Pénzcentrum • 2018. november 23. 14:30
Az EU-s átlagnál kevesebbet költünk az egészségügyre, miközben a betegek Magyarországon töltik a leghosszabb időt a kórházban. A bent töltött idő a legtöbb országban csökkent, nálunk viszont nőtt, holott ennek mérséklésével jelentős forrásokat spórolhatnánk meg, amelyeket akár orvosi béremelésekre is fordíthatnánk - hiszen az orvosok számának tekintetében is az EU-s átlag mögött vagyunk.
A magyar egészségügyre fordított források tekintetében egyelőre messze vagyunk a Nyugattól, talán ennek is tudható be, hogy a magyarok egészségügyi statisztikái terén meglehetősen rosszul állunk. Az OECD friss statisztikái alapján tegnapbemutattuk, hogy Magyarországon átlagosan 12,4 évvel élnek tovább a magasan képzett férfiak a képzetleneknél, ezzel pedig a vizsgált országok között a második vagyunk. Most a tegnap publikált kutatás alapján megnézzük, hogy miképp állunk az orvosállomány és kórházban töltött idő tekintetében.
Az első ábra az egészségügyre fordított kiadásokat tartalmazza a GDP arányában. Nem meglepő módon a magasabb jövedelmű nyugati és északi országok vezetik a rangsort, Franciaország például a GPD 11,5 százalékát költi egészségügyre, de nem marad el sokban tőlük Németország sem, 11,3 százalékkal. Az EU-s átlag 9,6 százalék, mi ezzel szemben a GDP 7,2 százalékát költjük egészségügyre, ez gyakorlatilag a cseh és szlovák szinttel azonos. Románia a sereghajtó - szomszédaink a GPD 5,2 százalékát fordítják egészségügyi kiadásokra.
Az egészségügyben alkalmazott eszközök fejlődésével általában rövidül a kórházban töltött idő, ez pedig némi forrást szabadít fel az egészségügyben. Ez a csökkenő tendencia a legtöbb országban megfigyelhető, leszámítva Magyarországot, Franciaországot, Lengyelországot és Ausztriát.
A csökkenő tendencia tehát nem csupán Magyarországon nem érvényesül, de ahogy az az ábráról látható, míg 2004-ben 7 ország is mögöttünk volt, addig 2016-ban Magyarországon volt a leghosszabb a kórházban töltött idő. Míg a vizsgált országok közül első Hollandiában a polgárok 2016-ban átlagosan 4 napot töltöttek kórházban, addig itthon a napok száma átlagosan 9,5. Ez pont egy nappal hosszabb, mint 12 évvel korábban. A legnagyobb fejlődést egyébként a finnek produkálták - ott 2004-ben 12,5 napot töltött egy átlagos beteg kórházban, 12 év alatt ezt a számot évi 8,6-ra mérsékelték. A legtöbb időt utánunk a cseh, a német és a francia betegek töltenek kórházban, ám míg a németek és franciák GPD arányban sokat költenek az egészségügyre, addig mi a csehekkel egyetemben a hátsó harmadban vagyunk.
Súlyos probléma ma manapság az orvosokat érintő munkaerőhiány. Az egészségügyi dolgozók bérei ugyan nőnek, a Nyugat elszívó hatását egyelőre nem tudják kompenzálni. Ezt az OECD statisztikái részben megerősítik.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 10 millió forintot, 15 éves futamidőre, már 7,21 százalékos THM-el, havi 89 803 forintos törlesztővel fel lehet venni a CIB Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az Erste Banknál 8,04% a THM, a Raiffeisen Banknál 8,09%; az UniCredit Banknál 8,12%, a K&H Banknál 8,31%, akárcsak az OTP Banknál. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Az látható az ábrán, hogy az Európai Unióban átlagban 3,6 orvos jut ezer főre. Nem sokban maradunk el ettől, nálunk ez a szám 3,2. A legtöbb orvos Görögországban praktizál, ott a magyar orvosok kétszerese jut ezer lakosra. A nyugati országokban jellemzően több orvos jut ezer lakosra, Németországban például 4,2, Ausztriában 5,1. Az Egyesült Királyság ugyanakkor meglepően rosszul áll - ott mindössze 2,8 ez a szám. Az utolsó ebben a mutatóban Lengyelország (2,4), de verjük a románokat (2,8) és a franciákat (3,1) is.
Mindebből arra lehet következtetni, hogy az orvoshiány nem csak Magyarországot érinti. Ez valóban így is van, az egészségügy jellemzően az összes gazdaságban az a szektor, ahol a betegek keresletét nem tudja kielégíteni a szolgáltatások mértéke. Az egészségügyi rendszer ezt jellemzően az adagolásos módszerrel oldja meg - azaz nem csak itthon találkozhatunk hosszú várólistákkal.
A fenti ábrákat együtt kell értelmezni. A magasabb egészségügyi kiadások mellett a gyógyászati technológiák a nyugati korházakban jellemzően hatékonyabbak, ezért a kevesebb kórházban töltött idő mellett a várólisták is némileg rövidebbek, ráadásul az orvosok magas bére miatt Nyugaton az orvoshiány sem olyan jelentős, mint itthon.