Pénzcentrum • 2020. október 16. 11:30
Egyre több jegybanki, pénzügyi és gazdaságpolitikai szakember vélekedik úgy, hogy erősödő inflációs környezetre számítanak a jövőben - akár már 2021-től. De vajon lehet társadalmi kockázata ennek a trendnek, és mégis hogyan készülhetünk minderre (kis)befektetőként?
"Az árszínvonal tartós emelkedése, a pénz romlása mellett" - ilyen, vagy ehhez hasonló definíció olvasható a legtöbb közgazdaságtan könyvben. Az inflációval kapcsolatos pénzügyi folyamatok, kockázatok vagy éppen lehetőségek azonban jóval túlmutatnak a puszta pénzromlás kérdésén. De ne szaladjunk előre...
Mi az infláció?
Ha az inflációt több oldalról közelítjük meg, akkor a kockázatok mellett rögtön a lehetőségek is körvonalazódnak. Az infláció tehát:
- 1. kockázat, ami a meglévő pénzünk mennyiségét ugyan nem befolyásolja, annak értékét viszont erodálja,
- 2. "segítség" a hitellel rendelkezőknek, hiszen a hitelező (bank) pénzének reálértéke is romlik, így egyre kevésbé megterhelő fizetnie az adósnak a törlesztőrészleteket (fix kamatozás esetén),
- 3. a kiegyensúlyozott gazdasági növekedés szükséges feltétele, amennyiben az infláció hosszú távon kiszámítható és képes beépülni a gazdasági szereplők várakozásaiba.
Mikor, és milyen infláció jöhet?
"Egyre több jegybanki, pénzügyi és gazdaságpolitikai szakember vélekedik úgy, hogy erősödő inflációs környezetre számítanak a jövőben - akár már 2021-től" - fogalmazott a Pénzcentrumnak az Aegon Alapkezelő szakértője. Meglátása szerint ezzel kapcsolatban
- rossz hír, hogy érdemes megbarátkozni az infláció gondolatával, és egy új stratégiával készülni a védekezésre;
- jó hír pedig, hogy az elemzések szerint viszonylag jól tervezhető, és a gazdaság szereplői által beárazható inflációra számíthatunk világszerte.
Infláció vs. befektetők
Kár lenne tagadni a tényeket: az infláció a befektetők szempontjából inkább kockázatot jelent, mint lehetőségeket. Az 1. pontban említett pénzromlás kockázatát ugyanis csak rendkívül kis mértékben ellensúlyozzák a 2. és 3. pontban felsorolt lehetőségek.
Befektetői szempontból az alábbi két tényező megértése a legfontosabb inflációs környezetben:
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 10 millió forintot, 15 éves futamidőre, már 7,21 százalékos THM-el, havi 89 803 forintos törlesztővel fel lehet venni a CIB Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az Erste Banknál 8,04% a THM, a Raiffeisen Banknál 8,09%; az UniCredit Banknál 8,12%, a K&H Banknál 8,31%, akárcsak az OTP Banknál. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
- 1. Nincs dobozos megoldás! A tévhitekkel ellentétben nem létezik olyan pénzügyi termék, vagy fizikailag létező tárgy, ami egyértelmű védelmet nyújtana az infláció ellen. Vannak jó menekülőeszközök (nemesfémek, ingatlanok, árupiaci termékek, stb.) a piacon, de a sikeres védekezéshez és a profitszerzéshez ezek arányát - figyelembe véve az aktuális gazdasági helyzetet - aktívan kell kezelni a portfólión belül.
- 2. Fókuszban a reálhozam! Fontos a befektetők számára, hogy ne a nominális kamatok, hanem a reálhozam alapján értékeljék a pénzügyi termékek teljesítményét
Y és Z generáció, mint társadalmi kockázat
- foglalta össze az Aegon Alapkezelő szakértője, aki szerint
- hátrány lehet, hogy e két generáció tagjai még sohasem találkoztak aktív keresőként vagy fogyasztóként az infláció hatásaival, ami figyelembe véve a közösségi média erős hatását, akár kisebb pánikhoz is vezethet;
- előnyként viszont felhozható hogy ezek a generációk viszonylag jól alkalmazkodnak az új külső gazdasági vagy társadalmi tényezőkhöz.