebb vizet használhat fel.
Ez azt jelenti, hogy míg a szántóföldi paradicsomtermesztés esetében 1 kg termés előállításához 200-250 liter vízre van szükség, a hidropóniás termelésben ugyan ez az 1 kg paradicsom 100 liter vizet igényel. Azért is előnyös ez a rendszer, mert nincs kiszolgáltatva az időjárás viszontagságainak: a növényeket zárt térben is meg lehet termelni, ahol különféle műszerek és berendezések biztosítják az ideális hőmérsékletet, páratartalmat és fényt. Ez a rendszer olyan területeket is megfelelővé tesz a zöldségtermesztésre, amelyek alkalmatlanak lennének: városokat, hűvösebb északi területeket, sőt, akár sivatagokat is.
Via Modern Farmer