Pénzcentrum • 2026. augusztus 6. 16:05
A modern életvitel számos kényelmi megoldást hozott, amelyek megkönnyítik a munkát, a kapcsolattartást és a mindennapi ügyintézést. Közben azonban egyre több figyelem irányul arra, hogy a folyamatos képernyőhasználat milyen apró változásokat idézhet elő a szervezetben. A kutatások szerint a hosszú időn át ismétlődő mozdulatok, a mozgásszegény életmód és a beltérben töltött idő növekedése több területen is hatással lehet a fizikai állapotra.
A mindennapi környezet gyors változása gyakran előbb jelenik meg a szokásainkban, mint a tudatos döntéseinkben. Az elmúlt években a képernyők, hordozható eszközök és folyamatos online jelenlét sok ember életének állandó részévé vált, miközben a hosszú távú testi következmények csak fokozatosan válnak láthatóvá. A kutatók egyre több olyan jelenséget vizsgálnak, amelyek kapcsolatba hozhatók a modern technológiai használattal, a testtartástól kezdve a látáson át a kéz fizikai állapotáig – hívja fel a figyelmet a jelenségre a BBC cikke.
A testtartás, a nyak és a bőr változásai
A telefonhasználat egyik leggyakrabban emlegetett következménye az úgynevezett „tech neck”, vagyis a technológiai eszközök használatához kapcsolódó előretolt fejtartás. Amikor valaki hosszabb ideig lefelé néz a telefonjára, a nyakra jelentős többletterhelés kerülhet. Egyes becslések szerint ez akár 27 kilogrammnyi nyomásnak megfelelő terhelést is jelenthet a nyaki szakaszon.
Hosszú idő alatt ez hozzájárulhat a gerinc porckorongjainak terheléséhez, az ízületek és izmok állapotának romlásához, valamint a testtartás tartós megváltozásához. A szakértők szerint az egyik legegyszerűbb megelőző lépés, ha a képernyőt szemmagasság közelébe emeljük, és nem folyamatosan lefelé hajtott fejjel használjuk.
– ecseteli a cikk.
A rendszeres szünetek szintén csökkenthetik a terhelést. Egyes ajánlások szerint érdemes időnként megszakítani a képernyő előtti munkát, illetve változtatni a testhelyzeten.
A technológiahasználathoz kapcsolódó bőrproblémák is előtérbe kerültek. Felmerült például, hogy a gyakori előrehajló testtartás hozzájárulhat a nyaki ráncok kialakulásához, de erre jelenleg nincs meggyőző tudományos bizonyíték.
A bőrgyógyászok inkább arra hívják fel a figyelmet, hogy az okosórák tartós viselése okozhat irritációt. A készülék alatti meleg, nedves környezet kedvezhet bizonyos kórokozók elszaporodásának, ami bőrpírt, ekcémát vagy érzékenységet válthat ki. Ennek megelőzésében segíthet az eszköz rendszeres levétele és a bőrfelület tisztán tartása.
Látásromlás, gyengülő kézerő és mozgáskoordináció
A rövidlátás aránya világszerte jelentősen emelkedett az elmúlt évtizedekben, ezért gyakran felmerül a kérdés, hogy ebben milyen szerepet játszanak a digitális eszközök. A kutatások alapján azonban nem egyértelmű, hogy önmagában a közeli munkavégzés, például a telefon kijelzőjének hosszú ideig tartó nézése lenne a fő ok.
Donald Mutti, az Ohio Állami Egyetem optometriai professzora szerint a vizsgálatok inkább arra utalnak, hogy a szabadban töltött idő hiánya lehet fontos tényező. A természetes fény olyan folyamatokat indíthat el a szemben, amelyek kedvezően befolyásolhatják a szem fejlődését. A technológia így közvetetten hathat a látásra azáltal, hogy sokan több időt töltenek beltérben.
A kéz fizikai erejére szintén hatással lehet az egyre inkább ülő életmód. A fogáserőt az egészségi állapot egyik fontos mutatójaként tartják számon, és több országban megfigyelhető ennek csökkenése, különösen a fiatalabb korosztályok körében. A kutatók szerint elképzelhető, hogy a számítógépes munkára épülő életmód és a kevesebb fizikai aktivitás hozzájárul ehhez a változáshoz.
A technológia a finommozgások fejlődésére is hatással lehet. Bár a képernyős eszközök használata javíthat bizonyos digitális készségeket, például a kattintás vagy az érintőképernyős mozdulatok pontosságát, a szélesebb értelemben vett kézügyesség fejlődése szempontjából kedvezőtlen hatásokat is megfigyeltek, főként gyermekeknél.
A képernyőidő és a gyakorlati készségek kapcsolata
A mozgáskoordináció, a kézhasználat és a gondolkodási képességek között szoros kapcsolat áll fenn. Sebastian Suggate, a Regensburgi Egyetem fejlődéspszichológiai kutatója szerint
a hosszabb képernyőhasználat összefüggést mutathat a gyengébb motorikus készségekkel, különösen a gyermekek fejlődésében.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Ez nem azt jelenti, hogy a digitális eszközök használata önmagában káros, vagy hogy teljesen ki kellene zárni őket a mindennapokból. A kutatók viszont hangsúlyozzák, hogy a képernyős tevékenységek mellett szükség van olyan elfoglaltságokra is, amelyek aktív kézhasználatot és fizikai részvételt igényelnek.
A főzés, a kézműves tevékenységek, a hangszertanulás, a kézírás vagy bármilyen gyakorlati munka olyan készségeket fejleszthet, amelyek kevésbé kapnak szerepet a digitális környezetben. A szakértők szerint ezeknek a változásoknak a hatása általában nem hirtelen és nem látványos, de hosszú távon a rendszeres szokások összessége alakíthatja az egészségi állapotot.
A technológiai eszközök használata ezért nem önmagában jelent problémát, hanem az arányok és a napi rutinok kérdése. A test számára továbbra is szükség van mozgásra, természetes fényre és olyan tevékenységekre, amelyek nem kizárólag digitális környezetben zajlanak.
Nemcsak a testre lehet hatással a túlzott technológiahasználat
A digitális eszközök használatának következményei nem kizárólag fizikai területen jelentkezhetnek. Az elmúlt években egyre több kutatás és vita foglalkozik azzal is, hogy a folyamatos online jelenlét, az állandó értesítések és a személyre szabott tartalomajánló rendszerek miként befolyásolhatják a figyelmet, az alvást és a mentális egészséget.
Különösen a közösségi média algoritmusai kerültek a figyelem középpontjába. Egyes belső dokumentumok és alkalmazotti beszámolók szerint a platformok fejlesztői maguk is vizsgálják annak kockázatait, hogy az ajánlórendszerek olyan tartalmakat erősíthetnek fel, amelyek hosszabb használatra ösztönzik a felhasználókat, még akkor is, ha ezek nem minden esetben vannak kedvező hatással rájuk.
A TikTok esetében egy észak-karolinai perben nyilvánosságra került belső videófelvételeken jelenlegi és korábbi munkatársak is aggodalmukat fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy a platform működése milyen hatással lehet a fiatalokra. Az egyik volt alkalmazott szerint előfordulhat, hogy a felhasználók számára érdekes tartalmak nem feltétlenül azok, amelyek hosszú távon egészségesek is.
A perben bemutatott felvételek szerint a vállalat egyes munkatársai attól tartottak, hogy az alkalmazás kialakítása elősegítheti a kényszeres használatot. Alexandra Evans, a TikTok korábbi európai biztonsági közpolitikai vezetője arról beszélt, hogy az alkalmazás működésébe beépülhettek olyan elemek, amelyek megnehezítik a használat abbahagyását. Szerinte ez hatással lehet a fiatalok alvására, étkezési szokásaira és személyes kapcsolataira is.
Az algoritmusok egyik sajátossága, hogy a korábbi érdeklődés alapján próbálnak egyre pontosabb ajánlásokat adni. Ez azonban bizonyos témák esetében problémákat okozhat. Egy egyszerű érdeklődés például az étrend vagy a testkép iránt olyan tartalmak felé terelheti a felhasználót, amelyek szélsőséges nézeteket vagy egészségtelen viselkedési mintákat népszerűsítenek.
A TikTok vitatja ezeket az állításokat, és közölte, hogy a nyilvánosságra került videók félrevezető módon mutatják be a vállalaton belüli biztonsági egyeztetéseket. A cég szerint az elmúlt években több olyan funkciót vezetett be, amelyek célja a fiatal felhasználók védelme, például szigorúbb adatvédelmi beállításokat, értesítéskorlátozásokat és képernyőidőt csökkentő megoldásokat.
A digitális technológia hatásainak vizsgálata ezért nem egyszerűen arról szól, hogy mennyi időt tölt valaki egy képernyő előtt. A kérdés az is, hogy milyen tartalmakkal találkozik, milyen szokásokat alakít ki, és mennyire képes megőrizni az egyensúlyt az online és a fizikai környezet között.