Hajdu László • 2022. március 17. 11:02
Ha szerencsénk lesz, lassan véget ér a koronavírus járvány. De a világ nem lélegezhet fel: a WHO minden évben kiadja a potenciális világjárványról szóló jelentését, amelyen jelenleg 8 tétel szerepel. Ennek kapcsán beszélgettünk Jakab Ferenc, virológus professzorral, a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratóriumának vezetőjével.
A WHO ezzel a listával alapvetően a nemzetközi kutatóközösség figyelmét hívja fel, célja a kutatás felgyorsítása. A professzor bevezetőként kiemeli: a járványoknak alapvetően két típusát különböztetjük meg, a relatíve enyhe tünetekkel sok mindenkit megfertőző, és a súlyos tünetekkel kevés embert érintő fertőzéseket. Egy világjárvány szempontjából az első a veszélyesebb, ilyen a koronavírus is. A második esetben ugyanis a beteget szinte azonnal kórházba viszik és a diagnózis megállapítása után izolálják – legalábbis a fejlett világban.
A járványok kialakulásának három fázisa van. Az első esetben csak az állatok fertőződnek meg. A második fázis, amikor humán megbetegedések is előfordulnak, de csak sporadikusan, kis területeken, közösségekben jellemzőek, és egy idő után helyben „kiégnek”. Úgy működnek, mint egy vulkán, ami gázokat, gőzöket bocsát ki, akár kisebb földrengéseket is okozhat, de nem tör ki. Ilyen például az Ebola. A harmadik, amikor egy ok, vagy több faktor egybeállása miatt kitör a kiindulási pontjáról és elindul a világ körül.
Az állatok által terjesztett járványok több lépésben veszélyesek: először egy állatfaj stabil populációt alakit ki egy adott területen és ott elszaporodik. Ha a nagyszámú – például kullancs-, vagy szúnyogpopulációban – megjelenik egy fertőzött állat és átadja a többieknek, onnantól az emberre is átterjedhet a kór.
A WHO említett listáján potenciális világjárványként azonosítják a krími-kongói vérzéses lázat. A kutatók az 1960-as években találkoztak ezzel a megbetegedéssel Krímben és hasonlóval Kongóban. Egy ideig külön kezelték a kettőt, 90-es években derült ki, hogy ugyanazon kórokozóról van szó. Magas lázzal, izomfájdalommal, fejfájással indul, a későbbi fázisban bőrvérzést, a kapilláris erek szétesését okozhatja. A halálozási aránya rendkívül magas, 30%. Fertőzött kullancscsípés útján terjed. Ázsia, Afrika számos országában endemikus, de az azt terjesztő kullancsfaj már megjelent Magyarország déli határainál is. A krími-kongói vérzéses láz kutatására is nagy energiát fektetnek a pécsi laboratóriumban: vizsgálják a kullancsokat, más állatokat, rágcsálókat és alapkutatásokat is végeznek a vírussal.
A Nipah-vírus Indiában, Malajziában és Bangladesben ütötte fel a fejét. Egyelőre csak Dél-Kelet Ázsiában okoz kisebb-nagyobb járványokat. Az idegrendszert is érinti, , melynek tünetei lehetnek többek között a fejfájás, nyakmerevség, hányás, szédülés. Többek között a denevérekről terjedhet az emberre, nagyon magas, akár 75%-os halálozási aránnyal járhat együtt.
A szintén a listán szereplő Ebola – Jakab Ferenc szerint – nagyon kis eséllyel okozhatna csak világjárványt, mert (a bevezetőben említettekkel ellentétben) elsősorban szoros emberi érintkezésre, fertőzött testnedvekkel, vérrel, széklettel való közvetlen fizikai kontaktusra van szüksége. Ezért nem tud évek óta „kiszabadulni” Nyugat-Afrikából.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 10 millió forintot, 15 éves futamidőre, már 7,21 százalékos THM-el, havi 89 803 forintos törlesztővel fel lehet venni a CIB Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az Erste Banknál 8,04% a THM, a Raiffeisen Banknál 8,09%; az UniCredit Banknál 8,12%, a K&H Banknál 8,31%, akárcsak az OTP Banknál. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
A világjárvány listán minden évben szerepel egy „X-kór” amelyet egy, még nem ismert vírus okozhat, és komoly pandémia előidézője lehet. A WHO azért szerepelteti listáján az X-kórt, hogy figyelmeztesse a világ kormányait: erre a megjósolhatatlan esetre is fel kell készülni. Végül is ez lett 2019-ben a koronavírus, amivel tulajdonképpen – bármilyen furcsán hangzik – Jakab professzor szerint szerencsénk volt, mert a SARS-CoV 1-ről már komoly ismeretekkel rendelkezett az orvostudomány.
A PTE Virológiai Nemzeti Laboratóriumában mindegyik, a WHO listáján szereplő kórokozóval végeznek kisebb-nagyobb kutatásokat. Ez egy úgynevezett BSL-4-es fokozatú egység, amelyből világszinten is igen kevés van. A laboratóriumok döntő része epidemiológiai, járványügyi és diagnosztikai, katonai, vagy gyógyszergyárban működő. Magyarországon a pécsi az egyetlen, amely csak kutatással foglalkozik és egy egyetemen működik. 2020-ban szerezte meg a Nemzeti Virológiai Laboratórium címet.
A laboratóriumok besorolása a következő:
- A BSL-1-es fokozatban nincs humán fertőzőanyag, a kutatóknak nincs szükségük védőfelszertelésre. A BSL-2-es szintűben a vizsgált vírusok, baktériumok képesek az embereket is megfertőzni, de csak enyhe tüneteket okoznak. A munkatársak védőfelszerelésben, de nem speciális öltözetben dolgoznak.
- A BSL-3-as besorolású laboratóriumokban főleg baktériumokat vizsgálnak, melyek közül már lehet halálos is, de mindegyik ellen létezik gyógyszeres kezelés vagy védőoltás. Elzárt, speciális védőfelszerelést igénylő laborokról beszélünk. A legmagasabb besorolású, BSL-4-es kutatóhelyeken olyan – potenciálisan – halálos vírusokkal, baktériumokkal dolgoznak, amelyek ellen még nincs védőoltás, vagy gyógyszeres kezelés. Itt már pozitív nyomású, oxigenizált (szkafanderes) védőöltözetre van szükség. A labor infrastruktúráját, energiaellátását, légkondicionálását nagyon szigorú szabályok alapján tervezik és működtetik. Az itt dolgozó kutatóknak mentálisan és fizikailag is felkészültnek kell lenniük, nem tartózkodhatnak bent napi 4-5 óránál hosszabb ideig. Mindig minimum két ember és egy tartalékos kolléga dolgozik együtt.
Az itthon és a különböző országokban működő laboratóriumok közötti kapcsolatokat a koronavírus járvány még intenzívebbé tette. Az együtt dolgozó kutatók, orvosok, mikrobiológusok, farmakológusok megosztották egymással a tapasztalataikat. Érdekes módon erre a leggyorsabb felület a Twitter volt, ahol naprakészen követték egymás felfedezéseit, ötleteit, eredményeit. Eltűnt a rivalizálás, titkolózás.