Pénzcentrum • 2026. április 23. 08:43
Évente több százezer gyorshajtót ér tetten a rendőrség, a kiszabott bírságok jelentős része azonban soha nem folyik be az államkasszába. Egyetlen év alatt mintegy tízmilliárd, az elmúlt három évben pedig több mint 21 milliárd forintnyi büntetést nem fizettek be a szabálytalankodók. Ők gyakran egyszerű jogi kiskapukat kihasználva bújnak ki a fizetési kötelezettség alól - írta meg a vezess.hu.
Bár a hatóságok folyamatosan a sebességmérések és a szigorítások fontosságát hangsúlyozzák, a statisztikák rámutatnak a rendszer gyengeségeire. A legutóbbi teljes éves adatok szerint a rendőrség több mint 855 ezer alkalommal szabott ki közigazgatási bírságot gyorshajtás miatt, összesen 47,5 milliárd forint értékben. Ebből azonban alig 37,7 milliárd forintot sikerült behajtani. Ráadásul ez a beérkezett összeg már a végrehajtási eljárások során befizetett tételeket is tartalmazza. A rendőrség informatikai rendszere ugyanis nem tud különbséget tenni az önkéntes befizetés és a végrehajtás útján beszedett összeg között.
A tetemes hiány egyik fő oka, hogy a megbüntetett autósok egy része tudatosan játssza ki a rendszert. Az egyik legelterjedtebb módszer a részleges teljesítés trükkje. Ha valaki például egy 30 ezer forintos bírságból csupán 25 100 forintot egyenlít ki, a maradék 4900 forinttal a hatóság nem tud mit kezdeni. A jelenlegi jogszabályok alapján ugyanis az ötezer forint alatti tartozásokra nincs mód végrehajtást indítani. Így ez az összeg elévül, a részleges befizetés pedig nem számít érvénytelennek. Bár a rendőrség is ismeri a jelenséget, pontos adatokkal nem rendelkeznek arról, hogy hányan élnek ezzel a kiskapuval.
Egy másik, valóságos iparágként működő visszaélés a gépjárművek úgynevezett "dobós cégekbe" szervezése. Ilyenkor az autót papíron eladják egy fiktív székhelyre bejegyzett, sokszor elérhetetlen strómanok nevére íratott vállalkozásnak.
A valódi tulajdonos egy előre megírt kölcsönadási szerződéssel továbbra is zavartalanul használja a járművet. A közigazgatási bírságokat és az autópálya-pótdíjakat viszont a fantomcég kapja, amelytől behajthatatlan a tartozás.
Ezzel a módszerrel a becslések szerint tízezres nagyságrendben közlekednek autók a magyar utakon úgy, hogy üzembentartóik havi pár ezer forintos "szolgáltatási díj" fejében mentesülnek az objektív felelősségre vonás alól.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Bár a többmilliárdos bevételkiesés és a tudatos visszaélések rendszerszintű problémára utalnak, az illetékes minisztériumok eddig nem léptek a kiskapuk bezárása és a jogszabályi háttér szigorítása érdekében. Így egyelőre hiába a rengeteg büntetés és a sűrűbb ellenőrzés, a szankciók jelentős része anyagi következmény nélkül marad.
címlapkép: Kacsúr Tamás, MTI/MTVA