Pénzcentrum • 2026. szeptember 3. 19:31
A módosított 2026-os költségvetésben több mint 65 milliárd forinttal csökkentette a kormány a kiskereskedelmi adóból várt bevételt. Azonban nemcsak az idei bevétel alakulása érdekes: a közelmúltbeli adóváltozások, az uniós eljárás és Magyarország korábbi vállalása miatt hosszabb távon maga a kiskereskedelmi különadó jövője is kérdésessé válhat. Emellett jelentősen visszavágták a társasági adóból várt bevételt, miközben a pénzügyi szektortól közel 200 milliárd forinttal többet várnak.
A kiskereskedelmi adóból eredetileg 329,2 milliárd forintos bevétellel számolt a 2026-os költségvetés, a módosított előirányzat azonban már csak 263,7 milliárd forint. Ez több mint 65 milliárd forintos csökkenés. Az alacsonyabb bevételhez hozzájárulhatnak ezen adónem közelmúltbeli módosításai is: 2026-tól többek között megszűnt bizonyos kapcsolt vállalkozások árbevételének összeszámítási kötelezettsége - írja elemzésében a Niveus.
Ennél az adónemnél azonban már nemcsak az idei bevétel a kérdés. Az Európai Bizottság 2026 áprilisában az Európai Unió Bírósága elé vitte a magyar kiskereskedelmi adó ügyét, és arra is hivatkozik, hogy Magyarország a helyreállítási tervében vállalta a különadó fokozatos kivezetését.
Ez önmagában nem jelenti azt, hogy rövid időn belül megszűnik a kiskereskedelmi adó, de a jelenlegi szabályozás hosszú távú fennmaradása egyértelműen kérdésessé vált. Az uniós eljárás és a korábbi magyar vállalás miatt erre az adónemre tartós, kiszámítható költségvetési bevételként is egyre nehezebb tekinteni
– mondta Bagdi Lajos, a Niveus partnere.
Közel 250 milliárddal kevesebb társasági adó
A társasági adóból eredetileg 1 258,4 milliárd forintos bevétellel számolt a költségvetés, ezt most 1 009,2 milliárd forintra csökkentették. Ez közel 250 milliárd forintos, mintegy 20 százalékos visszavágást jelent.
A társaságiadó-bevétel ilyen mértékű korrekciójában szerepet játszhat, hogy a gazdaság növekedése elmaradt a korábbi várakozásoktól (a tervezett 4,1%-os GDP bővülés a legoptimistább előrejelzések szerint is maximum 2% lehet), ami a vállalati eredményeken és így a társasági adóalapokban is megjelenhet. Emellett érdemes megvizsgálni azt is, hogy a globális minimumadóhoz kapcsolódó korábbi bevételi várakozások hogyan teljesültek, illetve mennyien választották a kisvállalati adót (KIVA), amely szélesebb kör számára vált elérhetővé
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
– tette hozzá Bagdi Lajos.
A bankoktól közel 200 milliárddal többet várnak
Ezzel éppen ellentétes változás látható a pénzügyi szervezetek befizetéseinél. Az eredeti 292 milliárd forintos előirányzat 490,2 milliárd forintra emelkedett. Ennek döntő háttere a 2026. évre vonatkozó kulcsemelés: a kormány akkor mintegy 185 milliárd forintos többletbevétellel számolt az intézkedésből. Ez nagyságrendileg megfelel a mostani, 198,2 milliárd forintos előirányzat-emelésnek.
A három adónem változása jól mutatja, hogy a költségvetés módosítása nemcsak a hiány újratervezéséről szól. Jelentősen megváltozott az is, hogy az állam a vállalati szektor egyes adóiból mekkora bevételre számíthat idén.