Pénzcentrum • 2010. február 18. 05:24
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások tavaly őszi kampányát sokan az utolsó kampánynak harangozták be, de ez koránt sincs így. Az év végi licitháború még sokáig fennmarad és az évközi biztosításokért is biztos, hogy egy ideig még felárat kell fizetni. Rácz Istvánnal, a Biztosítás.hu ügyvezetőjével beszélgettünk.
- Január elseje óta számos változás állt be a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások piacán, ám ezek többségét az átlagos ügyfelek - legalábbis egyelőre - nem igazán érzik még. Mennyi idő alatt és milyen érezhető változásokat hozhat a gfb-t szabályozó kormányrendelet megjelenése?
Egyfelől itt van ez a gazdasági válság, ami miatt elég lassan cserélődnek az autók. Ami korábban megszokott volt, hogy 3-4 évente változott a szerződő személye, mára jelentősen lelassult. A korábbi 600 ezres éves használt- és újgépjármű-értékesítés körülbelül a 25 százalékára esett vissza. Nem forog az autók piaca és ez a biztosításokra is kihat. A korábbi ütem alapján 5-6 év alatt legalább az autók fele elmozdulna az év végi kgfb-váltási időpontról, ám a válság miatt ez jelentősen le fog lassulni.
Tudni kell, hogy ahhoz, hogy valakinek aktuális legyen egy december 31-i biztosítóváltás nagyjából 3 hónapos intervallumon belül kell lennie az biztosítási szerződési évfordulójának az év végéhez képest. Tehát akárhogy is szóródik majd a hazai gépjármű állomány, az egynegyede mindig aktuális lesz év végén. Mivel a szerződések egynegyede a korábban megszokott év végi időponthoz közel marad, a maradék pedig a válság miatt lassabban morzsolódik le, ezért azt mondanám, hogy még minimum 8-10 év, mire az év végi érintettség a mostani felére csökken, vagyis az elkövetkezendő években is komoly kampányokra lehet számítani.. Csehországban, ahol szintén van irodánk, hét éve vezették be ezt a módosítást, még jóval a gazdasági válság előtt és az autók 65 százaléka még ott is a december 31-i évfordulón van.
Az egységes évforduló eltörlésén felüli többi változás inkább technikai jellegű. Ezek közül a legfontosabb, hogy hogyan vezetik be a köbcentiről a kilowattra történő átállást, mivel ez jelentősen megváltoztathatja egyes járművek kötelező díját. Az átárazás mikéntjéről azonban egyelőre tárgyal a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ), a jogalkotó és a PSZÁF. A biztosítók szeretnének egy átmeneti szabályozást, ahol az árak számításakor a köbcentiméter is valamennyire számításba lenne vehető. Ugyanis ha egy motor 140 lóerős, nem mindegy, hogy 1200 vagy 2000 köbcentis, hiába ugyanakkora a kilowattban mért teljesítményük. A jármű súlya az egyik esetben mondjuk 1200 kiló, a másik esetben 2000 és ugye nem kérdés, hogy melyik tud nagyobb kárt okozni.
A probléma "csupán" annyi, hogy egyelőre nincsenek kilowattra vonatkozó megfelelő statisztikai adatok, kevés biztosító gyűjtötte ugyanis a múltban az adatait kilowatt szerint. Így az a biztosító, amelyiknek már évek óta van ilyen adatbázisa, tud majd "számított" tarifát csinálni, a többiek viszont csak találgatni fognak. De e témában még év közben lesz egy kis egyeztetés, a pontos rendszer csak év vége felé fog kikristályosodni.
- Mennyire trükköznek a biztosítók a kampányidőszakban, amikor az autósok 95 százaléka még úgyis év végén köt át?
- Itt különbséget kell tenni régen és most között. Korábban mindenféle trükköket bedobtak a biztosítók: nem vagy csak részben jelentették meg a tarifájukat; voltak gumitarifák, amelyeknek számtalan formája létezett. Ezek mára nagyrészt kikoptak. A felügyelet sokkal jobban odafigyel a gfb-re, a tarifák is sokkal inkább górcső alatt vannak. A jövőben a biztosítók részéről az útkeresés lehet a jellemző, nem a trükközés.
Ugyanakkor ezek a különutas megoldások nem feltétlenül ügyfélbarát elemek. Ott van például a kettős tarifa alkalmazása, amit nem trükknek neveznék, hanem sajnos bevett piaci gyakorlatnak. Az az ügyfél, aki régóta van a biztosítónál, és nem köti újra a szerződését, jóval drágábban üldögél benne a következő évben, mint egy utcáról beeső új ügyfél, mert nála más tarifákat alkalmaznak. Nehéz pontosan megmagyarázni ezt a biztosítói gyakorlatot, de hát a piacon lévő internet-, kábeltévé- és telefontársaságok is mind ugyanezt csinálják.
A másik "trükk", hogy az évközi és év végi díjak el fognak térni. Ez sajnos hosszú távon is így marad. Az előző években folyamatosan nőtt ennek a mértéke, az eltérés volt 30 százalék, aztán 40, 50. Az eltérés folyamatosan növekszik.
Az okok megértéséhez látnunk kell, hogy a biztosítók két részre oszthatók: akik márkakereskedésben is árulnak, illetve akiknek nem sikerült oda bejutni. A márkakereskedésekben év közben eladott biztosítások átlagdíja magasabb. Itt hagyományosan a nagy biztosítók árulnak, akik komoly jutalékokat fizetnek, és amikor valaki megveszi a márkakereskedésben a vadonatúj autóját, igazából nem is nagyon foglalkozik azzal, hogy mennyibe kerül majd a biztosítás. Azon társaságok, akik a kereskedésekben nincsenek jelen az év végén ebből az állományból próbáltak rabolni, ami folyamatos versenyhez vezetett.
Az elmúlt években a kampányidőszakban a biztosítók mindig kétfelé szakadtak. Az egyik csoport 2-10 százalékkal csökkentette a díjait, a másik fele pedig 2-5 százalékkal emelte. Csak az változott, hogy melyik évben melyik biztosító melyik irányba mozgatott. Állományra vadászó biztosító esetében az volt a stratégia: "Alacsony díjakkal bespájzolok, ezt egy-két évig tudom tartani, utána muszáj díjat emelnem, viszont aki nálam marad, azt már normál díjon tudom kezelni."
Ehhez képest tavaly az történt, hogy egy biztosító kivételével mindenki csökkentette a díjat; az egyetlen, aki nem csökkentett, az is szinten tartott, senki nem emelt. Ezt akár véletlennek is tekinthetjük, de inkább azt mondanám, hogy az utolsó kampányban mindenki szeretett volna sok ügyfelet szerezni. A biztosítók kicsit talán túl is lihegték az utolsó kampányt, hiszen igazából ez még korántsem volt az utolsó kampány.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
- Az első kilenc hónap adatai szerint a kárhányad tavaly meglehetősen alacsony volt, szeptember végéig alig 48 százalék. Nem lehetett ez a díjcsökkenés oka?
- A rövid válaszom az, hogy nem, a díjcsökkenés oka a piaci verseny. A 2009-es kárhányadról még nincsenek végleges adatok, de az átlagos piaci kárhányad 78 százalék körül fog alakulni. Ehhez hozzájön egy átlagosan 10 százalékos jutalékkulcs és 15 százalék körüli működési költség, amit a biztosítók ráírnak a kötelezőre. Ez az összes költség szintjén nullszaldót jelent.
Amiatt, hogy valamivel több, mint 1 millióan leváltották le kötelezőjüket tavaly novemberben és megtakarítottak átlagosan 15-20 százalékot a díjukból, már látszik, hogy ha nem is változik az átlagkár és a kárgyakoriság mértéke, összességében mégis azt fogja eredményezni, hogy a kárhányad nem 78, hanem 80-90 százalék lesz. A működési költségek és a jutalékok miatt ez már biztosan veszteséges.
Viszont ezt is ki lehet bírni, mivel a biztosítók állományának nem a 100 százalékát cserélték le olcsóbbra az autósok, van náluk olyan ügyfél is, aki jóval magasabb díjat fizet. 4 millió autó van, 1 millióan váltottak, tehát a biztosítók az állományuk 25 százalékát cserélték le most olcsóbbra. Ez pedig nem 15 százalékpontos növekedést fog okozni a kárhányadban, csak mondjuk ötöt-tizet. A másik, hogy a biztosítóknak egyéb termékeik is vannak: casco, lakás-, életbiztosítás stb., amit profittal árulnak. Még ha a kötelező üzletág veszteséges is lesz, önmagában nem fogja tönkretenni a biztosítót.
- Azért egy nagyobb biztosító nagyobb mozgástérrel rendelkezik a díjak megállapításánál...
- Ez így van, akinek nagyobb az állománya, az jobban tud ezzel dolgozni. Ugyanakkor van egy olyan tendencia, hogy amikor egy új biztosító piacra akar lépni vagy állományt akar gyűjteni, esetleg 2-3 évig is tudatosan vállalja a veszteséget. Magyarországon nem találunk olyan biztosítót, amelyik ne rendelkezne jelentős anyanyavállalattal vagy megfelelő tőkével ehhez. . Amíg vannak ilyen típusú piaci mozgások, addig a a verseny továbbra is fennmarad.
- Mikorra várható, hogy az év végihez hasonló verseny alakul ki az év közbeni áraknál?
- Az évközi árak versenye már most is fenn áll. Eredménye azonban még nem vetekszik a kampányárakkal. Ahogy az autósok fogyasztói magatartása - ami az elmúlt 5 évben már jelentősen változott - egyre tudatosabb lesz, úgy nőhet a biztosítók közötti évközi verseny is. Ma már az internet által adott összevetési lehetőség nem csak a gfb-nél, hanem minden területen kényelmes, gyors. Néhány év múlva, amikor már nem mindenkinek év végén lesz az évfordulója, az autósok nagy része már eljut arra a szintre, hogy nem egyszerűen megveszi az autókereskedésben a gfb-t, hanem előtte az interneten kikalkulálja hol vegye meg és ha a kereskedő az által preferált biztosítót nem tudja szállítani, a biztosítást majd megveszi máshol. A hazai online piac egyébként rohamosan fejlődik és tegyük gyorsan hozzá, már most is a legfejlettebb a régióban.
Érdekességképp megemlíteném, hogy néhány éven belül várhatóan meg fog jelenni a casco-kötelező egy díjként, amikor mind a két fedezetet megkapom. Vagyis a díj nem lesz kettébontva, a kettő együtt annyi, amennyi és kész. Ez újabb izgalmas helyzetet teremt, ahol a szemfüles ügyfelek járnak majd jól. Nemzetközi példák már szép számmal vannak erre, de itthon a biztosítóknak még egyeztetni kell a felügyelettel.