Pénzcentrum • 2026. március 25. 10:01
Az idei allergiaszezon már javában tart, és a következő hónapokban több mint 1,5 millió magyar életét keserítheti meg. Orrfolyás, viszketés, alvászavar, köhögés – a tünetek mindenki számára ismerősek, a megoldás azonban korántsem olyan egyszerű, mint amilyennek látszik. Mikor elég egy patikában kapható szer, és mikor kell allergológushoz menni? Miért nem a nyárfa pihe a valódi bűnös? Mi az immunterápia, és valóban tartós megoldást kínál? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ egy allergológus szakemberrel.
Az idei allergiaszezon már februárban elindult Magyarországon, és a jelek szerint az érintetteknek idén sem lesz könnyű dolguk. Miközben a tél végén sokan még azt hihették, hogy a szokásos náthás, megfázásos időszak utolsó hullámai miatt fújják az orrukat, a háttérben már javában beindult a pollenszezon. A Semmelweis HELP tünetellenőrző alkalmazás adatai is ezt támasztják alá: az elmúlt hetekben mintegy tízszeresére emelkedett a pollenallergiával kapcsolatos keresések száma, és februárhoz képest látványosan átalakult az is, milyen panaszokkal fordulnak segítségért az emberek. Míg korábban inkább a felső légúti fertőzésekre utaló tünetek domináltak, addig mostanra az orrfolyás, a tüsszögés, valamint a szem-, orr- és torokviszketés került előtérbe.
Mindez aligha meglepő annak fényében, hogy a pollenterhelés már most is jelentős országszerte. A szezon részei viszonylag jól kirajzolódnak: míg tavasszal elsősorban a fapollenek dominálnak, késő tavasszal és kora nyáron a pázsitfüvek, gabonafélék, csalánfélék és útifüvek kerülnek előtérbe, míg a nyár vége és az ősz első fele már a gyompollenek, elsősorban a parlagfű időszaka.
A levegőben jelenleg nagy mennyiségben van jelen a nyár pollenje, miközben a ciprus- és tiszafafélék, valamint a juhar virágporának koncentrációja jellemzően közepes-magas tartományban alakul.
A nyír, a kőris és a fűz pollenkoncentrációja országosan közepes, az égeré és a mogyoróé inkább alacsony, de helyenként ezek is elérhetik a közepes szintet. Emellett alacsony koncentrációban már a szil, a gyertyán, valamint egyes térségekben a sásfélék pollenje is megjelent a levegőben. Vagyis az allergiaszezon nemcsak elkezdődött, hanem már most sokaknál komoly panaszokat okozhat a betegség.
Egyre több allergiásra várnak nehezebb hónapok
Dr. Moric Krisztina allergológus, klinikai immunológus szerint ma már egyáltalán nem számít rendkívülinek, hogy februárban berobbant az allergiaszezon, sőt inkább egy évek óta erősödő tendencia része: egyre inkább előrébb tolódik, és ezzel együtt az érintettek szenvedése is hosszabb időszakot ölel fel.
Arra a kérdésre, hogy mire lehet számítani az idei szezonban, könnyebb vagy nehezebb hónapok jöhetnek-e a tavalyihoz képest, a szakorvos nem igazán tudott biztató választ adni. Mint fogalmazott, „évről évre azt látjuk, hogy egyre több embert érint a pollenallergia és egyre hosszabbra nyúlik a szezon.” A szakember szerint ebben a folyamatban a klímaváltozásnak is komoly szerepe lehet. „Ugyan a globális felmelegedést sokszor már elcsépelt témának tartjuk, mégis nagyon fontos az allergia kapcsán is beszélni róla. Hosszabb pollenszezonokkal, intenzívebb tünetekkel kell számolni, egyre nehezebb lesz olyan időszakot találni az évben, amikor teljesen fellélegezhetnek az allergiások.”
Hozzátette, hogy természetesen lehetnek hullámzások, hiszen egy esősebb, hűvösebb időszak átmenetileg enyhítheti a pollenterhelést, de ezek csak ideiglenes megnyugvást hoznak a betegek számára.
Az allergológus szerint alapvetően nincs nagy változás abban, hogy Magyarországon mely pollenek okozzák a legtöbb problémát, bár az időjárás miatt lehetnek kisebb eltérések. Ha például egy adott időszakban több az eső és gyakoribbak a lehűlések, akkor bizonyos pollenek kevésbé terhelik meg a szervezetet, máskor viszont éppen a tartós száraz, szeles idő kedvez annak, hogy magas koncentrációban legyenek jelen a levegőben.
Ami biztos, hogy Magyarországon továbbra is a parlagfű a leggyakrabban allergiát okozó pollenszóró és talán az sem túlzás, hogy Közép-Európában is ez az egyik legjelentősebb allergén. A rangsorban ezt követi a nyírfa, majd a fűpollen.
Szóba került az is, hogy a tavaszi időszak egyik legmakacsabb félreértése minden évben újra előkerül, hiszen sokan a nyárfa szálló fehér pihéit okolják a tüneteikért. A látvány valóban megtévesztő, hiszen amikor ezek a pihék tömegesen megjelennek a levegőben, sokaknál éppen akkor erősödik fel az orrfolyás, a tüsszögés és a szemviszketés tünete. Dr. Moric Krisztina szerint azonban a helyzet ennél összetettebb: „Az apró pihék bekerülhetnek az orrba, szájba, ami okozhat tüneteket, ez teljesen valid, de alapvetően nem ezek okozzák a valódi problémát. Sokszor inkább arról van szó, hogy akik azt hiszik, hogy a nyárfára allergiásak, valójában már az induló nyírfaallergia tüneteit észlelik magukon.”
Sima nátha, vagy allergia?
A tavaszi időszakban sokan bizonytalanok abban, hogy allergiával vagy egyszerű tavaszi megfázással küzdenek. A két állapot tünetei első pillantásra valóban hasonlíthatnak egymásra, hiszen orrfolyás, tüsszögés, torokkaparás vagy akár enyhe rossz közérzet mindkét esetben előfordulhat. Van azonban néhány olyan jel, amely sokat segíthet a két betegség megkülönböztetésében. „A hőemelkedés, vagy erősebb levertség a nátha jele inkább, és ha egy-két héten belül átesünk rajta, akkor is inkább vírusfertőzésre gyanakszunk” – fogalmazott a szakember. Ha viszont a panaszok tovább húzódnak, tartósan fennállnak, az már allergiára utal.
„A szemtünet segítő támpont” – hangsúlyozta dr. Moric Krisztina. A viszkető, könnyező szem, a szemhéjduzzanat vagy a szem körüli irritáció sokkal inkább az allergia irányába tereli a gyanút. Szintén fontos jel, ha valaki nem először tapasztal hasonló tüneteket tavasszal, hanem visszatérő betegségről van szó.
Felnőttként is válhatunk allergiássá?
Sokan úgy hiszik, hogy az allergia már gyerekkorban kialakul, és aki eddig megúszta, az később már nem lehet érzékeny a pollenekre. „Nincs egy olyan életkor, amire azt mondom, hogy ha addig nem alakult ki az allergia, akkor már nem fog” – hangsúlyozta a szakorvos. A pollenallergia akár felnőttkorban is megjelenhet, sőt olyan páciensek is szép számmal vannak, akiknél egyik évben még alig volt valami tünet, a következő tavasszal viszont már jelentkeztek a panaszok.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Az allergia „kinövése” pedig csak kisgyermekkorban fordulhat elő, felnőttkorban már nem.
Érdekes és egyre gyakrabban felmerülő kérdés az is, van-e köze a koronavírus-fertőzésnek az allergiás tünetek megjelenéséhez vagy romlásához. Sokan arról számoltak be az utóbbi években, hogy a Covid után kezdődtek a panaszaik, vagy a korábban meglévő allergiájuk lett jóval kellemetlenebb. Dr. Moric Krisztina szerint ugyan ezt ezt egyelőre nehéz tudományosan alátámasztani, kevés a kutatás a témában, de több páciensük számolt be a betegség után kezdődő, vagy erősödő allergiás tünetekről. Hasonló módon ront a helyzeten a légszennyezettség is, amely különösen a nagyvárosokban élő allergiások számára jelent plusz terhelést.
A diagnózis felállításában egyébként ma már leginkább vérvizsgálatot alkalmaznak, amely során azt nézik meg, termelődik-e az adott allergénnel szemben ellenanyag a szervezetben. Ez azonban önmagában még nem elég. „Mindig korrelálnia kell a panaszokkal” – hangsúlyozta a szakember. Vagyis ha valakinél tavasszal, például március és május között visszatérően jelentkeznek a tünetek, és a vizsgálat nyírfára pozitív eredményt ad, akkor allergiás az adott pollenre.
Elég a patikában kapható antihisztamin?
Az egyik leggyakoribb kérdés ebben az időszakban az, hogy mikor elég a patikában kapható gyógyszer, és mikor érdemes orvoshoz fordulni a tünetekkel. A válasz nem egyszerű, hiszen sok múlik azon, kinél milyen erősek a panaszok, milyen életmódot folytat, mennyit tartózkodik a szabadban. A szakember szerint "ha azt érezzük, hogy az életminőségünket befolyásolják a tünetek, akkor mindenképp érdemes orvos segítségét kérni."
Ha valaki az allergia miatt rosszul alszik, fáradtabb, nehezebben koncentrál, vagy a munkájában zavarják a tünetek, akkor tehát nem érdemes halogatni a kivizsgálást.
A vény nélkül kapható antihisztaminok enyhébb esetekben átmeneti segítséget jelenthetnek, dr. Moric Krisztina azonban óvatosságra int: „Nem szerencsés összevissza szedni a gyógyszereket, pláne, ha nincs diagnózis." A bizonyított allergiában ugyanis nemcsak a tüneti kezelés válhat célzottabbá, hanem az immunterápia is elérhetővé válik.
A kezelés kapcsán a legtöbben elsősorban az antihisztaminokra, orrspraykre és szemcseppekre gondolnak, de létezik olyan megoldás is, amely nem pusztán a tüneteket enyhíti, hanem hosszabb távon magára az allergiás reakcióra próbál hatni. Ez az immunterápia, amelyet dr. Moric Krisztina a legkorszerűbb megoldásnak tart. A kezelésnek ma két fő formája van: létezik injekciós változat, illetve szájon át alkalmazható készítmény, tabletta vagy spray formájában. A szakember szerint az utóbbi az injekció továbbfejlesztett változatának tekinthető. „Nem tud kevesebbet, nem rosszabb, viszont egyszerűbb, hiszen a beteg otthon tudja magának adagolni” – magyarázta.
Az immunterápiába az adott pollentől függ, hogy mikor kell belevágni, és a kezelés általában három-négy éven át tart, évenként nagyjából öt-hat hónapig, ciklikusan, a pollenszezonhoz igazodva.
Az eredmények egyénenként eltérhetnek: van, akinél szinte teljesen megszűnnek a tünetek, másoknál pedig érezhető javulás következik be.
Házi praktikák a nyugodtabb allergiaszezonért
A mindennapi életben persze már az is sokat számít, ha egy-egy házi praktika segít átvészelni az előttük álló heteket, hónapokat. Dr. Moric Krisztina szerint a legfontosabb, hogy a kültérről hazaérve ne vigyük be magunkkal a pollent a lakásba.
„Érdemes mindig átöltözni, arcot mosni, vagy ha tehetjük, zuhanyozni, hajat mosni mikor hazaérünk” – tanácsolta. Ennek egyszerű oka van: a pollen megtapad a hajon, a ruhán, a bőrön, és ha így fekszünk le este, akkor az éjszakai pihenést is megzavarhatják a lakásba jutó pollenek.
Emellett az is segíthet, ha a lakás szellőztetését a reggeli vagy esti órákra időzítjük, amikor alacsonyabb a pollenkoncentráció, illetve rendszeresen cseréljük az ágyneműt és kerüljük a dohányzást, amely tovább ronthatja a nyálkahártyák állapotát.