Ennyit szakítanak a szomszédban a magyar vérplazma-turisták
Itthon is lehet vele keresni, de sokan nem ezért csinálják.
Biró Attila vagyok, a Pénzcentrum rovatvezetője. Karrieremet 2017 őszén kezdtem a lapnál, mint újságíró-szerkesztő. Fő témáim közé tartozik az oktatás, a kiskereskedelem és az élelmiszerügyek világa, illetve az európai uniós, lakosságot érintő statisztikák elemzése is.
Itthon is lehet vele keresni, de sokan nem ezért csinálják.
Könnyen ráfázhat, aki nem lép időben.
Magyarországon 4 év leforgása alatt több mint 20 ezer személy kérelmezte az erre kijelölt szervnél nevének megváltoztatását. Egyre többen vannak ráadásul azok is, akik első névváltoztatásuk után újabbra adnák a fejüket, nem törődve a horribilis költségekkel. Amik mellett ráadásul szoros szabályoknak is meg kell felelniük a kérelmezőknek. Ezeket vettük a sorra az erre kijelölt hivatalos szerv segítségével.
Magyarországon óriási munkaerőpiaci kereslet mutatkozik többek között gépészmérnökökre, villamosmérnökökre, közgazdászokra és informatikusokra is. Hiába azonban a munkaerőért sorban álló cégek garmadája, valamint a már pályakezdőknek is ínycsiklandozó fizetések belengetése, sok hiányszakmában évről-évre csökken a diplomázók száma. A tendencia pedig azt mutatja, hogy ez a visszaesés nem is igen fog belátható időn belül a legtöbb szak esetében változni.
Hiába születnek bele az internet világába a mai gyerekek, a kritikus gondolkodásra és forráskezelésre bizony őket is meg kell tanítania valakinek. "A diákok fejében ugyanis még nincs meg az a váz, amire ilyen közegben segítség nélkül tudnának támaszkodni. Ennek a kialakítása a tanárok múlhatatlan feladata" - mondta el a Pénzcentrumnak adott interjújában Gadóné Kézdy Edit, a Deáktéri Evangélikus Gimnázium igazgatója. A pedagógussal beszélgettünk az elit intézményi lét pozitív és negatív oldaláról; a diákokat nem egyszer betegségbe hajszoló, önmagukkal szembeni elvárásairól; a digitalizáció nehézségeiről; a magyar oktatási rendszer hiányosságairól, a be nem teljesült ígéreteiről, de pozitívumairól is.
Szupermarketekben, hiperekben és diszkontokban is!
"Ritka, de nem lehetetlen."
Bizony nem minden a pénz.
A legtöbben csak hallgatnak.
Az Egyesült Királyság és Ausztria pedig látótávba sincs.
Feje tetejére állt a világ.
Mutatjuk, min lehet elcsúszni.
Magyarországon mintegy 5000 ember járhatja az országot, föld mélyén rejlő, fémből készült kincsek után kutatva. A Pénzcentrumnak nyilatkozó régész szerint azonban az önjelölt kincsvadászok mintegy 95 százaléka potenciálisan veszélyt jelent a hazai örökségvédelemre, mivel a legtöbben nem a szabadstrandokon elhagyott aranyékszerekre, hanem antik római vagy éppen bronzkori ereklyék után kutatnak. Éppen ezért nem meglepő, hogy a fémdetektorozás hazánkban egy elég ingoványos területnek számít, amit jól jelez az is, hogy 2015-ig jószerivel legálisan nem is lehetett itthon végezni, ma pedig akárhol is is keresgéljen az ember, szigorú engedélyeztetési eljáráson kell átesnie. És akkor a rendívül drága berendezésekről még nem is esett szó...
Nem csalás, nem ámítás.
Bármelyik boltban fizethetsz velük, de nem nagyon érdemes.
Érdemes a boltok sorai között szemfülesnek lenni.
Nem is gondolnád mennyire könnyű hibázni.
Az Európai Unióban évről-évre nő az otthonról dolgozók aránya. Ezzel szemben Magyarországon az utóbbi években csökkenő tendencia figyelhető meg. Ennek pedig az az elsődleges oka, hogy a hazai cégek egyelőre nem igazán tudják, miként viszonyuljanak a rugalmas foglalkoztatás kihívásaihoz, amit így inkább mellőznek is a vállalati kultúrából. Ezzel szemben HR szakemberek tömkelege nem győzi eléggé hangsúlyozni, hogy a rugalmas foglalkoztatás piaci szerepe a közeljövőben jelentősen felértékelődhet, ezért még ideje korán érdemes egy megfelelő vállalati stratégia kiépítése. Azért hogy jobban megértsük mit is jelent a 21. században a rugalmas foglalkoztatás személyes példákon és szakértői kommentárokon keresztül mutatjuk be hogyan lehet teljes kudarc, valamint vállalti szinten sikeres vállalkozás a home office bevezetése.
Nesze neked rezsicsökkentés.
Van olyan gyümölcs, ahol többet fizetünk a csomagolásért, mint az ehető részekért.