Durva nyugdíjcsökkentés jöhet: 70 évre emelhetik a korhatárt

A magyarok 68 százaléka nem tesz félre és az 50-59 év közöttieknek is csupán 37 százalékának van megtakarítása.

- mondta Baittrok Borbála, a Gemius tanácsadói üzletágvezetője. 52 százalék szerint közös ügy, 8 százalék szerint egyéni döntés, 40 százalék szerint pedig az állam dolga a nyugdíjat biztosítani. Nem elég, hogy kevesen tesznek félre, a megtakarítók fele (48 százalék) 10 ezer forint alatti összeget takarít meg havonta.

Hogyhogy nem lesz állami nyugdíj?

Persze felmerül a kérdés, hogy mégis miért tegyünk félre, hiszen van állami nyugdíj. Erre a kérdésre Farkas András, a NyugdíjGuru News alapítója válaszolt: A rendszer nem lesz mindig így,

• A-tervként marad az állami nyugdíj, azonban a korhatár pár évtizeden belül akár 70 évre is nőhet, a szolgálati időbe belesorolt jogosultság (pl: sorkatonaság, GYES stb.) is változhat.

• B-terv szerint a gyerek tarthatja el az öregeket,

• C-terv szerint pedig előre takarékoskodunk.

Ésszerű előre takarékoskodni, hiszen a korhatár elérése után még átlagosan 20 évig élünk, ráadásul ennek többségét részét nem egészségesen töltjük, ami rengeteg pénzbe kerül - tette hozzá Farkas András.

A korfát megvizsgálva arra juthatunk, hogy összesen 1 millió magyar hiányzik a rendszer fenntartásához. Míg a járulékfizetők csupán nagyjából 1,8-2 millióan vannak, addig az eltartottak (akik többet vesznek ki a rendszerből, mint amennyit befizetnek) a lakosság többi része, vagyis 7,5-8 millió magyar.

Az is problémát jelent, hogy nagyjából 500 ezer magyar külföldön dolgozik, vagyis nem itthon fizeti a járulékokat. A fenti okok miatt 2030-ra 1 millió járulékfizető fog hiányozni, ami miatt negyedével csökkenhet a kifizetett nyugdíj.

Mi a baj az öngondoskodással?

 - mondta Matits Ágnes, nyugdíjszakértő. Míg a tehetősebbek jól ki tudják használni az adókedvezményeket, addig a kisjövedelműek számára az önkéntes nyugdíjpénztár cafeteria például nem jó. Nem fogják ezt a lehetőséget választani, ha nem kényszeríti rá a munkáltató őket, pedig ezzel hozzájárulhatna a munkaadó a nyugdíjas évekhez.

 - mondta Holtzer Péter, az Oriens IM partnere. Ez bizonytalanná teszi a jövőt, így kifejezetten árt a hosszú távú megtakarításoknak.

Mi lehet a megoldás?

Holtzer Péter szerint a félig kötelező öngondoskodás lehet az egyik jó megoldás, amely a 10 százalék körüli megtakarítási arányt 60-70 százalékra növeli a tapasztalatok szerint. Ezek lényege, hogy a munkába lépéskor kötelező a belépés, azonban nem kötelező benne maradni, vagyis kiléphetünk, a többség mégis benne marad.

Másik lehetőség a jelenlegi termékekkel megtakarítani:

• Az önkéntes nyugdíjpénztár,

• A nyugdíjbiztosítás és

• A nyugdíj elő-takarékossági számla

amelyek jelenleg is 20 százalékos adójóváírást adnak.

A szülőtartásról sem szabad megfeledkezni, ennek tényleges működése azonban még kérdéses, mivel frissen bevezetett rendszerről van szó.