Pénzcentrum • 2022. február 22. 09:45
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szombaton megtartott évindító eseményén Orbán Viktor a gazdaság következő 10 évéről, és öt csapdahelyzetről beszélt, amelyet igyekeznek majd elkerülni. Ezek egyike a magas külföldi tulajdonhányad a vállalkozásokban - amely már nem először kerül terítékre az utóbbi időben. Leggyakrabban a hazai kiskereskereskedelemben részt vevő magas külföldi tulajdoni hányaddal rendelkező vállalkozásokat veszik el, ha példát kell mondani.
Nem először említi úgy a miniszterelnök a kiskereskedelemben magas külföldi tulajdoni hányadot, mint megoldandó gazdasági problémát. Lázár János kormánybiztos 2020 decemberében nyílt hadüzenetet fogalmazott meg a külföldi a kiskereskedelmi láncok ellen a Portfolio Csoport által szervezett Agrárszektor Konferencia 2020 online rendezvényén. Az ott elhangzottak szerint a kormány jövőbeli tervei között szerepel a külföldi kiskereskedelmi láncok kiszorítása is, amihez nyíltan protekcionista politikát fognak folytatni. Ezt megerősítette az, amint 2021. február 4-én Orbán Viktor a Gazdasági Évnyitón mondott. A miniszterelnök sajnálatát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az ügyben az elmúlt 10 évben egyelőre nem történt előrelépés, pedig azóta szerepel a kitűzött célok között. A most szombaton elhangzottak alapján még mindig kiemelt cél lehet a diszkontok kiszorítása.
Mit is jelent ez a magas külföldi tulajdonhányad csapdája, amelyről Orbán Viktor beszélt? A magas külföldi tulajdonhányad csapdája a 2010 előtti időszakban volt egyértelműen tetten érhető. 2010 és 2020 között 51,6 százalékról 49,2 százalékra csökkent a külföldiek aránya a gazdaságban, jelenleg 14 ezer külföldi vállalat működik itthon - írja most a VG. A külföldiek gazdaságon belül betöltött szerepe nemcsak árbevétel, hanem beruházási és termelési érték alapján is mérsékelt csökkenést mutatott, de továbbra is magas.
Árbevételalapon 2010–2020 között látványos volt az energetikában (29-ről 56%-ra!), a bankszektorban (40-ről 58%-ra), valamint a médiában (24-ről 50%-ra!) a magyar tulajdonú vállalatok részarányának emelkedése, ennek következtében a három kiemelt területen a hazai arány már bőven meghaladja az 50 százalékot. A kiemelt ágazatok mellett a hazai tulajdonú vállalkozások árbevétel alapján számított részaránya hagyományosan magas a humánegészségügyi és a szociális ellátás ágazatban, a vendéglátó szektorban, az építőiparban, az ingatlanhasznosító és a szállítás-, valamint a raktározásszektorban. Ezeken a területeken a magyar tulajdoni részarány 2020 végén meghaladta a 70 százalékot.
A kereskedelemben, az élelmiszergyártásban és a turizmusban 50–70 százalék között van a magyar cégek aránya.
Számos szektorban – habár emelkedett a magyar tulajdon részaránya – továbbra is a külföldi vállalatok adják az összesített árbevétel több mint felét. Ilyan a biztosítószektor és a távközlési iparágban is alacsony, itt 10 százalék körüli a hazai tulajdon aránya. Az építőanyag-ipari vállalkozásokat is tartalmazó, nem fém ásványi anyagokkal foglalkozó szektorban is érdemi a külföldi cégek részaránya. A szűken vett építőanyag-iparnál (11 építőanyag-gyártó szektor és 2 bányászati szektor) a legfrissebb adatok szerint 40–50 százalék között van a hazai tulajdon részaránya, azonban a legfontosabb szereplők szinte kivétel nélkül külföldi tulajdonban vannak.
Az élelmiszer-kiskereskedelmen belül, ha a nem szakosodott bolti vegyes kiskereskedelmet vizsgáljuk – amely a kiskereskedelem csaknem felét adja, és döntően az élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelmi üzletláncokat tartalmazza –, a magyar tulajdoni részarány 40 százalék alatt van.
Nem véletlen képez fontos bástyát a kiskereskedelmi szektor. Tavaly májusban Nagy István agrárminiszter azt nyilatkozta, stratégiai fontosságú kérdésnek tartja a kiskereskedelmet.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Jelenleg olyan mértékű nyereség képződik a szektorban, majd ezt követően hagyja el az országot, amit nem lehet annyiban hagyni
- mondta akkor. A Pénzcentrum sem először foglalkozik a kérdéssel: szakértők szerint az ilyen bejelentéseknek nincs realitásuk: a Magyarországon jelen levő multikat piaci úton nem lehet kiszorítani. A szakember az Agrárszektor kérdésére elmondta: adminisztratív úton elképzelhető lett volna a multik elüldözése, viszont ahhoz az EU-nak is lenne egy-két szava. Az adminisztratív kiszorítás egy "blöff" Raskó György szerint, aki azt is elmondta, hogy
a vásárlók részéről is komoly felháborodásra lehetne számítani.
A kérdést számtalan aspektusból vizsgáltuk tavaly: mennyiben érintené jól, vagy rosszul a vásárlókat, ha a kormány beváltja ígéreteit? Drágább lenne a bevásárlás? Milyen helyzetbe kerülnek majd a kiskereskedelemben dolgozók? Érdekli egyáltalán a magyar vásárlókat, milyen tulajdonban van a bolt, ahol vásárolnak? Van igényük rá, hogy magyar termékeket vegyenek? A Pénzcentrum Magyar Termék vásárlási szokásokat és igényeket felmérő kutatásából kiderült, hogy a vásárlókat nagyrészt nem érdekli, milyen összetételű a bolt tulajdonosi köre, ahol vásárolnak, hazai előállítású, gyártású termékeket viszont annál szívesebben vásárolnak. Most azonban az árstop hatására akár csökkenhetett is a magyar termékek részaránya a boltokban.