A több mint egy éve világszerte százmilliók mindennapjait jelentő otthoni munkavégzésnek egyszerre érzik az előnyeit és hátrányait is a hazai dolgozók.
2020-ban háromszor annyian dolgoztak otthonról, mint az azt megelőző tíz évben.
Sokan vágynak vissza az irodába: az idő múlásával picit kevesebben értékelik maximálisan jónak a távoli munkavégzést. A legnagyobb probléma a személyes kapcsolatok hiánya, de egyre többeknek jelent gondot a mindennapok megszervezése is.
Főleg a nők és a fiatalok élik meg komoly kihívásként az otthoni munkavégzést.
Munkaadóknak és alkalmazottaknak együtt kell dolgozniuk a távmunka nehézségeinek megoldásán. Máhr Tamás az ABBYY magyarországi vezetője szerint a legfontosabb dolog, amit a munkáltatók tehetnek, az, hogy igyekeznek a folyamatokat a lehető legszemélyesebbé tenni és vigyázni a dolgozók mentális egészségére.
Már látható, hogy 2021-ben a munkáltatóknak rengeteg kihívással kell szembenézniük: 44 százalékuk létszámnövekedéssel számol, viszont még kialakulóban van az új rend, a távmunkához való hozzáállás, az iroda új szerepkörei, és a dolgozói teljesítmény maximalizálásának kérdése.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nyilvántartása szerint 2019 decemberében a munkavállalóknak mindössze 1,1 százaléka dolgozott az elmúlt 4 hétben távmunkában, míg alkalmanként a dolgozók 1,8 százalékának nyílt erre lehetősége. A járvány hatására az arányok márciusban 3,4 és 4,1 százalékra nőttek, májusra együttes arányuk 17,2 százalékra nőtt. 2020 decemberében több mint 400 ezren dolgoztak otthonról.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint 306,1 ezer fő volt regisztrált munkanélküli , ami 66 ezres bővülést jelentett egy év alatt. Ez a szám a valóságban még nagyobb lehetett, figyelembe véve, hogy nem minden állásvesztő regisztrál a szolgálatnál.
A fenyegetések mintegy 98% nem vírus volt, hanem riskware és adware.
Hogyan tovább, távmunka?
Kell egy kis áramszünet.
Egy európai felmérésben több mint 700 munkavállaló nyilatkozott arról, hogy 2020 hogyan változtatta meg a munkához való hozzáállásukat. Ugyan 60 százalékuknak lelki kihívást jelentett az otthoni munkavégzés, de ez mégsem befolyásolta az elkötelezettségüket.
A koronavírus második hulláma elleni védekezés jegyében a kormány rendeletben módosította a távmunka szabályait a veszélyhelyzet időtartamára. A reform célja a távmunka rugalmasabbá tétele annak érdekében, hogy minél szélesebb körben igénybe lehessen venni ezt a foglalkoztatási formát.
A sok kávé sem segít.
Bár a múlt heti kormányrendelet nem írja elő, a távmunka feltételeiről szakértők szerint írásban kell megállapodnia a munkáltatónak és a munkavállalónak.
Késik a home office törvény.
Vajon 2020-ban hátrányt jelent, ha valaki kölcsönzött munkavállalóként tud elhelyezkedni? Mi történt a korlátozások alatt azokkal, akik nem a hagyományos módon voltak alkalmazva, és hogy változott meg a cégek hozzáállása a járvány hatására? Fontos tudni, hogy a munkaerőkölcsönzés nem hazai sajátosság, globálisan és Európában is elfogadott, folyamatosan fejlődő iparág. Ha a nemzetközi kitekintéseket nézzük, akkor azt látjuk, hogy Magyarországon még jelentős növekedési potenciál van ebben a foglalkoztatási formában, mivel Európa sok országában a hazainál magasabb arányt képviselnek az így dolgozók. Ez a jövő? Juhász Csongor, a Prohuman ügyvezető igazgatója válaszolt az összes kérdésre.
Ez a két munkakör stabil helyzetben van.
Az ülőmunka épp elég.
Felmérést végeztek a hazai vállalkozások körében szeptemberben a hazai foglalkoztatási helyzetről. A kérdésekre 820 vállalat válaszolt, a felmérés nem terjedt ki a multinacionális nagyvállalatokra.
