Énekes Gábor • 2023. május 13. 16:02
2021-ben az EU-ban 475 038 fogvatartott volt, ami 100 000 lakosra vetítve 106 fogvatartottnak felel meg. A fogvatartottak aránya a 2020-as csökkenést követően emelkedett (100 000 lakosra 104 fogvatartott jutott), de a századforduló óta a második legalacsonyabb érték maradt.
A 100 000 főre jutó fogvatartottak aránya 2021-ben Magyarországon és Lengyelországban volt a legmagasabb (mindkettő 191), őket pedig Szlovákia követte (185). A legalacsonyabb arány Izlandon (38,5) Finnországban (51), Szlovéniában (54) és Hollandiában (65) volt. Az adatokat szolgáltató 26 uniós ország közül 14-ben nőtt a fogvatartottak aránya 2020-hoz képest.
Az adatok szerint 2021 végén 18 623 főt tartottak fogva Magyarországon, ami 11,2 százalékos, azaz 1871 fős emelkedés a 2020. december 31-i nyilvántartáshoz képest. Ezzel mintegy tízéves rekord dőlt meg, vagyis ez idő során sosem volt ilyen magas az elítéltek száma Magyarországon. Mindez annak fényében válik igazán érdekessé, hogy mind az élet elleni, mind a vagyon elleni és más erőszakos bűncselekmények száma is jelentős visszaesést mutat Magyarországon.
2010-ben összesen több mint 447 ezer bűnesetet regisztráltak, tíz évvel később, 2020-ban már csak 162 és félezret, 2021-ben pedig „mindössze” 154 ezret a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint.
Hazánkban természetesen a lenagyobb lakosságszámmal rendelkező Budapesten történik a legtöbb bűnözés, itt 2021-ben több mint 36 ezer esetet regisztráltak, ami egyébként drasztikus csökkenés a 2012-es 118 ezres értékhez képest. Nagyrégiókat tekintve Alföldön és Északon 60 ezer fölött, Közép Magyarországon 50 ezer, míg Dunántúlon 41 ezer volt a regisztrált bűnesetek száma – és mindenhol csökkenő tendenciát láthatunk.
A bűnesetek közül sem csökkent azonban minden egyforma mértékben: országszerte egy év alatt több mint 3 százalékkal nőtt a személyi sérüléssel járó balesetek száma, így 2022-ben már 14 679 ilyen eset volt Magyarországon. Ennek jelenetős része Budapesten történt, melynek hatására a fővárosi önkormányzat idén februárban egy új közlekedésbiztonsági stratégiát dolgozott ki. Ennek részeként 2030-ig megfeleznék, 2050-ig pedig nullára csökkentenék a halálos áldozattal járó közút balesetek számát.
A csökkenő tendencia általános jelenség és az egész EU-t jellemzi. Példaként érdemes megfigyelni a szándékos emberöléssel kapcsolatos esetek számát - ez 2021-ben 3690 volt, ami 4,3 százalékos csökkenést jelent az előző évhez képest. Általánosságban elmondható, hogy Covid-járvány a bűnözési körképet is átalakította némileg, hiszen a lezárások és a társadalmi távolságtartás miatt felére csökkent például a testi sértések és a garázdaságok száma, míg a lopások aránya majdnem negyedére csökkent – ezzel szemben a csalások, visszaélések száma viszont növekvő tendenciát mutatott.
Összességében a fogvatartottak számában 2,5 százalékos növekedés tapasztalható a 2020-as csökkenés után. 2021-ben a felnőtt fogvatartottak 5,3 százaléka volt nő, ami ugyanannyi, mint 2020-ban. Ugyanebben az évben minden ötödik fogoly külföldi állampolgárságú volt a jelentéstevő országban, és minden ötödik fogoly tárgyalásra várt. A fogvatartottak számának nettó növekedése annak köszönhető, hogy az új börtönbüntetések száma meghaladja a szabadulások számát. A súlyos bűncselekmények számának növekedését követően, amelyet több, hosszabb büntetéssel járó elítélés követ, a fogvatartottak száma egy ideig magasabb szinten maradhat, még akkor is, ha a bűnözési ráta csökken. Emellett a fogvatartottak számának nagymértékű csökkenéséhez vezethet majd a dekriminalizáció és az amnesztiák.
Túlzsúfolt cellák
Mint ismert Magyarországon már évek óta komoly problémát jelentenek a túlzsúfolt börtönök, van olyan intézmény, ahol 100 férőhelyen 160 ember él. A kormány a hazai börtönzsúfoltság miatt született strasbourgi ítéletek hatására, 2016-ban határozta el, hogy új börtönöket kell építeni, amire negyven település jelentkezett. Közülük választottak ki 2017-ben nyolcat, ahol az akkori határozat szerint „2018 nyaráig európai normáknak megfelelő, korszerű börtönök” épültek volna.
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A beruházásokból végül nem lett semmi, a legutolsó hírek szerint a kormány a már meglévő börtönöket tervezi bővíteni, leginkább könnyűszerkezetes konténerépületekkel. A BVOP 2020 nyarán adta hírül, hogy a fenti módon tíz büntetés-végrehajtási intézetben 2750 új férőhelyet alakított ki. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy az így kialakított 2750 férőhely csak a fele annak, amit az új börtönökkel hoztak volna létre.
A fenti jelenség azonban nem csak hazánkat, de Európa többi országát is érinti. Az elítéltek növekvő száma miatt a börtönök is egyre inkább megtelnek, ennek hatására pedig nyolc uniós országban tapasztaltak túlzsúfolt cellákat 2021-ben, míg 17 országban egyelőre többletkapacitásról beszélhetünk. Túlzsúfoltsági arányt figyeltek meg Cipruson, Romániában, Franciaországban, Görögországban, Olaszországban, Svédországban, Horvátországban és Dániában. A legalacsonyabb kihasználtsági arányt Máltán, Észtországban és Lettországban regisztrálták.
A 2021-ben adatokat szolgáltató 25 uniós ország közül 14-ben nőtt a börtönök kihasználtsága 2020-hoz képest.
A lenti ábrán az látható, hogy az EU-s országokban található börtönök mekkora része küzd helyhiánnyal. A 100-as érték mutatja egy börtön ideális befogadóképességét, mely némileg feltornászható ugyan, de minél inkább az azt jelző vonal fölé nő az érték annál nagyobb problémát jelent a túlzsúfoltság. MInt látható messze Ciprus áll a legrosszabbul ezen a téren, míg Málta a legjobb értéket mutatta fel. Magyarország ezen az ábrán még éppenhogy a határérték környékén mozog, de az azóta eltelt években, a már elkaszált beruházások miatt ez az érték tovább romlott.
A túlzsúfoltság kérdése időről-időre felvetődik az EU-s döntéshozók és a különböző nonprofit szervezetek körében is. Legutóbb a WHO tett közzé egy felmérést, melyben azt vizsgálták, hogy a Covid idején milyen nehézségekkel kellett szembesülni a raboknak. Mint kiderült a mentális zavar az egyik leggyakrabban felmerülő nehézség, mellyel a rabok legalább 32,8 százaléka teljesül. A WHO azonban figyelmeztet, hogy ez a szám ennél még jóval nagyobb is lehet. Hozzátették, a börtönökben a leggyakoribb halálozási forma az öngyilkosság volt, amelynek aránya jóval magasabb, mint a társadalom bármelyik másik szegmenségben.