Pénzcentrum • 2025. január 16. 18:07
Magyarország hamarosan túljuthat a recesszión. Szakértők 2 százalékos gazdasági növekedést tartanak valószínűnek az idén, ám több lefelé mutató kockázat is látható: az esetleges amerikai vámok, a munkaerőpiac gyengélkedése és a beruházások esetleges további visszaesése.
A globális gazdasági kilátásokat elsősorban Donald Trump régi-új amerikai elnök január 20-án esedékes hivatalba lépése határozhatja meg 2025-ben. Az amerikai gazdaság növekedése még mindig erős, egyelőre nem látszanak a lassulás jelei, ezen azonban változtathat az új adminisztráció, ha beváltja a vámokra és az illegális bevándorlás visszaszorítására vonatkozó ígéreteit.
Ha megvalósulnak a kampányban hangoztatott intézkedések, akkor azok emelhetik az inflációt és lelassíthatják az amerikai gazdaságot.
Trump Európában is felfordulást okozhat
Az eurózónában amúgy is hosszabb ideje a lefelé mutató kockázatok erősebbek, amit csak tetézne, ha Trump valóban vámot vetne ki az európai termékekre. A piac most arra számít, hogy az Európai Központi Bank további 75 bázisponttal csökkenti az irányadó kamatot 2025-ben, de az OTP Global Markets elemzői akár ennél nagyobb lazításra is látnak teret a gyengébb gazdasági növekedés és az enyhülő inflációs nyomás miatt. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve a várakozások szerint 25-50 bázisponttal csökkentheti idén a tengerentúli kamatszintet, de ha beigazolódnak a félelmek (vámháború, lassuló gazdaság, magasabb infláció), akkor ennél kisebb lehet a mozgástér a kamatcsökkentésre.
A 2024-es magyar GDP-növekedés 0,4 százalék körül lehetett, ami jóval elmarad az előzetes várakozásoktól és a régiós országok adataitól. Ezért elsősorban a beruházások jelentős visszaesése lehetett a felelős, ami ráadásul egyedi tényező a kelet-közép-európai régióban
– mutatott rá Tardos Gergely, az OTP Bank Elemzési Központjának vezetője. Hozzátette: hiába bővült 4 százalék körüli mértékben a fogyasztás, ezt bőven ellensúlyozta a beruházások 15 százalékos visszaesése; nagyrészt emiatt került ismét technikai recesszióba Magyarország. Ugyanakkor mostanra látszanak pozitív jelek: a zuhanás lassult, így hamarosan túljuthatunk a mélyponton a szakértők szerint.
Ennek megfelelően 2025-ben a tavalyihoz hasonló, 4 százalék körüli növekedés várható a fogyasztásban, a beruházásokat pedig az állami projektek fokozódása és a korábban bejelentett nagyobb fejlesztések támogathatják a visszapattanásban.
Emellett az export teljesítménye is javulhat az európai konjunktúra eredményeként. A bank elemzői összességében 2 százalékos gazdasági növekedést tartanak valószínűnek az idén, ami elmarad a korábbi 2,5 százalékos előrejelzésüktől. Ráadásul még ebben a prognózisban is lefelé mutató kockázatok vannak az esetleges amerikai vámok, a munkaerőpiac gyengélkedése és a beruházások esetleges további visszaesése miatt. A jövő évi parlamenti választásokkal kapcsolatos gazdaságélénkítő lépések pedig majd csak 2026-ban éreztetik igazán a hatásukat.
Fellélegezhettünk a korábbi évek extrém magas áremelkedése után
Az inflációban 2024-ben jelentős csökkenést láttunk, 2025-ben pedig enyhén meghaladhatja a jegybanki toleranciasáv (3 plusz-mínusz 1 százalék) felső szélét, 4,5% környéki átlagos inflációs rátával számolnak a Bank elemzői. A jövedékiadó-emelések, a növekvő fogyasztás, a béremelkedés és a tartósan gyenge forint hozhat egy kisebb emelkedést a mutatóban 2025-ben. Ugyanakkor már most látszanak kockázatok, mint például a geopolitika, a magasnyomású gazdaság és a márciustól hivatalba lépő új jegybankelnök esetleges intézkedései.
A tavalyi hiánycélt meghaladóan 4,8 százalékos lett az államháztartás éves hiánya 2024-ben. Változatlan gazdaságpolitika mellett ugyanakkor 2025-ben is a GDP 4,5-5 százalékát teheti ki a deficit, vagyis a 3,7%-os megcélzott hiány eléréséhez további kiigazításra lehet szükség
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
– figyelmeztet Tardos Gergely, majd hozzátette: a választás előtti évben azonban kevés a valószínűsége az újabb kiigazításnak.
Kérdéses a forint helyzete
A folyó fizetési mérleg egyenlegének gyors javulása egyértelműen az utóbbi évek pozitívuma volt. Tavaly már a GDP 2-3 százalékának megfelelő többletet mutathatott Magyarország külső finanszírozási pozíciója. Ez ugyan valamelyest csökkenhet 2025-ben, de még így is elérheti a GDP 1,8 százalékát.
További jó hír, hogy véget ért a külső eladósodottság meredek emelkedése: az elemzők szerint a mutató fokozatosan a GDP 60 százaléka közelében mérséklődhet a következő időszakban. Ezzel párhuzamosan nőttek a devizatartalékok, javult a tartalékmegfelelőség, így kissé nőtt a Magyar Nemzeti Bank mozgástere, hogy szükség esetén beavatkozzon.
Ezekből a tényezőkből kiindulva a Bank szakértői jelenleg 370 körülire taksálják a forint valós árfolyamát, vagyis a mostani, 410 feletti kurzus jelentős alulértékeltségről árulkodik. Ebből kiindulva akár jelentős erősödésre is lehetne ugyan számítani, az elemzők mégis azt gondolják: középtávon a forint kontrollált leértékelődési pályán marad, vagyis inkább fokozatosan gyengül tovább. Rövidtávon azonban 2025-ben a korábbinál fontosabb lehet a gazdaság szereplői számára a stabil árfolyam fenntartása, így az év végére kis erősödésre lehet számítani, az elemzők úgy vélik, 405-ös euróárfolyammal zárhatjuk 2025-öt.
A számos bizonytalanság miatt nem csak a devizák között érdemes diverzifikálni a befektetési portfóliókat, hanem a különböző eszközosztályok, mint a részvények és kötvények, valamint a régiók között is. Ez utóbbi kapcsán fontos kiemelni, hogy a kelet-közép-európai régió piacai továbbra is alulértékeltek a világ más piacaihoz képest
– mutatott rá Sándor Dávid, a OTP Global Markets Multi-Asset Elemzési osztályának vezetője.