MTI • 2022. május 5. 16:16
Egyeztetést hívott össze Orbán Viktor miniszterelnök csütörtök délutánra az olajembargó miatt. Közben a MEKH elnöke kijelentette: rövidtávon nincs lehetőség kiváltani az orosz gázt.
Iparági egyeztetést hívott össze Orbán Viktor miniszterelnök csütörtök délutánra a Karmelita kolostorba, amelyen Magyarország energiabiztonságáról tárgyaltak Brüsszel tervezett orosz olajembargója kapcsán - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.
A csütörtöki tanácskozáson Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Rogán Antal, a miniszterelnök kabinetfőnöke, Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, Varga Mihály pénzügyminiszter, Mager Andrea, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter, Nagy Márton miniszterelnöki megbízott, Bóka János, a miniszterelnök európai uniós kérdésekért felelős államtitkára, Nagy János, a Miniszterelnöki Programirodát vezető államtitkár, Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Hernádi Zsolt, a MOL elnök-vezérigazgatója, Czepek Gábor, az MVM Csoport elnök-vezérigazgatója, Horváth Péter János, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke, Bártfai Béla, a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség vezérigazgatója valamint Bíró Marcell, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának elnöke vett részt a Karmelita kolostorban - ismertette Havasi Bertalan.
MEKH: rövid távon nincs mód a kiváltásra
Magyarország felkészült egy esetleges rövid távú földgázellátási zavar biztonságos kezelésére, ugyanakkor rövid és középtávon nincs mód az orosz eredetű földgáz teljes kiváltására - jelentette ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnöke csütörtökön Egerben, a 32. Nemzetközi Olaj- és Gázipari Konferencián.
Horváth Péter János a kétnapos rendezvény nyitónapján tartott előadásában arról beszélt: régiós szinten egész Közép-Kelet-Európa tengerpart nélküli tagállamaira az orosz gázforrások dominanciája jellemző, és Magyarországnak, valamint a hasonló helyzetben levő uniós tagállamoknak rövid és középtávon nincs reális lehetősége mellőzni az orosz eredetű földgázforrásokat.
Ugyanakkor hangsúlyozta: a 2009-es gázválság óta Magyarország mindent megtett az energiahordozó beszerzési kockázatainak csökkentésére a szükséges infrastrukturális feltételek megteremtésével, valamint a nagykereskedelmi piac egészséges működésének ösztönzésével. Az elmúlt évtizedben kiépült határkeresztező vezetékek, a hosszú távú szállítási szerződések, az európai összehasonlításban is magas stratégiai földgázkészlet, valamint a hazai termelés megfelelően garantálják az ellátásbiztonságot - mondta.
Emlékeztetett arra is, hogy biztosított a magyar-szerb gázvezeték kétirányú működése, amely hozzáférést biztosít a dél-kelet-európai hálózatokhoz, emellett üzembe állt a szőregi biztonsági gáztároló, amelyben 1,2 milliárd köbméternyi állandó biztonsági készletet raktároz az ország.
Az orosz-ukrán háború nyomán kialakult helyzetet elemezve kifejtette: Oroszország Európa első számú primerenergia-beszállítójaként egymaga termeli meg az unióban felhasznált földgáz több mint 40 százalékát, valamint a kőolaj bő egynegyedét. Oroszország az elmúlt évtizedekben megbízható üzleti partnerként viselkedett, ám a háború és az EU által kilátásba helyezett, részben életbe léptetett szankciók új és ellentmondásos helyzetet teremtettek - fogalmazott.
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Az elnök szerint a szankciók lebegtetése például a háború kitörését követően rekordmagasra emelkedett tőzsdei gázárak miatt éppen Oroszország bevételeinek növekedéséhez vezetett. Árfelhajtó hatása volt annak is, hogy a háborút megelőző időszakban a Gazprom tulajdonában levő európai gáztárolókat nem töltötték fel.
Az Európai Bizottságnak a teljes orosz gázfüggőség 2030-ig megszüntetni kívánó tervéről úgy vélekedett: ambiciózus, de túlzottan optimista, mivel túlbecsüli az alternatív energiaforrások reálisan elérhető szintjét és a megvalósítható keresletoldali intézkedések hatásait.
A gyors és teljes függetlenedés akadályai között említette, hogy Európának jelenleg nem áll rendelkezésére kellő mennyiségű, nem orosz eredetű vezetékes földgáz, és nem épült ki elég a cseppfolyósított (LNG) energiahordozó visszagázosítását szolgáló terminálból sem. Álláspontja szerint különösen kritikus helyzetbe kerülhetnek azok a tengerpart nélküli tagállamok - így Ausztria és Magyarország -, ahol nincs mód úszó terminálok gyors telepítésére, és korlátozott a hozzáférési lehetőségük a más tagállamokban található terminálokhoz is a szállítási útvonalak kapacitásának szűk keresztmetszeti miatt.
A MEKH elnöke arról az uniós javaslatáról is beszélt, amely szerint az EU területén található gáztárolókat 2022-ben legalább 80, később pedig legalább 90 százalékig kötelező lenne feltölteni. Aláhúzta: ennek kapcsán a magyar és az európai hatóságok egyaránt azt képviselik, hogy a feltöltési arányok meghatározásánál elsősorban az adott tagállam fogyasztását kell figyelembe venni. Ezzel elkerülhető, hogy a nagyobb tárolókapacitással rendelkező országok, köztük Magyarország aránytalan terhet viseljenek. Ezen felül az Európai Unió ellátásbiztonságát szolgáló betárolt mennyiségek költségfinanszírozásához az EU-nak is hozzá kell járulnia - vélekedett.
Horváth Péter János hangsúlyozta: mindezeket figyelembe véve Magyarország az orosz energiabehozatalt érintő uniós szankciókat továbbra sem támogatja, hasonlóan azokhoz a közép-európai tagállamokhoz, amelyek jelentősen függenek az orosz gáztól, és nem képesek a rövid vagy középtávú kiváltására. A szankciók még azon országok számára is "gazdasági sokkot" okoznának, amelyek képesek az orosz gázt egyéb forrásokból származó energiahordozóval helyettesíteni - zárta elemzését a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal vezetője.