Pénzcentrum • 2022. december 6. 17:30
Tegnap Matolcsy György jegybankelnök szokatlan hangon mondott súlyos kritikákat a kormány gazdaságpolitikájáról egy bizottsági ülésen. Matolcsy élesen kritizálta többek között az ársapkákat, valamint más, olyan gazdasági lépéseket, melyek a kormány politikájának szerves részét képezik az elmúlt években és a közelmúltban is. De vajon tényleg akkora bajban van Magyarország, mint a jegybankelnök állítja? Ki kell-e vezetni az ársapkákat, és mi lesz a magyar családokkal, ha marad a jelenlegi gazdasági irány? Elemzőket kértünk meg arra, hogy segítsenek benézni Matolcsy György szavai mögé: a helyzet szerintük sem rózsás, de pánikolni - egyelőre - nincs ok.
Nagy kavarodást és meglepődést egyaránt okozott tegnap a parlament gazdasági bizottságának soros ülése, melyen Matolcsy György jegybankelnök számolt be a Magyar Nemzeti Bank 2021-es eredményeiről és az üzleti tervről. Az ülésen a jegybankelnök szokatlan élességgel és hangnemben kritizálta meg a kormány számos gazdaságpolitikai lépését és szokásiat: többek között azt is mondta, hogy Magyarország a válság szélén táncol, és közel jár a gazdasági összeomláshoz.
A jegybankelnök szerint annak érdekében, hogy elkerülhessük az összeomlást, azonnal ki kell vezetni például az ársapkákat, mert komoly piaci károkat okoznak.
az ársapkák 3-4%-os inflációs többletet okoznak, azonnal ki kell vezetni ezeket. Kifutottunk úgy a pályára, hogy eddig mindent megnyertünk, azt gondoltuk, hogy automatikusan megnyerjük ezt az energiaárrobbanásos, inflációs válságot is. A szocializmusba pedig nem érdemes visszamenni. Az árstopokról meg a mindenfajta hasonló, jónak tűnő ötletekről a szocializmusban kiderült, hogy nem működnek. Összeomlott a rendszer
- fogalmazott az ülésen Matolcsy György. A jegybankelnök kitért arra is, hogy a magyar családok megtakarítása jelenleg 20 ezer milliárd forint összesen, ezek reaálértéke azonban folyamatosan csökken az infláció miatt. Nagyjából ugyanekkora összeg van a cégeknél likviditási tartelékként, és szerinte valamilyen kormányzati programmal ezt meg is lehetne mozgatni. Matolcsy azt is elmondta, hogy a kormány jövőre
jelentős méretű külföldi hitelfelvételt tervez, és szerinte annak a pénznek az energiahatékonyságra kellene mennie.
Tényleg ekkora a baj?
Hogy teljesebb képet kapjunk arról, vajon tényleg akkora baj van-e a magyar gazdaságban, mint ahogy a jegybankelnök lefestette, elemzőket kérdeztünk arról, hogy a beszéd mely pontjaiban értenek egyet Matolcsy Györggyel. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy áll most az ikerdeficit, mely értékben sajnos előkelő helyet foglal el az ország: másodikak vagyunk vele az EU-ban. Az is érdekelt minket, hogy Matolcsy beszéde után vajon változni fog-e a kormány gazdaságpolitikája, vagy minden marad a jegybankelnök által elhibázottnak vélt úton?
Virovácz Péter, az ING vezető elemzője nem számít fordulatra, és elmondta azt is, hogy szerinte azért pánikolni sem kell.
Már egy nappal azután hogy az MNB vezetője elmondja ezeket a dolgokat, máris bejelentik, hogy a diákhitelekre is kiterjesztik a kamatstopot - nagyívű fordulatra tehát nem kell számítani. Abban viszont mélyen egyetértek Matolcsyval, hogy az ársapkákat azonnal ki kell vezetni, mert éppen abban az időszakban, mikor spórolni kellene, Magyarországon a hatósági áras benzin miatt ötödével ugrott meg az üzemanyagfogyasztás, ez pedig egyszerűen nonszensz. Attól viszont mindenkit óva intenék, hogy pánikoljon - ha a kormány átgondol bizonyos lépéseket, akkor egészen biztos, hogy nem lesz az ország súlyos veszélyben
- fogalmazott lapunk kérdésére Virovácz Péter.
Ikerdeficit: kevesebb költés, kisebb baj
Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője lapunknak azt mondta: ikerdeficit már évtizedek óta van, nagyjából azt jelenti, mikor többet költenek a családok, mint amennyi bevételük van. Baj akkor lesz, ha erre egyre több család kényszerül
Mikroszinten ez kiegyenlíthető, például egy családnál, ahol a férj keres egy adott összeget, amit teljes egészében elköltenek, akkor azt a feleség bevétele kiegyensúlyozza. Ebbe még az is belefér, hogy a felesleges pénzt befektetésekben tartsák, adjanak zsebpénzt a gyereknek, stb. Ám ha ezt sok család csinálja, azt a gazdaság is megérzi nagyban, és ez az oka annak, hogy a megtakarítás is kevesebb
- mondta kérdésünkre Trippon Mariann. Az árstopokról sokkal keményebben fogalmazott:
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Az árstopokkal kapcsolatban kicsit vagyok csak más véleményen, mint Matolcsy György: ő azt mondja, hogy ki kell ezeket vezetni, én pedig azt, hogy nem lett volna szabad bevezetni sem. Hamarosan eljön az idő, mikor nem csak az EU, hanem a piaci valóság is meghatározó indikátora lesz a magyar gazdaság teljesítményének, a piaci törvények logikája pedig nem ismeri el semmilyen árstopok létezését. Nagyon gyorsan kellene tehát lépni ebben az ügyben
- mondta Trippon Mariann.
Már rég megvolt a fordulat
Némileg más véleményen van Madár István, a Portfolio vezető elemzője: szerinte azért nem lesz fordulat, mert az bizonyos értelemben a választások után már megkezdődött, és nem várható, hogy a kormány kihátrál mögüle.
A gazdaságpolitika fordulata megkezdődött a választások után, amikor a kormány több ezer milliárd forintos kiigazító lépésekkel az egyensúly irányába kezdte terelni a költségvetést és a gazdaságot. A jegybank már korábban a kamatemelés útjára lépett. A fordulat tehát már megtörtént, de még lesznek további intézkedések
- mondta Madár István. Kérdésünkre elmondta, hogy valóban érezhető véleménykülönbség a jegybank és a kormány között gazdasági kérdésekben, de ez sem fog összeomlást okozni.
Nincs szó összeomlás közeli helyzetről, "csak" arról, hogy több gazdasági kihívás egyszerre éri az országot. Ezek részben az energiaválságból, részben az arra adott válaszokból (pl. üzemanyagár-sapka) adódnak. A költségvetés egyensúly felé mozdításával nem szabad leállni, a gazdaságpolitikának a pénzügyi stabilitást a növekedési szempontok elé kell helyezni, de arról nem kell beszélnünk, hogy ha nem történik "azonnal" valami változás, akkor a gazdaság összeomlana
- fogalmazott kérdésünkre Madár István. Kérésünkre válasszal szolgált az ikerdeficitről is: szerinte most az a helyzet, hogy a deficit az egyik okozója az infláció száguldásának is.
Az ikerdeficit alatt azt értjük, hogy egy ország többet költ, mint amennyi jövedelme van, ezért a folyó fizetési mérlegében hiány keletkezik, ráadásul ez visszavezethető az állam túlköltekezésére, a költségvetés magas hiányára. Az energiaválság ennek az ikerdeficit jelenségnek egy nagyon sajátos változatát idézte elő, bár ennek nyomai már előtte, a választási célzatú túlköltekezéskor jól láthatók voltak. A lakosságot a legérzékenyebben az úgy érinti, hogy az ország túlköltekezésének (ami főleg az energiaárak elszállásából fakad) korrekciójából ki kell vennie a részét. Ezt láthatjuk az infláció meglódulásában és a rezsi drágulásában
címlapi kép: Rosta Tibor, MTI/MTVA