Kiderült, milyen hitelt nyög valójában a legtöbb magyar

Az 5 éve tartó vizsgálatok azt mutatták meg, hogy a hazai felnőtt lakosság (18-69 év) háromnegyede vett már fel valamilyen hitelt és 45 százalékuk most is éppen törleszt. Míg lakáshitellel az emberek 14 százaléka rendelkezik, addig személyi kölcsöne a magyarok 13 százalékának van jelenleg is.

A kisebb összegű hitelek felé nyitást és a folyamatos bizalom-növekedést mutatja, hogy 2011 óta negyedével kevesebben vannak azok, akik félnek a hitelek rejtett költségeitől és ugyanennyivel többen azok, akik a céljaik eléréséhez elengedhetetlen lehetőségként tekintenek az ilyen típusú külső anyagi segítségére.

- mondta el a Cofidis sajtótájékoztatóján Kurucz Imre, az NRC marketingkutató kutatási igazgatója.

A kutatás arra is rávilágított, hogy ma már többen vannak azok, akik azt gondolják, hogy a pénzintézetek elérhetőbb hiteleket kínálnak. Azonban a lakosság 82 százaléka egyetért azzal, hogy ma már sokkal felelősségteljesebben kell felvenni és kiadni is a hiteleket.

A nyolc évvel ezelőtt kirobban gazdasági világválság hatása a magyar piacot így a fogyasztók mindennapjait is alapjaiban változtatta meg. 2006 januárjában a lakossághoz kihelyezett forint és devizahitelek állománya összesen nem érte el a 3500 milliárd forintot, míg ez a szám 2009- elejére már majdnem 8 000 milliárdra nőtt, főként a devizahitelek kapcsán felmerülő árfolyamváltozások hatásának köszönhetően. A lakossági lakás- és fogyasztási hitel állomány közel háromnegyedét a devizatartozások tették ki. Az azóta megindult konszolidáció és adósságrendezési hullám hatására mára ez az érték valamivel több, mint 5 000 milliárd forint, és szinte kizárólag forinthitelből áll.