Pénzcentrum • 2022. december 30. 17:04
Ha meg kellene határozni a 2022-es év kulcsszavát, mely a gazdasági szereplőket és a társadalmat leginkább foglalkoztatta , a „háború” mellett valószínűleg dobogós helyen állna az „infláció”. Milyen inflációs folyamatok zajlottak 2022-ben globálisan, Európában és Magyarországon? Milyen okok álltak mögötte, és milyen eszközökkel igyekeztek kezelni az árak emelkedését a döntéshozók?
A pénzromlás üteme, ahogy a fenti ábrán is látható, már 2021 közepétől gyorsulva nőtt mind az USA-ban, mind Európában, történelmi rekordokat is döntve. Emögött a koronavírus-járvány hatása húzódik meg. A járvány terjedését megakadályozandó, számos, a társadalmi és gazdasági életet korlátozó intézkedést vezettek be az országok (lezárások, gyárak álltak le/korlátozottan működtek). A nyitások esetén a kínálati oldal csak nagyon lassan tudott helyreállni, újra részleges vagy teljes kapacitás mellett működni, így kínálati oldali problémák érvényesültek: akadoztak az ellátási láncok, szállítási gondok merültek fel (pl. a tengeri konténeres szállítással kapcsolatban) – írja közleményében az Oeconomius Gazdaságkutató Alapítvány.
Ugyanakkor a keresleti oldal (lakossági fogyasztás) hamar talpra állt, míg a megnövekvő kereslettel a kínálat nem tudott lépést tartani. Áruhiányok alakultak ki (chiphiány, egyes nyersanyagokból, pl. alumínium stb.), és mindez az árak dinamikus emelkedéséhez vezetett. A megugró kereslet – a gazdasági nyitások következtében – az energia tekintetében (pl. kőolaj, gáz, villamos energia) is megnyilvánult, így azok árai már 2021 második felében emelkedtek, viszont az igazi árrobbanást 2022 hozta el az orosz-ukrán háború.
A koronavírus-járvány következtében megbomlott kereslet-kínálati egyensúlyra rakódott újabb külső, globális tényezőként az orosz-ukrán háború, az abból fakadó bizonytalanság, az Oroszország ellen hozott szankciók és energiaellátással kapcsolatos aggályok inflációs hatása. Globálisan a Világbank által számított földgázár-index 2019 végéről 2022 nyarára nyolcszorosára emelkedett. Ugyan az energiaárak mint külön tétel helyet kap az inflációs kosárban, vagyis közvetlenül hat az inflációra, de fontos látni, hogy az energia a gazdasági működés alapfeltétele, így megjelenik a termékek és szolgáltatások széles körében. Következésképp az energiaár a teljes fogyasztói kosárra hatással van.
Magyarország egészen idén júliusig a legalacsonyabb energia-inflációval rendelkező országok között volt Európában a rezsicsökkentés miatt. Ennek augusztusi módosításával a hazai lakosság átlagfogyasztás feletti szinten piaci árat kell, hogy fizessen, így már közvetlenül is érződik az energia árának az inflációnövelő hatása. A rezsicsökkentés mellett a benzin és a dízel esetében árstop segítette 2022-ben, hogy a hazai lakosság kevésbé érezze meg a globális energiaárakat, melyet december 6-án vezettek ki.
A fenti okok mellett világszerte még egy tényező befolyásolta nagymértékben a 2022-es az inflációt, ez pedig az élelmiszerárak jelentős emelkedése volt. A FAO által közzétett globális élelmiszerár-index 2020 végén kezdett dinamikus növekedésbe, majd 2022 elején nagyot ugrottak az árak a háború kirobbanásának hírére két fő okból is: az alapanyaghiányon keresztül (pl. műtrágya), de közvetlenül a visszaeső mezőgazdasági forgalmon keresztül is. Másrészről az energiaárak nagymértékű növekedése is jelentős emelkedést hozott az élelmiszeráraknál. Továbbá a rendkívül aszályos időjárás 2021-ben és 2022-ben egyaránt csökkentette a mezőgazdasági kínálatot, növelve az árakat.
Magyarországon is rendkívüli volt az idei nyári aszály, illetve a forint euróval szembeni jelentős gyengülése is hozzájárult az élelmiszer-infláció gyorsulásához. Több termék esetében árstopot vezettek be idehaza: a kristálycukor, a liszt, az étolaj, a sertéscomb, a csirkemell és a tej esetében 2021. október 15-i szinten, míg a tojás és burgonya esetében a 2022. szeptember 30-i szinten rögzítették az árakat. Ugyanakkor az árak rögzítése több esetben is az adott termékből elérhető kínálat visszaszorulását okozta, mely egyes esetekben áruhiánnyal is járt.
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Globálisan mutatkoznak már jelek az infláció várható lassulásával kapcsolatban, a járvány miatti kereslet-kínálati súrlódások enyhülni látszanak. A világpiacon a nyersanyagár-emelkedés a csúcsokról lefordulni látszik, több alapanyag esetében is az árak mérséklődését tapasztalhatjuk (pl. alumínium, vasérc, nyersolaj), bár összességében még ezzel együtt is magas szinten állnak az árak. Mindezeken felül a szállítási költségek is korrigálnak (pl. tengeri konténeres szállítás), és a globális értékláncok is kezdenek helyreállni, ill. a félvezetők (pl. chipek) árai is korrigálnak. Továbbá a jegybankok monetáris politikájának szigorítása (kamatemelése, egyéb eszközök alkalmazása) is elősegíti az infláció várható globális lassulását, ahogy a kereslet enyhülése is.
Magyarországon a fogyasztói árak 2021 második negyedévétől kezdve nőnek dinamikusan. Az idei évet 7,9%-os infláció mellett nyitottuk, majd hamar két számjegyűvé vált a pénzromlás üteme idehaza (május: 10,7%, év/év alapon mérve). Folyamatos gyorsulás mellett novemberre 22,5%-ra nőtt az infláció Magyarországon a KSH módszertana alapján (Eurostat módszertana: 23,1%, év/év alapon), valamint 2022. január–novemberben az előző év azonos időszakához képest a fogyasztói árak átlagosan 13,6%-kal emelkedtek idehaza. A háttérfolyamatokat illetően külső és belső tényezők egyaránt szerepet játszottak a magas árdinamika kialakulásában.
Külső tényezők között a már említett energia- és élelmiszerár-emelkedés húzta a hazai inflációt egyre magasabbra. Belső tényezőként a lakossági fogyasztás járvány utáni felpörgését érdemes megemlíteni, melyhez a magas bérdinamika és egyéb kormányzati juttatások is hozzájárultak (pl. szja-visszatérítés, 13. havi nyugdíj, honvédelmi dolgozók 6 havi illetménye). A gazdaság „belsejéből” érkező árnyomást legjobban a maginfláció ragadja meg, mely az idei év eleji 7,4%-ról novemberre 24%-ig gyorsult (év/év alapon).