Hatalmas vagyonon ül Magyarország: simán leköröznénk egy csomó országot, miért nem nyúlunk hozzá?

Portfolio2026. február 26. 09:32

Magyarország az Európai Unió egyik legjelentősebb, a fosszilis energiahordozókkal is versenyképes geotermikus villamosenergia-termelési potenciáljával rendelkezik, ám a kormányzati tervek szerint ennek szerepe a következő évtizedekben is elhanyagolható marad. Bár egy friss elemzés szerint a hazai földhőben rejlő lehetőségek a teljes jelenlegi erőművi kapacitás többszörösét is kitehetnék, a szakpolitika elsősorban továbbra is a hőtermelésre fókuszál, a villamosenergia-mixben pedig 2050-ig csupán marginális részesedést szán a technológiának - jelentette a Portfolio.

Az Ember energetikai agytröszt elemzése rávilágít, hogy az uniós szinten gazdaságosan – vagyis a szén- és gázalapú termeléssel versenyképes áron – kiaknázható, 43 gigawattnyi (GW) geotermikus potenciál közel kétharmada Magyarországon összpontosul. A tanulmány szerint a hazai adottságok 28,3 GW villamosenergia-termelő kapacitás kiépítését tennék lehetővé 100 euró/megawattóra költségszint alatt. A nagyságrendet jól szemlélteti, hogy a magyar villamosenergia-rendszer teljes bruttó beépített teljesítménye – beleértve a háztartási napelemeket és az ipari létesítményeket is – jelenleg nem éri el a 16 GW-ot.

A technológia legnagyobb előnye a naperőművekkel szemben a kiszámíthatóság. Míg a hazai kapacitások felét kitevő fotovoltaikus rendszerek kihasználtsága az időjárásfüggőség miatt 20 százalék alatt marad, addig a geotermikus erőművek a nukleáris blokkokra jellemző, 80-90 százalékos kapacitáskihasználással képesek zsinóráramot termelni.

Elméleti síkon a teljes hazai potenciál kiaknázása évi 200 terawattóra termelést tenne lehetővé, ami a jelenlegi magyar áramtermelés ötszöröse. Ez a kapacitás a megújulók tisztaságát ötvözné a hagyományos erőművek stabilitásával, miközben érdemben csökkentené az ország földgázimport-függőségét.

A gyakorlati megvalósítás azonban egyelőre gyerekcipőben jár. Magyarországon 2017 óta mindössze a turai kiserőmű termel áramot, amely rendszerszinten alig érzékelhető mennyiséget állít elő. Bár Jászberényben és Tótkomlóson is terveznek hasonló beruházásokat, a vonatkozó stratégia is elismeri a nehézségeket: az áramtermeléshez szükséges, 4000 méternél mélyebb fúrások magas költséggel és jelentős, 60 százalék feletti geológiai kockázattal járnak. Emiatt a megtérüléshez elengedhetetlen az állami szerepvállalás és támogatás.

A piaci szereplők érdeklődése a kockázatok ellenére élénk, a hatósághoz benyújtott kutatási engedélykérelmek zöme kifejezetten áramtermelést céloz, és a szaktárca is stratégiai növekedési lehetőségként tekint a területre.

LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!

A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 20 000 000 forintot 20 éves futamidőre már 6,89 százalékos THM-el, havi 150 768 Ft forintos törlesztővel fel lehet venni az ERSTE Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a CIB Banknál 6,9%, a Magnet Banknál 7,03%, a Raiffeisen Banknál 7,22%, míg az UniCredit Banknál pedig 7,29% . Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

A villamosenergia-termelés jövőképét illetően azonban a Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) frissített változata rendkívül visszafogott. Bár a dokumentum elismeri a "különösen jó" hazai adottságokat, a geotermikus kapacitások szerepét még 2050-ben is csupán a hazai rendszer 1 százalékára becsüli. A kormányzati elképzelések szerint a következő évtizedek áramellátását elsősorban az atomenergia (Paks I. és II.), a napenergia, a földgáz és az import biztosítja majd. Így a geotermiában rejlő villamosenergia-termelési lehetőségek kiaknázása várhatóan messze elmarad a potenciáltól.

Címkék:
kormány, energia, beruházás, magyarország, gazdaság, paks, földgáz, megújuló energia, energetika, paksi atomerőmű, energiaellátás,