Pénzcentrum • 2025. október 7. 12:03
Magyarország gázpolitikája az elmúlt években nem bizonyult teljesen irracionálisnak: a 2022–23-as energiaválságot pánikvásárlások nélkül vészeltük át, és hosszú ideig olcsóbban jutottunk energiához, mint azok az országok, amelyek azonnal elfordultak az orosz energiahordozóktól. Mostanra azonban megfordult a helyzet: az árkülönbség csökken, miközben a geopolitikai és ellátásbiztonsági kockázatok folyamatosan nőnek.
Deák András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének tudományos főmunkatársa szerint a teljes, azonnali leválás az orosz olajról és gázról éves szinten körülbelül 400 milliárd forintos többletköltséget okozna. Ez a magyar GDP nagyjából fél százaléka – érzékelhető, de kezelhető teher, főleg egy kényszerű, válsághelyzetben bekövetkező átállás várható következményeihez képest.
Magyarország jelenlegi ellátása alapvetően az orosz gázra épül, amely a Török Áramlat vezetéken keresztül érkezik. Ez az útvonal háborús, politikai és szankciós kockázatokat hordoz, ráadásul egyetlen tranzitország döntése is zavarokat okozhat. „Álmodni sem lehetne kockázatosabb viszonyokat, az ellátásbiztonság állatorvosi lova a mai magyar helyzet” – fogalmaz Deák.
Az osztrák, román és horvát interkonnektorok, valamint az adriai LNG-terminál révén az ország orosz molekulák nélkül is ellátható. A belföldi fogyasztás tartósan alacsonyabb, mint a 2000-es évek csúcsa, ami mérsékli a sérülékenységet. A régiós kínálat ráadásul bővül: 2027-től elérhető lesz a fekete-tengeri román Neptun mező gáza, és bővül a horvát LNG-kapacitás is.
Most olcsóbb lépni, mint válságban kapkodni
Bár a váltás rövid távon többe kerülne, a halogatás hosszú távon jóval nagyobb veszteséggel járhat. „Lehet, itt az ideje lassan ellépegetni, és kialakítani egy kiegyensúlyozottabb portfóliót, ami ha valamivel drágább is, növeli a hitelességet és csökkenti egy ma már reálisnak tűnő negatív kimenetel következményeit” – zárja elemzését Deák András.