Pénzcentrum • 2022. augusztus 17. 09:43
Korábban a kormány az energiaveszélyhelyzetre hivatkozva kiszélesítette a tűzifának kivágható erdőterületek körét, ez azonban sokakban agállyokat keltett, hogy milyen természeti hatásai lehetnek a tarvágának. Most módosították a rendeletet, így a természetvédelmi vagy Natura 2000-es terület esetében az őshonos fák tarvágása továbbra is tilos lesz – írja a Világgazdaság.
Magyarországon az utóbbi száz évben pozitív változás figyelhető meg az erdőknél, ugyanis a fás területek arány 11%-ról 22%-ra nőtt. Ebből közel 1,2 millió hektár gazdasági célokat szolgál, viszont ezeknek a területe lassú csökkenést mutat, míg védelmi rendeltetésű erdők kiterjedése 12 év alatt 689 ezerről 769 ezer hektárra nőtt, az arányuk pedig 39 % lett.
Mivel a kormány friss rendelete sokkal nagyobb mértékű tűzifa miatti kivágást engedélyez, ezért az utóbbi napokban széles körben merültek fel aggodalmak azzal kapcsolatban, hogy emiatt védett erdők sérülhetnek, illetve milyen környezeti hatásai lehetnek az ilyen területeken végzett tarvágásoknak. Ugyan a lapnak több fakitermelő szakember úgy reagált, hogy ez nem feltétlenül jelent problémát, és az utóbbi években alacsonyabb volt nálunk a fakitermelés, mint az erdők éves növekedése, a természetvédőknek továbbra is aggályosnak tartották a módosítást.
Most Nagy István agrárminiszter bejelentette, hogy a fakitermelés szabályozására vonatkozó kormányrendelet kizárólag veszélyhelyzet esetére készült, és 2023. március 31. után nem alkalmazható. Ezen kívül megerősítette, hogy természetvédelmi vagy Natura 2000-es terület esetében az őshonos fák tarvágása továbbra is tilos. Nagy István kitért arra is, hogy a megnövekedett tűzifaigény miatt a keresletet elsősorban akáccal kell kielégíteni, ez a fafaj ugyanis kitermelés után nyers állapotban is jól használható. A könnyített szabályok pedig csak akkor alkalmazhatók, ha idén a tűzifakeresleti igény nem elégíthető ki a normál fakitermeléssel.