Pénzcentrum • 2022. július 26. 17:15
13 év után ismét kétszámjegyű az alapkamat. A várakozásoknak megfelelően, 100 bázisponttal emelte az alapkamatot és a kamatfolyosót az MNB Monetáris Tanácsa. Ezzel az alapkamat 10,75 százalékon, az overnight betéti kamat 10,25 százalékon, míg az overnight fedezett hitel és az egyhetes fedezett hitel 13,25 százalékon áll.
Csütörtökön összezárják a kamatokat. A megjelent közleményben a döntéshozók megismételték, hogy az inflációs várakozások horgonyzása és a másodkörös inflációs kockázatok mérséklése érdekében az alapkamat további határozott emelése indokolt. Az MNB továbbra is készen áll az egyhetes betéti eszköz kamatával gyorsan és rugalmasan reagálni, amennyiben azt a rövid távú pénz- és árupiaci kockázatok emelkedése indokolják. Csütörtökön ismét összezárják az alapkamatot és az egyhetes betéti kamatszintet, tehát utóbbit 10,75 százalékos kamaton fogják meghirdetni a tenderen.
A kamatdöntés megközelítőleg megfelelt a piaci árazásoknak, a határidős kamatlábak némi megnyugvás után, de továbbra is masszív kamatemelési ütemet árazva egy hónap múlva 12,03%, három hónap múlva 12,75%, hat hónap múlva 12,80%, míg egy év múlva 12,19% körüli kamatszintet jeleznek előre, majd ezt követően látványosan csökkenésnek indulhat a hazai kamatszint 9%-ig- emelte ki Horváth András, a Magyar Bankholding vezető elemzője
Továbbra is felfelé mutató inflációs kockázatok. A jegybank várakozása szerint az árdinamika az őszi hónapokban tetőzik, majd ezt követően lassan mérséklődik. A tetőpont idejére és az ezt követő inflációs pályára az árstop-intézkedések jövőbeli alakulása, illetve a lakossági áram- és gázárakat érintő kormányzati bejelentések jelentős hatást gyakorolnak. Az inflációs cél elérése szempontjából kulcsfontosságú a másodkörös hatások kivédése és az inflációs várakozások horgonyzása. A háborús feszültségek elsőkörös hatásainak lecsengése, a külső inflációs hatások mérséklődése, a júniusban bejelentett adóintézkedések inflációs hatásának kifutása és a proaktív jegybanki lépések következtében az infláció várhatóan 2023 végén tér vissza a jegybanki toleranciasávba, majd 2024 első félévében éri el a 3 százalékos jegybanki célt.
Összességében megerősítették a korábbi üzeneteket. A megjelent közlemény nem tartalmazott érdemi újdonságot, az MNB továbbra is elkötelezett a határozott kamatemelés mellett, az infláció letörése érdekében. A háttérbeszélgetésen Virág Barnabás alelnök elmondta, hogy a jelenlegi jegybanki számítások alapján az energiahordozók hatósági árával kapcsolatban bejelentett módosítások augusztustól 1 éven keresztül akár 3 százalékponttal is emelhetik a hazai inflációt
-fejtette ki Varga Zoltán, az Equilor senior elemzője. Az elemzők szerint a forint árfolyamát jelenleg láthatóan nem a kamatszint mozgatja, jóval jelentősebb szerepe van a szomszédban zajló háborúnak, a dollár erősödésének, a globális kockázatkerülésnek és az EU-s embargós illetve forráskifizetési viták bizonytalanságainak. Az ukrajnai konfliktus hatására érdemben folytatódott az energia-, nyersanyag-, és élelmiszerárak emelkedése, így a rövidtávú inflációs nyomás enyhülése továbbra is valószínűtlen. Az elmúlt hónapokban kifejezetten erős volatilitás és kiszámíthatatlanság jellemezte az áru- és pénzpiacokat, ez pedig tovább fokozza a kamatemelési várakozásokat is, a nyersanyagárak mindazonáltal a háború kitörését közvetlenül követő kilengés után alacsonyabb szinteken stabilizálódtak, de így is a korábbi állapot felett.
Noha az infláció az idei év második felében bázishatások miatt akár mérséklődhetett is volna, az előbb említett tényezők jóval magasabb inflációs pályát eredményeznek a következő hónapokban, miközben a minimálbér jelentős emelése mellett a szja visszatérítés, a rendvédelmi állomány hathavi bónusza, valamint a februári 13. havi nyugdíj mintegy 1000 milliárd forinttal növelték a háztartások jövedelmét, ami lökést adott a fogyasztásnak és az inflációnak is.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 10 millió forintot, 15 éves futamidőre, már 7,21 százalékos THM-el, havi 89 803 forintos törlesztővel fel lehet venni a CIB Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az Erste Banknál 8,04% a THM, a Raiffeisen Banknál 8,09%; az UniCredit Banknál 8,12%, a K&H Banknál 8,31%, akárcsak az OTP Banknál. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Az inflációt az MNB megítélése szerint a költségvetési kiadások növelése is fűtheti, bár ezek a kockázatok csökkeni látszanak, miután a kormány láthatóan elkötelezett az idei 4.9%-os hiánycél tartása mellett és ennek érdekében konkrét lépésekre is sor került. A fenti kockázatok miatt az MNB proaktív jelleggel a tavalyi év közepén kamatemelési ciklust kezdett, ami idén is folytatódik, így az őszi hónapokig további kamatemelésekre számítunk. Az inflációs kockázatok fokozódása miatt ősszel 11,75%-os csúcsig emelkedhet az alapkamat, továbbra is jelenlévő felfelé mutató kockázatok mellett és utána ezen a szinten maradhat egy meghatározott ideig. Az egyhetes betéti kamat, valamint az alapkamat mérséklésére legkorábban 2023 második felében számítunk, amennyiben az inflációs folyamatok arra utalnak, hogy az infláció 2023 után visszatérhet a toleranciasáv 4%-os teteje alá, így a jövő év végére a várakozásunk szerint 8,50%-ra csökkenhet az alapkamat, annak érdekében, hogy a lassuló globális gazdasági környezetben kevésbé fékezze a reálnövekedést és a beruházásokat a kamatszint, miközben az infláció egy jelentős része amúgy is kínálati oldali, fejtette ki Horváth András, a Magyar Bankholding vezető elemzője.
A mostani kamatemelésre továbbra is az inflációs nyomás miatt van szükség. Júniusban ugyanis már 11,7 százalékos volt a fő mutató, ráadásul a változékony energia-, élelmiszer- és hatósági árak nélkül számolt maginfláció 13,8 százalékot tett ki, ez pedig erőteljes árnyomásra utal
- mondta Németh Dávid, a K&H vezető elemzője. A kamatemelésre azért is szükség van, hogy a forint árfolyama stabilizálódjon vagy erősödjön. Az árfolyam ugyanis egy eszköz a jegybank számára ahhoz, hogy letörje az inflációt. Az euró a kamatdöntés előtti napokban a 396-403 forintos sávban mozgott. Közvetlenül a kamatdöntés előtt kicsit 401 forint körül járt a jegyzés, a szigorítás után 400 forintra csökkent az euró árfolyama. A forint számottevő erősödéséhez, stabilizálódásához pedig nagy szükség van arra, hogy Magyarország megegyezzen Brüsszellel az uniós forrásokról.
A jegybank a következő hónapokban is folytathatja a kamatemelési ciklust: várhatóan havonta egy alkalommal nyúl hozzá a kamatszinthez, mivel a korábbi MNB-s kommunikáció alapján addig folytatódnak a szigorítások, amíg az infláció nem éri el a tetőpontját. A mostani kilátások alapján decemberben fejeződhet be a kamatemelési ciklus, 13 százalék körüli alapkamattal