De most komolyan: tényleg ezt esszük tejföl helyett?

Egyre többször találkozhatunk úgynevezett

a magyar boltokban. Ezek a termékek első látásra megszólalásig hasonlítanak a tejre, a tejfölre, vagy épp a kenyérre, a gyakorlatban mégsem azok. Reggeli ital, frissföl, vagy épp pék kedvence néven futnak, és jellemzően olcsóbbak, mint a klasszikus élelmiszerek. De mik ezek a termékek, hogy kerülhetnek a boltokba, és hogyan gyártják őket?

Az imitátumok olyan termékek, amelyeknél az élelmiszer természetes összetevőjét más alkotóelemmel helyettesítik. Tipikus példa a tej helyett vásárolható reggeli ital: a tej mellett szójafehérjét is tartalmaz. A frissfölben, krémfölben pedig tejzsír helyett növényi zsírt (például kókuszzsírt) találunk.

De hogy van ez szabályozva?

A Magyarországon kapható élelmiszerek leírását a Magyar Élelmiszerkönyv tartalmazza, a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatását pedig egy uniós rendelet (egészen pontosan az 1169/2011/EU rendelet) szabályozza. Ez tartalmazza az élelmiszerekre vonatkozó általános jelölési szabályokat, például itt adják meg a kötelezően feltüntetendő jelölési elemek listáját, ezek között szerepel az élelmiszer neve/megnevezése is - tudta meg a Pénzcentrum a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági (NÉBIH) Hivatal Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóságától.

A jelölési rendeletben háromféle meghatározást is találhatunk a megnevezéssel kapcsolatban:

• előírt név: egy élelmiszernek a rá alkalmazandó uniós rendelkezésekben előírt neve, vagy ilyen uniós rendelkezések hiányában az abban a tagállamban alkalmazandó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezésekben előírt név, amellyel az élelmiszert a végső fogyasztónak vagy a vendéglátóknak, illetve közétkeztetőknek értékesítik;

• szokásos név: az élelmiszer értékesítésének helye szerinti tagállamban az élelmiszer neveként a fogyasztók által elfogadott név, amely név nem igényel további magyarázatot;

• leíró név: az élelmiszerről és szükség szerint annak felhasználásáról leírást adó név, amely kellően világos ahhoz, hogy a fogyasztó megismerhesse annak valódi jellegét, és megkülönböztethesse más termékektől, amelyekkel esetleg össze lehetne téveszteni;
  

Tehát nem minden élelmiszerre vonatkozóan létezik Magyar Élelmiszerkönyvi leírás, de minden hazai előállítású élelmiszernek kell rendelkeznie gyártmánylappal (az élelmiszer-előállító által vezetett, a feldolgozott élelmiszer, élelmiszer-biztonsági, minőségi jellemzőire vonatkozó nyilvántartás), vagy azzal azonos tartalommal feltöltött dokumentummal.

Hatósági ellenőrzésnél a gyártmánylapban megadott tulajdonságokat ellenőrzik, az általános, minden élelmiszerre vonatkozó kritériumok mellett (ilyenek például a mikrobiológiai követelmények).

A frissföl nagyon nem tejföl

A farmföl vagy frissföl elnevezésű termék nem sorolható a szokásos névvel ellátott termékek kategóriájába, mivel ez a fogyasztó számára további

Ugyanakkor leíró névnek sem tekinthető, mert a jelölési rendelet értelmében a leíró név számos olyan információt ad a termékről, amely kellően világos, a termék valódi jellegét a leíró név alapján a fogyasztó megismerheti és meg tudja különböztetni más termékektől. Mindemellett előírt névnek sem minősül, mert nincs sem uniós, sem tagállami rendelkezés rá vonatkozóan.

Azt a NÉBIH is elismeri, hogy a frissföl, farmföl elnevezések használata alkalmas arra, hogy a termékben szokásos módon megtalálható összetevő jelenlétét sugallják, annak ellenére, hogy a tej szó nem szerepel az elnevezésben, a "föl" szókapcsolat gyakorlatilag a tejfölre emlékezteti a vásárlót. Ezek a termékek helyettesítő termékei a tejfölnek, így összességében ez a fantázianév önmagában nem elégíti ki a fogyasztó tisztességes tájékoztatásával szemben támasztott követelményeket.

A jelölési rendelet szerint így az összetevők felsorolásán kívül a fantázianév mellett

- tehát például "frissföl növényi zsírral".