Latyák Balázs • 2024. március 18. 05:30
Bár a Visegrádi Együttműködésben még van erő, Orbán Viktor miniszterelnök szorosabbra fűzné Magyarország kapcsolatát a szerbekkel, szlovákokkal és az orsztrákokkal. Ezzel egyesítené a térség "szuverenista államait", melynek nem csak politikai, de gazdasági vonatkozásai is lesznek. A Pénzcentrum ezt a potenciális együttműködést járta körbe gazdasági szakértők segítségével. Mit hozhat a kormányfő B-terve a magyar gazdaságban?
„Hosszú időn keresztül egy V4-es struktúrában gondolkodtunk Lengyelországgal, Csehországgal és Szlovákiával, amelyet nem érdemes feladni, ez a keret még létezik, ebben még van valamennyi szufla, valamennyi élet, de eközben egy másik együttműködési forma is kibontakozni látszik a szuverenista államok között” – jelentette ki korábban Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett gazdasági évnyitó rendezvényen.
Hozzátette, ebben Magyarország mellett megjelentek a szlovákok, az "Európa számára nélkülözhetetlen" szerbek, és Ausztriában is lesz egy választás szeptemberben. „Tehát könnyen lehet, hogy lesz egy osztrák-magyar-szlovák-szerb együttműködés a következő időszakban, amely nem kiváltja a V4-et, hanem megjelenik mellette, és egyre nagyobb gazdasági tartalommal bír majd, ami a magyarok számára fontos, hiszen a Balkánon komoly lehetőségeink vannak” – fűzte hozzá.
Politikai töltet, gazdasági kimenetel
Noha a kormányfő által vázolt tervek alapján Magyarország rövid időn belül egy kelet-közép-európai gazdasági centrummá válhatna, azért nem eszik olyan forrón a kását. Legalábbis a Pénzcentrum által megkérdezett gazdasági szakértők szerint az osztrák-magyar-szlovák-szerb együttműködésnek inkább politikai, semmint gazdasági okai vannak. Hiszen már eddig is léteztek gazdasági kapcsolatok az alábbi országok között, amiket azonban tovább kell építeni, erősíteni.
Tisztán látszik, hogy a kormányzat az előző időszakban próbálta szorosabbra fűzni a gazdasági kapcsolatait Szerbiával, ami leginkább az oda irányuló exportunk és az onnan származó importunk növekedésén észrevehető, melyek dinamikusan fejlődnek. Ám 2023-ban még mindig csupán az importunk 1,5 százaléka, az exportunknak pedig az 1,8 százaléka köthető Szerbiához, és mindkettőnek közel az egyharmada energiahordozó
– mondták el lapunknak Molnár László és Mihályi Máté. A GKI Gazdaságkutató Zrt. gazdasági szakértői hozzátették, a kormányfő által vázolt együttműködéstől összességében nem kell óriási gazdasági csodát várni, hiszen Ausztria, Szlovákia, Szerbia és Magyarország 2022-ben a világ GDP-jének mindössze 0,8 százalékát adta, amiből az következik, hogy világgazdasági kontextusban sem külön-külön, sem pedig együtt nem képviselnek komoly erőt ezek az államok.
Ami különösen igaz annak fényében, hogy Magyarország, Szlovákia és Ausztria uniós tagország, a szerbek viszont a közeljövőben még nem fognak csatlakozni. Így tehát a régiós külkereskedelmi hangsúlyok eltolódásának aligha lesznek világgazdasági hatásai, és az sem valószínű, hogy a magyar kormányfő által felvázolt új régiós együttműködés jelentősen változtatna Magyarország világgazdasági hierarchiában elfoglalt helyén
– fűzték hozzá a szakemberek, akik szerint egyúttal az is elég kérdőjeles még, hogy az osztrákok és a szlovákok mennyire lesznek érdekeltek egy ilyen négyes együttműködési rendszer létrehozásában.
Mindenesetre a potenciális együttműködéssel ők is nyerhetnének, hiszen bizonyos ágazatokban regionális stratégiai pozíciót építhetnének – fejtegette a Pénzcentrumnak a lehetséges előnyöket Vida György, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Gazdaságtudományi Karának adjunktusa. A szakember szerint több ágazat is lenne, amiben az osztrák-magyar-szlovák-szerb négyes erősödni tudna, ezek
- a regionális bankszektor, hiszen az Erste Bank, Raiffeisen Bank, OTP jelenléte relatíve erős az osztrák-szerb-magyar-szlovák területen;
- az építőipar, amit a Wienerberger és a Masterplast tevékenysége alapozhatna meg;
- és energetika szempontból lehetne jelentősebb együttműködést kiépíteni a MOL-Slovnaft és az OMV révén.
„Ezek a területek mind nagyobb szerepet adhatnak a térségnek” – tette hozzá Vida György.
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A V4 fenntartása stratégiai fontosságú
Kérdés azonban, hogy összességében a V4-es országok hogyan viszonyulnak majd a térségben megjelenő, lehetséges új tömbhöz, és hogy a magyar gazdaság számára nem lenne-e előnyösebb, ha a csehekkel és a lengyelekkel fűznénk a jelenleginél szorosabbra az együttműködésünket. Ezzel kapcsolatban az SZTE adjunktusa leszögezte, jelenleg a V4-es konstrukció nem olyan erős, aminek döntően külpolitikai okai vannak.
Lengyelország és Csehország alapvetően ellenzi az orosz agressziót, a gazdasági előrenyomulásukat a térségben. Ezzel szemben Szlovákia és főképp Magyarország, inkább pozitívan és pragmatikusan viszonyul Oroszországhoz
– vázolta a helyzetet Vida György. Hangsúlyozta, stratégiailag azonban kulcsfontossággal bír a V4 fenntartása, hiszen a globális gazdasági és politikai térben a térségnek akkor lesz alkupozíciója, ha összefog, valamint egy irányba tart.
Ha szétesik, akkor a nagyobb gazdasággal és politikai hatalommal rendelkező országok befolyásában fog sodródni a térség. Emellett Ausztriával nem szabad versenyt futni, együttműködni azonban annál inkább, és ugyanígy van ez a szerbek esetében is
– jelentette ki.
Hasonló álláspontot képviselnek a kérdésben a GKI Gazdaságkutató Zrt. szakértői is, akik szerint Magyarország kapcsolatát a cseh és a lengyel kormányzattal alapvetően nem a magyar-osztrák és a magyar-szerb gazdasági együttműködés fogja rontani.
Címlapi kép: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher, MTI/MTVA