Hatalmas a káosz a magyar egészségügyben: betegek százezreit sodorhatja veszélybe az átalakítás

Jelentősen átalakulna az egészségügyi rendszer, ha elfogadják a több módosító javaslatból álló csomagot, amelyet a kormány nyújtott be. Jó néhány olyan elem maradt ebben a javaslatcsomagban, melyről már korábban hintettek el információkat, és olyanok sem kerültek ki belőle, melyek a szakemberek szerint még alapos átgondolásra szorulnak, például a mentőknek az ügyeleti rendszerben nyújtott segítsége, vagy éppen a szakrendelőknek a tervezett megyei központosítása.

A javaslat szerint – többek között - a következő szegmensekben lenne változás:

• az egészségügyi alapellátás terén a praxiskörzetek meghatározása során állami szerepvállalás biztosítása,
• az ügyeleti rendszerben az állami mentőszolgálat szerepének bővítése,
• az alapellátásban jogszabályban előírt feltételeknek megfelelő szoftver használata,
• a járóbeteg-ellátásban az állami szerepvállalás növeléséhez szükséges intézkedések
  biztosítása,
• a fekvőbeteg-ellátásban a segítő személyre vonatkozó szabályok bevezetése,
• az egészségügyi dolgozók minősítésére vonatkozó szabályainak kibővítése,
• az egészségügyben történő közreműködési jogviszonyok felszámolása,
• a szakápolási rendszer átalakítása.

A Pénzcentrum három egészségügyi szakértőt kérdezett meg, hogy mit gondolnak a javaslatcsomagról – leginkább a centralizálást kellene szerintük elengedni, ugyanis a járóbeteg-szakrendelés, a szakrendelők államosítása komoly hátrányt okozna az egészségügyben.

Nincs elég forrás

Ha minden megyében a centrumkórház lesz az irányító szervezet, az jelentős forrásgondokat fog okozni – így reagált a Pénzcentrum kérdésére Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász. A szakértő szerint így is előfordul, hogy nincs megfelelő mennyiségű eszköz vagy éppen munkaerő, de a magyar egészségügyi rendszer sajátosságai miatt a centralizálás még további problémákat vethet fel.

Ami leginkább kifogásolható, az az, hogy megyei centrumkórházak lesznek minden megyében, amik az ellátásban irányítják majd a szolgáltatásokat, csaknem teljes körűen. Mindenki alájuk fog tartozni, ők lesznek a legfőbb foglalkoztatók, vagyis ennek az egy kórháznak a szempontjai határozzák majd meg az ellátás irányát, hogy hol mi lesz elérhető. Miután minden megyei kórház is komoly forráshiánnyal küzd – akár eszközökben, akár HR-területen -, így a megyei kórházak igyekezni fognak az alsóbb szintekről (városi kórházak, járóbeteg szakrendelők) elvonni a számukra szükséges forrást. Nekik ugyanis elemi érdekük lesz, hogy a feladatukat jól el tudják látni. Persze abban az esetben, hogyha maradnak plusz források, azt ki lehet majd helyezni a városi kórházakba vagy a szakrendelőkbe, de forráshiány esetén nyilvánvalóan a megyei centrum fogja élvezni az elsőbbséget, ha mondjuk forrásokról kell dönteni. A magyar egészségügy egész rendszere kórházcentrikus, ezt pedig egyáltalán nem javítja a tervezett átalakítás

- nyilatkozta lapunknak Sinkó Eszter.

Nem jó ötlet államosítani

Szintén a centralizálás körüli kérdéseket vetette fel Rékassy Balázs egészségügyi közgazdász. Úgy véli, hogy az önkormányzatoknak a szerepe jelenleg több mint elégséges a szakrendelők fenntartásában, és nem lenne jó ötlet egy megyei irányító szerv alá rendelni.

Az önkormányzatok a szakrendelőknek jó fenntartói és tulajdonosai, ez az, amin én nem változtatnék, vagyis szerintem okos gondolat lenne, ha ezt elengednék. Az önkormányzatoknak fontos a járóbeteg-szakellátás jó biztosítása, hiszen az emberek minden nap érzik, évente legalább egyszer ellátogatnak a szakrendelőkbe különböző okokból. Ha ezt államosítják, és a szakrendelők is a megyei centrumkórházak alá fognak tartozni, akkor egyáltalán nem biztos, hogy az intézménynek a szakrendelő gondjai, problémái prioritások lesznek – ezt pedig megérzi majd az ellátás színvonala is

- mondta a Pénzcentrumnak Rékassy Balázs.

Mentők ügyeletben?

A javaslatcsomagból szintén nem került ki az az ötlet, hogy az állami mentőszolgálat segítene az ügyeleti rendszerben. Kunetz Zsombor szerint ahhoz, hogy az OMSZ el tudja látni ezt a feladatot, drasztikus és azonnali átalakításra lenne szükség, ez azonban a távolban sem látszik, hogy szerepelne az egészségügyi reform tervei között.

Ezt legfeljebb akkor lehet megcsinálni, ha a mentőszolgálat elvégzi először azt a feladatot, ami jelenleg van neki - márpedig tudjuk, hogy ebben is komoly elmaradások vannak. Ha ezt még kibővítik azzal, hogy a mentőszolgálat besegít az ügyeleti ellátásba, akkor ez a jelenlegi szintet sem fogja elérni, tehát még több ember kerül majd veszélybe, ha nem tud kimenni időre a mentő. Ha mentőszolgálat menedzsmentjét, munkaszervezését átalakítanák, szerintem akkor lehet szó az ügyeleti rendszerbe való betagozódásról, ám ennek én nem látom jelét

- mondta Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő. Hozzátette, hogy ahhoz, hogy az egészségügyben érdemi reformok történjenek, először is több pénzt kellene rá költeni: számításai szerint jelenleg éves szinten 3000 milliárd forint megy erre a szektorra, de ennek legalább a másfélszeresére, vagyis minimum 4500 milliárdra lenne szükség. Kunetz Zsomborral nemrég lapunk is készített interjút, ezt itt tudod újra elolvasni:

Ellentmondás a praxisszabályokban

Áttételesen ugyan, de a gyermekorvosi praxisokat is érintheti az új szabályozás, amennyiben elfogadják. Dr. Havasi Katalin, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke lapunknak azt mondta: a praxisszabályok meghatározásában még van olyan ellentmondás, amelyet jó lenne, ha feloldanának.

Nem foglalkozik a kerettörvény a szakorvosjelöltek praxisokban való megjelenésével, ami számunkra kiemelkedően fontos kérdés, bár az is igaz, hogy ezt más jogszabály szabályozza. A gyermekellátás szempontjából azonban ellentmondásos, hogy amíg a háziorvos szakorvosjelölt néhány hónapos gyermekgyógyászati képzés után már helyettesíthet, és láthat el gyermeket praxisban, addig egy gyermekorvos szakorvosjelölt két vagy három éves gyermekgyógyászati képzés után sem teheti meg

- válaszolta a Pénzcentrum kérdésére Dr. Havasi Katalin.