Pénzcentrum • 2010. március 22. 15:32
A MABISZ visszautasítja a GÉMOSZ hamis állításait. Véleményük szerint súlyos szakmai félreértéseken alapulnak és megtévesztik az autósokat a Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetségének (GÉMOSZ) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás gyorsított kárrendezését érintő panaszai. A Magyar Biztosítók Szövetsége szerint a lobbiszervezet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél napokban tett bejelentése kizárólag a márkaszervizek anyagi érdekeit szolgálja.
Megyeri Gábor, a MABISZ Gépjárműbiztosítási tagozatának elnöke kijelentette: a GÉMOSZ beadványában félrevezeti a nyilvánosságot, és szakmailag értelmezhetetlen módon párhuzamot állít a devizahitelek és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás között, majd azt állítja, hogy a társaságok nem tájékoztatják megfelelően ügyfeleiket.
Korábban: Gablini előre szól! Baj lesz a balkáni kgfb kárrendezési gyakorlatból!
A valóság ezzel szemben az, hogy a felelősségbiztosításon alapuló kárrendezés kereteit a Polgári törvénykönyv kártérítésre vonatkozó szabályai határozzák meg. A kártérítési kötelezettségre vonatkozó alapszabály az, hogy aki másnak kárt okoz, köteles azt megtéríteni. A kártérítési kötelezettségnek többféle módon is eleget lehet tenni, ezért a gépjárműkárok vonatkozásában sem szűkíthető le csak a javításra. A károsult jogosult pénzbeli kártérítésben is megegyezni a szolgáltatást teljesítő biztosítóval.
A tagozat elnöke leszögezte: a biztosítótársaságok a kárfelvételi szemle alkalmával dokumentált formában, teljes körű, írásos tájékoztatást adnak a károsult részére, a kellően megalapozott döntésének meghozatalához, ami a kárrendezésre, formáira és a sérült jármű javítására vonatkozó tájékoztatáson túl kiterjed a kárenyhítésre és a kármegelőzésre vonatkozó tudnivalókra is.
A MABISZ visszautasítja a GÉMOSZ azon állítását, amely önkényesen kiragadva mutatja be más európai országok gyorsított kárrendezésre vonatkozó gyakorlatát. A tagozat elnöke szerint néhány országban valóban előfordul a kárkori érték 100, vagy akár 120%-os mértékéig történő javítási költség engedélyezése, azonban külföldön sem ez az általánosan elfogadott kárrendezési gyakorlat.
Ugyanakkor Magyarország mellett több országban is jellemző a kárkori érték 100%-át el nem érő mértékű javíthatósági határ meghatározása. A GÉMOSZ által példaként emlegetett Németországban, Ausztriában és Svájcban a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás díja többszöröse a hazai piacon a veszélyközösség által elfogadott és megfizetett díjnak.
A magyarországi GFB díjszintből nem finanszírozható gazdaságosan a forgalmi értéket meghaladó mértékű javítás, nem beszélve arról, hogy az ügyfélnek kárenyhítési kötelezettsége is van. Ráadásul a hazai kiskereskedelmi alkatrészárak jellemzően 5-15%-kal meghaladják a német és osztrák kiskereskedelmi árakat.
Megyeri Gábor rámutatott: gazdasági totálkár-rendezés esetén a sérült gépjármű kárkori forgalmi értékének a maradványértékkel (roncsértékkel) csökkentett mértékét fizetik ki a károsult részére kártérítésként. A piaci tapasztalatok alapján a roncs értékesítése után a kifizetett kártérítési összeg felhasználásával a károsult a balesetben megsérült járműve helyett tud egy másik, hasonló jármővet vásárolni.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Ezáltal a vétlen károsultat anyagi veszteség nem éri. Ez a gyakorlat összhangban van a károsultat a polgári jog szabályai szerint terhelő kárenyhítési kötelezettséggel is, amely szerint az aránytalanul magas javítási többletköltség megfizetése a károkozótól, illetve a helyette kártérítést nyújtó biztosítótól már nem várható el. Magyarán: a kártérítési módok közül azt kell választani, amelyik nem terheli aránytalanul a díjfizetéssel szolgáltatási fedezetet nyújtó veszélyközösség tagjait.
A MABISZ nem tudja értelmezni a GÉMOSZ azon állítását sem, amely szerint "a jelenlegi kárrendezési gyakorlat nem csak a vétlenül kárt szenvedett ügyfeleknek okoz jelentős károkat, hanem minden, a karosszéria-javítást legálisan végző műhely számára is". A gépjármű felelősség-biztosításon alapuló kárrendezés sajátossága, hogy a biztosító a szerződésre tekintettel a biztosított károkozó helyett áll helyt és téríti meg - a GFB törvény adta keretek között - a vétlen károsultnak okozott kárt.
Ebben az összefüggésben értelmezhetetlen a karosszéria-javítást végző műhelyek esetében a biztosítói kárrendezési gyakorlat által okozott kár. Egy káresemény kapcsán károsultnak csak a balesetben részes, vétlen személy tekinthető.
Megyeri Gábor szerint a GÉMOSZ "panaszkodása" összefüggésben áll azzal, hogy a MABISZ a napokban beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz, amelyben kéri kgfb-törvény áprilisban hatályba lépő módosításának hatályon kívül helyezését. Ez a módosítás előnyös helyzetbe hozza a szervizeket, mivel 2010. április 1-jétől, ha a biztosító kárszakértője úgy ítéli meg, hogy a vétlen vezető járművének kormányműve, futóműve vagy karosszériája olyan károsodást szenvedett, ami alkalmatlanná teszi a közlekedésre, akkor azt a kárfelvétel befejezését követő 8 napon belül műszaki vizsgálatra kell küldenie, ha a károsult úgy nyilatkozik, hogy nem kívánja megjavíttatni a járművet. Ha ezt a vizsgálatot elmulasztja, akkor csak az előzetesen kalkulált nettó kárösszeg 60%-át kaphatja meg.
A tagozat elnöke úgy látja, hogy ez a módosítás elsősorban a nehéz helyzetben lévő márkaszervizek, és nem az autósok érdekeit szolgálja. "Az újautó-értékesítés drámai visszaesése nyomán a márkakereskedők számára minden eddiginél jobban felértékelődtek a javítási munkák és az azokból származó bevételek" - magyarázza Megyeri. De e téren is komoly visszaeséssel küzdenek, amiért részben a gyorsított kárügyintézés
okolható.
Ilyen esetben a kárszakértő a szemle alapján megajánl egy összeget, s amennyiben azt a károsult elfogadja, igen rövid időn, akár órákon belül fizet is a biztosító - ezt követően pedig a javítás a tulajdonos dolga. "Pedig az egyszerű és gyors megoldást kisebb károknál valóban egyre gyakrabban használják, az évi átlagosan 170-180 ezer kötelezős kár 30-40%-át már így rendezik" - állítja a tagozat elnöke, hozzátéve, ennek fényében nem meglepő, hogy a márkaszervizek lobbi-szervezetei mindent megtesznek annak érdekében, hogy ezt a kárrendezési formát kedvezőtlen színben tüntessék fel.