Horváth Zsolt Benjámin • 2022. április 7. 10:36
Évek óta az egyik legnagyobb gazdasági kockázatként kezelik a Kína és az Egyesült államok közötti dominciaharc által okozott konfliktust. A "háború" azonban a tőzsdékről és piacokról életünk minden területére átgyűrűzhet. Magyarország egyelőre próbál amennyire tud kimaradni a két gazdasági nagyhatalom csatáiból, de nem biztos, hogy ki tud majd maradni az új hidegháborúból - vázolta fel Dr. Salát Gergely, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója, az Aegon Alapezelő tematikus szakmai rendezvényén.
Az orosz ukrán konfliktus értelmezéséhez is közelebb visz, ha megértjük, hogy mi folyik a világban. Az elmúlt években úgy nézett ki a "globális homokozó", hogy egy hangos nagy gyerek dominálta le azt. Ez volt az USA. Csakhogy egy másik gyerek (Kína) most felnőtt mellé - szemléltette a globális erőviszonyok átrendeződését Dr. Salát Gergely, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója.
Természetesen Kína felemelkedésére gondolok. Megjelent egy olyan szereplő akinek megvannak az erőforrásai, a lehetőségei és a szándéka is felborítani a mostani, hegemón helyzetet. A kínai propaganda persze "ártalmatlannak" maszkírozza magát, az amerikai narratíva pedig fekete-fehér módon, negatív színben próbálja feltüntetni Kínát.
Ismerteti a szakértő. Ez az amerikai propaganda jelenik meg a magyar mainstream sajtóban is - folytatja. Egy gonosz, autokratikus hatalomként van ábrázolva, aki le akarja tarolni a világot. Persze ebben van igazság, de érdemes a realitások talaján maradni. A realista megközelítés az, hogy két nagyhatalom harcol. Mindkettő a saját logikája szerint igyekszik érvényesíteni érdekeit, de mindkettő más fejlődési szakaszban van. A kínai nemzetállam csak most épül. A kisebb országoknak emellett marad az, hogy csatlakoznak az egyik érdekcsoportjába, vagy pedig egyensúlyoznak a kettő között. Természetesen mindenki a saját pecsenyéjét sütögeti és senkit nem az elvek, vagy a szabadságszeretet, hanem saját elveik érvényesítése mozgatja.
Magyarországra is igaz, hogy vagy csatlakoznak az egyik ország szövetségi rendszeréhez, vagy megpróbálnak lavírozni a kettő között. De Magyarország is az utóbbit csinálja, hiába tagja a nyugati szövetségi rendszereknek.
Az elmúlt 2000 évben a kínai gazdaság a világ GDP-jének harmadát tette ki. Ezután az 1800-as, 1900-as évekre minimálisra csökkent, de a 80-as évektől ismét növekedésnek indult. Egy 200 éves szünet után tehát ismét a globális gazdasági dominanciára tör. A kínai gazdaság növekedése pedig más területeken is el fogja hozni a kínai dominancia növekedését. Tehát az sem maradhat így, hogy a kulturális befolyásuk ilyen alacsony szinten marad a nyugati világban. Egy hegemónia váltás emellett jellemzően háborút hoz maga után. A fegyveres konfliktus ilyenkor a mintázatok alapján valószínű - véli a szakértő.
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Amerika rosszul térképezte fel Kínát. Azt hitték, hogy egy "új Japán" lesz belőle, és csont nélkül beilleszkedik majd az amerikai dominanciába. Csak a 2000-es évek elején ismerték fel, hogy Kína veszélyes a dominanciájukra nézve. Ekkortól fogva kimondott stratégiai céljuk a kínai terjeszkedés visszaszorítása. Erre természetesen Kín is reagál. És ettől alakult ki az a helyzet, amit új hidegháborúnak hívnak. Kialakult egy globális szembenállás a két nagyhatalom és azok szövetségesei között.
A második hidegháborúban számos ország nem kérdés hova tartozik, ilyen Japán és Ausztrália. De az amerikaiak próbálják bevonni például Tajvant, az EU-t és Indiát. Kína szövetségrendszere képlékenyebb, mert nagy szövetségekbe nem szokott Kína belépni. Az viszont például egyértelmű, hogy Oroszország Kína oldalán áll. Ez abból is látszik, ahogy a kínaiak az Ukrajnai háborúra reagáltak, ahogy elvetették a szankciókat és tudatosan nem ítélték el az oroszokat a kínai politikusok. De Irán, Közép-Ázsia és Délkelet-Ázsia is a kínai tömb felé húzhat majd. Kérdés, hogy Magyarország ebből a konfliktusból mennyire tud majd kimaradni, mindenesetre a "harcok" már tartanak - ismertette Dr. Salát Gergely.
A szövetségi rendszerek harcának pedig rengeteg csatatere van. Zajlik a verseny gazdaságban, a tudomány és technológia területén,a kibertérben, a nemzetközi szervezetekben és az ideológiák frontján és a hadászatban is. Amiben ez a "új hidegháború" másmilyen lesz, mint az első az például az interdependencia. Ez a választók és a vállalatok érdeke is jelenleg, ezért nem lehet teljesen elszigetelni magukat a feleknek egymástól. És hát tompít az is, hogy az USA-nak és Kínának sincs akkora erejük, mint a Szovjeteknek és az akkori Egyesült Államoknak korábban - ismertette a kutató.