Lehetetlent ígérnek: nem lehet jó mindenkinek az új mentőcsomag

Tárgyalásokat kezd a hazai devizahitelezésben érintett hitel- és pénzintézetekkel a nemzetgazdasági miniszter. Varga Mihály szerdán az MTI-vel közölte: a kormány szerint "az időbeni és teherviselési szempontokat is figyelembe véve" ki kell vezetni a hazai hitelpiacról a lakáscélú devizaalapú jelzáloghiteleket. Szavai szerint a devizahitelekből fakadó helyzet olyan gazdasági és társadalmi kockázatot jelent, amellyel az ország hosszú távon nem tud együtt élni. 

Forintosításról beszél a kormány, méghozzá olyan helyzet létrehozásával, amellyel a forinthitelt választók nem járhatnak rosszabbul, mintha a hitelfelvételkor devizakölcsönt vettek volna fel.

Lehetséges ez?

Elemzéseinkben sorra rámutattunk már, hogy az adósok, akik forintban adósodtak el többet fizettek eddig vissza bankjuknak. Átlagosnak számító 8 millió forint összegű, 2007-ben különböző devizákban 20 évre felvett hiteleken néztük meg. Mekkora a tőrlesztő? Mennyit fizettek eddig vissza az adósok és mennyit kell még fizetniük? Végül, mi lenne ha forintosítanák a mai tartozást?

A jenhitel kezdetben lényegesen olcsóbb volt, mint a forinthitel, de a frank és az euróhitel is veri a forinthitelt egészen 2010 tavaszáig. Ha összeadjuk az eddig kifizetett összes törlesztőrészletet, akkor a legnagyobb vesztesek a forintadósok. Sokszor érv a devizahitlesektől, hogy például 5 milliós hitelre már 6-ot visszafizetett és még mindig van tartozása. A forinthitek esetén is hasonló a helyzet, hiszen a kamatokkal együtt sok-sok év alatt többet kell visszafizetni minden hitel esetén.

A kezdetben magas forintkamatok miatt kijelenthető, hogy eddig nem a devizahitelesek fizették a legtöbbet ugyanazért a hitelért. Minél régebben felvett hiteleket hasonlítottunk volna össze annál nagyobb lenne a különbség. Az árfolyamok és a kamatok emelkedésével a devizahitelesek törlesztőrészletei elszálltak és az eredeti terheik megduplázódtak. Ma a frankhitelesek fizetnek a legtöbbet ugyanazért a hitelért. De az árfolyam csökkenésével nem csak a terheik csökkenhetnék, hanem a futamidő végén kedvezőbb helyzetben érezhetnék magukat, mint a forinthitelesek.

Mi a megoldás?

Varga kijelentése szerint két célja van a kormánynak. A devizahitelek eltakarítása és hogy ezzel párhuzamosan az eddig sok esetben többet fizető forinthitelesek ne érezzék igazságtalannak az intézkedést.

Ennek megvalósítása úgy lehetséges, hogy a forinthiteleseket valamilyen módon kártalanítják vagy a devizahiteleket valamilyen a mai piaci forinthitel kamatoknál magasabb díjon váltják át. Az első megoldásra kevés esélyt látunk, hiszen ez még csak nem is segítene a devizahiteleseknek és költségvetést is nagymértékben terhelné (vagy a bankszektort viselné meg túlzott mértékben). A másik megoldás megvizsgálásához előbb nézzük meg azt, hogy a mai kamatok mellett, miként változna a devizahitelesek törlesztőrészlete, ha forintosítanák jelenlegi árfolyamon számolt adósságukat.

A magasabb forintkamatok miatt, ha a devizahitelesek tartozását most piaci alapon átváltanák forintra, minden esetben nőne az érintettek törlesztőrészlete. Mivel eredetileg a nehéz helyzetbe került adósok megmentése volt a cél, ez sem tűnik járható útnak. A kormány tehát csak a devizahitelesek adósságának részleges elengedésével érheti el, hogy az érintettek terhei csökkenjenek a forintosítás után is, de ez ellent mond a kormány másik céljának. Tehát lehetetlen az, hogy eltűnjenek a devizahitelek és az adósok is jól járjanak a váltással, valamint a forinthitelesek se fizessenek vissza sokkal többet ugyanazért az összegért .

Olvasóink észrevételei nyomán fontosnak tartjuk, hogy szót ejtsünk a fennmaradt tőketartozásról is. Ha most előtörlesztenének a példában szereplő hitelesek, akkor a forintban lévő tartozást lehetne legkönnyebben kiegyenlíteni. De itt érdemes leszögezni, hogy ebből következtetéseket levonni a bajban lévő devizahitelesek helyzetéről felelőtlenség, hiszen ők nem előtörleszteni akarnak, hanem minden hónapban kifizetni a törlesztőrészletet. A törlesztőrészletet, ami jelenleg euróban és jenben is alacsonyabb ma!

De nézzük tovább. Mi lenne, ha semmi nem változna a futamidő végéig és 2027-ben megnéznénk, hogy ki fizette ki a legtöbbet hitelére? Összeadtuk tehát a törlesztőrészleteket, amit illik fenntartással kezelni, hiszen a változatlanság feltételezése elég erős állítás. Akár a frank erősödésére is számíthatunk vagy más devizák gyengülésésére.