Pénzcentrum • 2013. október 8. 17:39
Miközben biztosításra 700 és 800 milliárd forint közötti összeget költ évente a magyar lakosság, szerencsejátékra több mint 200 milliárd forintot. A kettő társadalmi hasznosságát figyelembe véve van még hová növekednie biztosítási piacunknak. Hasonlóan érdekes gondolatokat fogalmaztak meg a biztosítók vezetői a szektor jövőjével kapcsolatban a MABISZ keddi biztosítási konferenciáján. A résztvevők többsége piaci konszolidációra számít.
Erdős Mihály, a Generali-Providencia első embere kiemelte: 14 biztosító rendelkezik ma Magyarországon 1% alatti piaci részesedéssel. A piaci koncentráció az utóbbi években csökkent, elsősorban a közepes méretű biztosítók növekedtek. Szavaiból kiderült: a közeljövőben sem számít jelentős piaci konszolidációra. Erdős szerint az egyszeri díjas életbiztosítások számára komoly lehetőség az alacsony kamatkörnyezet, a rendszeres díjasoknak később a kormányzati ösztönzők adhatnak majd lökést. Nem tudom, melyik két társaság lesz, aki csökkent a díjain, de az összes többi biztosan emelni fog - jelzett előre egyfajta fordulatot a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások piacán. A biztosítási piac fontos támaszát jelentő középső társadalmi réteg szűkült - hívta fel a figyelmet egy fontos kihívásra.
Pandurics Anett, a MABISZ elnöke és a Posta Biztosító első embere felhívta a figyelmet, hogy a díjbevétel szerinti koncentrációnál még magasabb a biztosítók profitabilitás szerinti koncentrációja. 2009 óta nem fordult elő, ami idén igen: negatív lett a szektor biztosítástechnikai eredménye, elsősorban a biztosítási adó miatt. Szerencsejátékra a magyar lakosság évi 212 milliárd forintot költ, miközben a biztosítók díjbevétele 700 és 800 milliárd forint közötti.
Kuruc Péter, a K&H Biztosító üzletágvezetője felhívta a figyelmet: a magyar biztosítók profitabilitása nagyjából egy közepes belga biztosítóénak felel meg. Szerinte a kis biztosítók hosszú távon nem fogják tudni fenntartani túl széles termékpalettájukat. Nem az életbiztosítási díjbevétel a fontos, hanem a biztosítók által kezelt vagyon, vagyis az a pénz, amit a biztosítókra bíznak az ügyfelek. Felhívta a figyelmet: a piachoz képest a banki értékesítési csatornával rendelkező társaságok teljesítenek mostanában felül.
Dénes Attila, a QBE vezérigazgatója szerint vannak biztosítók, amelyek számára majdnem mindegy, hogy jelen vannak-e Magyarországon. Lesznek ezért olyanok, akik elgondolkodnak, maradnak-e a piacon - a döntést a bankok sorsa is nagyban befolyásolja majd. A visegrádi országokban nő a nem-életbiztosítási díjbevétel, Magyarországon azonban az utóbbi években csökken. Pedig a QBE ezekben az országokban sem csinálja másképp, mint nálunk - mondta Dénes. A kiegészítő, a felelősségbiztosításoknak és az általuk nem lefedett mezőgazdasági biztosításoknak jósolt növekedést.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Yann Ménétrier, a Groupama Garancia vezérigazgatója a nem-életbiztosítási üzletágak nehézségeire hívta fel a figyelmet, hiszen adóterhelésük a biztosítási adó miatt rendkívül magas. A profitabilitás fenntartásához szigorú költségkontrollra van szükség (a biztosítók költségszintje jelenleg túlzott), és piaci konszolidációra is számítani kell. Kiszámíthatóságot és hitelességet sürgetett az adópolitika és a szélesebb gazdaságpolitika területén.