Pénzcentrum • 2026. március 30. 09:13
Megdőlt az államadósságról szóló viták egyik legfőbb alapvetése. Egy friss IMF-elemzés szerint nem létezik olyan univerzális, minden országra érvényes adósságszint, amely felett az eladósodás automatikusan gátolja a gazdasági növekedést. A kritikus küszöb országonként drasztikusan eltér. Olyan fundamentális tényezők határozzák meg, mint az intézményi minőség, a pénzügyi rendszer fejlettsége vagy a múltbeli fizetési fegyelem. A kutatás rávilágít arra is, hogy Magyarország jelenleg még a kritikus szint alatt van. A jelenlegi pályán haladva azonban a 2030-as évekre elérheti azt a pontot, amely már visszaveti a növekedést - írja elemzésében a Portfolio.
Az államadóssággal kapcsolatos gazdaságpolitikai gondolkodást régóta meghatározzák az olyan egységes szabályok, mint az Európai Unió 60 százalékos maastrichti adósságkorlátja. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 105 ország több évtizedes adatait vizsgáló tanulmánya azonban rámutatott, hogy a gazdasági növekedést fékező adósságküszöb értéke a GDP arányában 20 és 209 százalék között mozoghat. Ez azt jelenti, hogy az adósságfelhalmozás egy bizonyos pontig akár támogathatja is a gazdaságot. Efölött az érték felett viszont már egyértelműen negatív hatással van az egy főre jutó GDP bővülésére.
Bár a vizsgált államoknál a kritikus szint átlaga 67,3 százalék, a jövedelmi szint szerint jelentősek az eltérések. Míg az alacsony jövedelmű országoknál ez az érték átlagosan 55,5 százalék, addig a magas jövedelműeknél jóval magasabb, 85,2 százalék. A Világbank besorolása alapján Magyarország is az utóbbi csoportba tartozik.
A 2025 végére várt 74,9 százalékos GDP-arányos hazai államadósság jelenleg még a 85 százalékos határérték alatt marad. Ugyanakkor az Európai Bizottság előrejelzései szerint a magyar adósságpálya a 2030-as évek elejére már átlépheti a kritikus pontot. Ezt követően az állami eladósodás már egyértelműen elkezdi visszafogni a növekedést.
A kutatás egyik legérdekesebb megállapítása, hogy ezek a küszöbértékek az évtizedek során meglepően stabilak maradtak, még a globális pénzügyi válság és a koronavírus-járvány ellenére is. Egy ország adósságviselő képessége ugyanis nem a rövid távú piaci ingadozásoktól függ, hanem a lassan változó, strukturális adottságoktól. A határértékeket nem lehet egyetlen számmal leírni, a különbségeket a gazdaságok belső minősége magyarázza.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Az egyik legfontosabb tényező a megbízható adósságtörlesztési múlt. Ahol az állam korábban is pontosan törlesztett, ott a gazdaság magasabb adósságszintet is képes elviselni. Szintén kulcsfontosságú az intézményi minőség; a hatékony közigazgatás, az alacsony korrupció és a stabil jogrendszer érezhetően növeli a fiskális mozgásteret.
Komoly kockázatot jelent viszont az adósság szerkezete, különösen a külső finanszírozás túlsúlya. Azok az országok, amelyek erősen kiszolgáltatottak a külföldi hitelezőknek, sokkal sérülékenyebbek. Náluk jóval alacsonyabb szinten húzódik az a határ, ahol az eladósodás már makrogazdasági teherré válik. Ezzel szemben egy mély, jól működő hazai bankrendszer és a fejlett pénzügyi szektor jelentősen kitolja ezt a pontot, mivel a belföldi finanszírozás stabilabb hátteret biztosít az állam számára.