Pénzcentrum • 2023. január 9. 14:30
A jegybankok 2022 jelentős részében paradox pénzügypolitikai helyzettel néztek szembe: egyszerre küzdöttek az évtizedek óta nem látott mértékű inflációval és a recessziós fenyegetésekkel. Csak az elmúlt hónapban éledt fel a remény, hogy az áremelkedés megállt, és végre a Fed is irányt válthat - véli egy friss elemzés.
A 2022-es év áremelkedésekkel kezdődött, melyeket tovább súlyosbított az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború, ez pedig jelentős fennakadásokat okozott az áru- és energiahordozó-piacokon. Bár a figyelem középpontjában a kőolaj- és földgázellátás állt.
Ezért sem jó a háború
Ahogy a háború egyre több súlyos áldozatot követelt, hatásai mind egyértelműbben kezdtek begyűrűzni a világgazdaságba is; ezek közül a legközvetlenebbek a költségek növekedése és az ellátási láncokat érintő további fennakadások voltak, amint arról a Fidelity International havi elemzői felmérésében márciusban be is számolt. A világszerte megkérdezett 147 elemzőik mintegy 82%-a a költségnövekedést a háború egyik legsúlyosabb másodlagos következményének nevezte, ezzel mintegy megjósolva a 2022 későbbi szakaszában kialakuló, elképesztő mértékű inflációs nyomást.
Ezután az átfogó és ragadós globális inflációhoz hozzájáruló egyéb strukturális tényezőket vették nagyító alá. Ahogy a Fidelity portfóliómenedzserei áprilisban rávilágítottak, a Kína és USA között dúló kereskedelmi háború és a Covid-járvány következményei egyaránt a globalizációs trendek ellen dolgoztak, melyek mindaddig a költségcsökkentés egyik zálogának számítottak. A geopolitikai feszültségek az elmúlt években a globális importot és exportot is visszafogták, míg az ellátási láncokra a világjárvány miatt nehezedett súlyos nyomás – mindezek hatására a vállalatok és a kormányok is kénytelenek voltak újragondolni regionális függőségi viszonyaikat. Ehhez jött még az ukrajnai háború, mely tovább erősítette a kialakulóban lévő deglobalizációs trendet. A Fidelity grafikonja a globális kereskedelem éveken át tartó expanzióját követő hanyatlást illusztrálta.
Meddig tarthat az inflációs horror?
Ahogy a második negyedévben lendületbe jött az infláció, a Fidelity szakértői pontosan felismerték, hogy az 1970-ben tapasztalt stagflációhoz hasonló ár-bér spirál kialakulására lehet számítani. Egy júniusi felmérés során a Fidelity elemzőinek csaknem 80%-a azt mondta, arra számít, hogy az általuk vizsgált vállalatoknál emelkedni fog a bérszínvonal a következő 12 hónap során. Ez kézzel fogható, „terepről származó” bizonyítékkal támasztotta alá azt, amitől a jegybanki szakemberek akkor már egy ideje tartottak.
És akkor jött a rezsidémon
Az infláció további kellemetlen következménye az európai háztartásokat sújtó energiaár-emelkedés volt. Szeptemberben a Fidelity közzétette, hogy becslése szerint hogyan emelkedhetnek a legnagyobb európai országokban a háztartások energiaköltségei, ha a kormányok nem avatkoznak be a folyamatokba. „Nem is annyira a konkrét számok, hanem az emelkedés elképesztő mértéke a lényeg”, írták akkor a szakértők. „A fogyasztókra háruló teher és az inflációra gyakorolt hatás – például a béremelésre vonatkozó követelések vagy az emelkedő költségeket tovább hárító vállalatok révén – olyan mértékű lehet, hogy az szükségessé teheti a kormányzati beavatkozást is. Erre azóta sor is került. Eközben, bár az infláció hatására a nyugati világ legtöbb országában megszorításokra került sor, Kína más utat választott. Ahogy a Fidelity szeptemberben megállapította, Kína nem lépett rá az USA által megkezdett, magasabb kamatok felé vezető útra, és az ebből adódó hozamdivergencia komoly következményekkel járt a globális kötvénybefektetők és a devizapiacok számára.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Ami Ázsia többi részét illeti, az erős dollár és a magas energiaárak miatt nagy nyomás nehezedett a jenre, ez pedig kedvezőtlen hatással volt az energiaimportőrnek számító Japán kereskedelmi mérlegére. Az emelkedő infláció közepette a hozamgörbe ellenőrzése és az ultraalacsony kamatlábak melletti elkötelezettség kényelmetlen helyzetbe hozta az országot. Októberben a Fidelity International rámutatott, hogy egyre szélesedik a rés az USA és Japán kamatlábai között, és hogy a felkelő nap országa a klasszikus „lehetetlen trilemmával” néz farkasszemet.
A negyedik negyedévben az infláció végre lassulni kezdett, és feléledtek a Fed irányváltásával kapcsolatos remények. Erre az irányváltásra például úgy kerülhetne sor, hogy a Fed csökkenti a kamatemelések tempóját vagy mértékét, miközben a felső szintről származó retorikája továbbra is kemény marad. Novemberben a Fidelity stratégiai szakértői amellett érveltek, hogy akár már túl is lehetünk az USA-beli áremelések csúcspontján. A fogyasztói árak jellemzően követni szokták a kiskereskedelmi forgalom trendjét. A Fidelity a kiskereskedelmi forgalmat az általános gazdasági keresletet is jelképező paraméterként használva úgy becsülte, hogy az USA fogyasztói magárindexe 2023 végéig a 2022. októberi 6,3%-ról kb. 2%-a csökkenhet.