Portfolio • 2026. február 26. 09:32
Magyarország az Európai Unió egyik legjelentősebb, a fosszilis energiahordozókkal is versenyképes geotermikus villamosenergia-termelési potenciáljával rendelkezik, ám a kormányzati tervek szerint ennek szerepe a következő évtizedekben is elhanyagolható marad. Bár egy friss elemzés szerint a hazai földhőben rejlő lehetőségek a teljes jelenlegi erőművi kapacitás többszörösét is kitehetnék, a szakpolitika elsősorban továbbra is a hőtermelésre fókuszál, a villamosenergia-mixben pedig 2050-ig csupán marginális részesedést szán a technológiának - jelentette a Portfolio.
Az Ember energetikai agytröszt elemzése rávilágít, hogy az uniós szinten gazdaságosan – vagyis a szén- és gázalapú termeléssel versenyképes áron – kiaknázható, 43 gigawattnyi (GW) geotermikus potenciál közel kétharmada Magyarországon összpontosul. A tanulmány szerint a hazai adottságok 28,3 GW villamosenergia-termelő kapacitás kiépítését tennék lehetővé 100 euró/megawattóra költségszint alatt. A nagyságrendet jól szemlélteti, hogy a magyar villamosenergia-rendszer teljes bruttó beépített teljesítménye – beleértve a háztartási napelemeket és az ipari létesítményeket is – jelenleg nem éri el a 16 GW-ot.
A technológia legnagyobb előnye a naperőművekkel szemben a kiszámíthatóság. Míg a hazai kapacitások felét kitevő fotovoltaikus rendszerek kihasználtsága az időjárásfüggőség miatt 20 százalék alatt marad, addig a geotermikus erőművek a nukleáris blokkokra jellemző, 80-90 százalékos kapacitáskihasználással képesek zsinóráramot termelni.
Elméleti síkon a teljes hazai potenciál kiaknázása évi 200 terawattóra termelést tenne lehetővé, ami a jelenlegi magyar áramtermelés ötszöröse. Ez a kapacitás a megújulók tisztaságát ötvözné a hagyományos erőművek stabilitásával, miközben érdemben csökkentené az ország földgázimport-függőségét.
A gyakorlati megvalósítás azonban egyelőre gyerekcipőben jár. Magyarországon 2017 óta mindössze a turai kiserőmű termel áramot, amely rendszerszinten alig érzékelhető mennyiséget állít elő. Bár Jászberényben és Tótkomlóson is terveznek hasonló beruházásokat, a vonatkozó stratégia is elismeri a nehézségeket: az áramtermeléshez szükséges, 4000 méternél mélyebb fúrások magas költséggel és jelentős, 60 százalék feletti geológiai kockázattal járnak. Emiatt a megtérüléshez elengedhetetlen az állami szerepvállalás és támogatás.
A piaci szereplők érdeklődése a kockázatok ellenére élénk, a hatósághoz benyújtott kutatási engedélykérelmek zöme kifejezetten áramtermelést céloz, és a szaktárca is stratégiai növekedési lehetőségként tekint a területre.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
A hivatalos kormányzati tervek azonban továbbra is főként a hőtermelési célú hasznosítást részesítik előnyben. A célkitűzések szerint 2030-ra a geotermikus energia felhasználása a kétszeresére nőhet, ami 2035-ig akár 1-1,2 milliárd köbméter földgáz kiváltását is eredményezheti a fűtési szektorban.
A villamosenergia-termelés jövőképét illetően azonban a Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) frissített változata rendkívül visszafogott. Bár a dokumentum elismeri a "különösen jó" hazai adottságokat, a geotermikus kapacitások szerepét még 2050-ben is csupán a hazai rendszer 1 százalékára becsüli. A kormányzati elképzelések szerint a következő évtizedek áramellátását elsősorban az atomenergia (Paks I. és II.), a napenergia, a földgáz és az import biztosítja majd. Így a geotermiában rejlő villamosenergia-termelési lehetőségek kiaknázása várhatóan messze elmarad a potenciáltól.