Pénzcentrum • 2017. augusztus 1. 11:08
Sokan álmodoznak arról, hogy nem várnak 60-70 éves korukig, hanem már korán nyugdíjba vonulnak. Egyre többen vannak külföldön és Magyarországon is, akik már harmincas éveikben kiugranak a mókuskerékből, és onnantól kezdve fesztelenül élvezik a gondtalan mindennapokat. Csakhogy a korai nyugdíjnak is megvannak a maga hátulütői, kockázatai.
Teljes szabadság, főnök és a mindennapi munka okozta stressz nélkül - elsőre csodásnak hangzik. Nem véletlen, hogy külföldön, sőt, itthon is egyre többen döntenek úgy, hogy a 40-es vagy akár már 30-as éveikben kiugranak a mókuskerékből, és "nyugdíjba" vonulnak. Vagyis felmondanak a biztos munkahelyükön, lemondanak a havi fix fizetésről, és egyszerűen csak élvezik az életet. Mindez szép és jó, de a korai nyugdíjnak megvannak a maga hátulütői is.
- mondta egy interjúban Brian, a Done By Forty nevű blog írója.
Áprilisban az egyik bejegyzésében arról ír, hogy felkeltette az érdeklődését egy műsor, amiben a nyugdíjas évekről és a kognitív képességek hanyatlásáról értekeztek. Azt ugyanis több tanulmány is alátámasztja, hogy van kapcsolat a kognitív képességek hanyatlása és a nyugdíjba lépés között. Négy évvel ezelőtt a francia Országos Egészségügyi és Orvoskutató Intézet munkatársai több, mint 429 ezer magánvállalkozó egészségügyi és biztosítási adatait elemezték, és kimutatták, hogy minden nyugdíjas korban aktív munkával töltött év a demencia kockázatának 3 százalékos csökkenését eredményezi. Ok-okozati összefüggést azonban egyértelműen nem tudtak kimutatni.
Egy másik tanulmány is foglalkozott ezzel a kérdéssel. Egy 2005-ös felmérés több mint 20 ezer önkéntes részvételével például arra jutott, hogy a memóriateszteken sokkal jobban teljesítenek azok, akik még a 60-as éveikben is dolgoznak, mint akik korábban nyugdíjba vonultak. Tehát ha idejekorán felhagyunk az aktív munkával, azzal az elbutulást kockáztathatjuk. Persze a korai nyugdíj nem is egy az egyben azt jelenti, hogy valaki soha többé nem végez semmilyen munkát. A legtöbb "korai nyugdíjas" alkalmi munkát vállal, olyasmikkel foglalkozik, amiben örömét leli. Viszont hiába nem csak arról szól az életük, hogy pihennek, utazgatnak, céltalanul töltik a mindennapjaikat, a rendszeres munka, mint olyan megszűnik.
Brian ugyanakkor kifejti, bizonyos munkahelyeken ez a féle mentális hanyatlás már azelőtt elkezdődhet, hogy az illető nyugdíjba vonulna: "miért fognál bele új, nehéz projektekbe, miért akarnál elsajátítani új dolgokat, ha mondjuk 50 körül vagy és hamarosan nyugdíjba mész?" - teszi fel a kérdést. Sőt, úgy gondolja, ez a fajta hozzáállás már a 30-as, 40-es éveiben járó embereknél is előfordulhat, tehát nem feltétlenül a nyugdíjas léthez van köze. Ez az érvelés azonban nem teljesen helytálló, és ezt ő is elismeri. A kutatások ugyanis nem bizonyos fajta munkavégzéssel, hozzáállással, vagy adott munkahelyi feltételekkel hozták kapcsolatba a kognitív képességek hanyatlását, hanem magával a nyugdíjas léttel
- jegyzi meg.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 10 millió forintot, 15 éves futamidőre, már 7,21 százalékos THM-el, havi 89 803 forintos törlesztővel fel lehet venni a CIB Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az Erste Banknál 8,04% a THM, a Raiffeisen Banknál 8,09%; az UniCredit Banknál 8,12%, a K&H Banknál 8,31%, akárcsak az OTP Banknál. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Van megoldás?
Arra, hogy akkor mégis mi lenne a megoldás, ha nem akarunk életünk végéig robotolni, de szeretnénk, ha agyunk minél tovább kiválóan működne, Brian sem tudja a választ. Azt írja, próbál olyan életet élni korai nyugdíjasként, amibe belecsempész némi kreativitást, kihívást jelentő munkát is. De hogy pontosan hogyan is működik ez majd a jövőben, és hogy mivel is fog foglalkozni, ami azért nem jár fix munkaidővel sem, azt még ő sem tudja.
Szakemberek szerint egyébként a részmunkaidő lehet a megoldás: így egyrészt megmarad a munka, másrészt viszont van elég szabadidő is. Tavaly a Melbourne Institute kutatói is foglalkoztak a munka, nyugdíj, demencia kérdésével. Háromezer férfit és három és félezer nőt teszteltek, miközben munkahelyi szokásaikat is vizsgálták. Az eredmény az volt, hogy a heti 25 órát dolgozók sokkal hatékonyabbak voltak, mint a többiek. A heti 55 órát dolgozók pedig rosszabb eredményeket produkáltak a gondolkodási folyamatokat vizsgáló tesztek során, mint a munkanélküliek vagy a nyugdíjasok.
- nyilatkozta a tanulmány egyik szerzője, Colin McKenzie, a Keio Egyetem professzora, aki szerint a megoldás egyértelműen a részmunkaidős állás, ami különösen jótékonyan hat a középkorúakra és az idősebbekre nézve.
Elszigetelődés, unalom, depresszió
Sok tanulmány foglalkozik a nyugdíj, és a korai nyugdíj veszélyeivel. Ezek között említik a depressziót. Egy brit tanulmány 11 európai ország több ezer, 50 és 70 év közötti lakosságának adatait elemezve arra jutott, hogy a nyugdíj 40 százalékkal növeli a depresszió kialakulásának esélyét. Az ugyanis, hogy felhagyunk a napi munkával, elszigetelődéshez is vezethet - a legtöbb embernek az ismerősei, barátai a munkahelyhez vagy a munkavégzéshez kötődik. Ezek a kapcsolatok pedig jó esélylel valóban le is épülnek. Ez a veszély életkortól föggetlenül fenyeget mindenkit, de lehet tenni ellene: találni kell olyan elfoglaltságot, ahol van lehetőség új emberekkel ismerkedni.