Bajban a magyar ruhaipar: meló lenne, csak nincs aki dolgozzon
Nehéz helyzetben vannak a ruhagyártók, az együttes forgalmat, a profitot és a résztvevők számát tekintve is évről évre zsugorodik a piac.
Nehéz helyzetben vannak a ruhagyártók, az együttes forgalmat, a profitot és a résztvevők számát tekintve is évről évre zsugorodik a piac.
Mi lesz így a betegekkel?
Nem tudják ellátni, ezért egy hónapig máshova viszik a betegeket.
Egy év leforgása alatt közel 10 százalékkal megnövekedett a fejünk fölött repülő gépek száma, ám a magyar légtérbe belépő gépeknek csupán a tizede landol valamelyik hazai reptéren. A légiirányítók egyelőre még bírják a terhelést, de munkaerőbővítésre lenne szükség - derül ki a Világgazdaság cikkéből.
Érdemes azonnal nekiindulni a nagybevásárlásnak.
Számos vidéki településen keresnek óvónőt, ám nincsenek könnyű helyzetben. Bár nincsen hiány a pályakezdő óvodapedagógusokból, a többségük inkább külföldre megy dolgozni.
Ember pedig lenne a környéken.
A vendégekért egymással versenyző vendéglátósok fogtak össze, hogy kezelni tudják a problémát.
Még a helyettesítés megoldása sem egyszerű.
"Nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy a technológia fejlődése drasztikusan alakítja át a munkaerőpiacot (...) ma egyre nehezebb jó szakembert találni Magyarországon" - osztotta megg tapasztalatait Friedl Zsuzsanna. A Magyar Telekom humán erőforrás vezérigazgató-helyettesével a HR területét érintő új kihívásokról - köztük az új típusú készségek behozataláról; a meglévő állomány átképezhetőségéről; illetve generációk közötti ellentétekről, és azok feloldásáról - beszélgettünk.
Veszélybe kerülhet az ügyfelek kiszolgálása is, mivel már most is 10 százalékos a létszámhiány. És miközben új embert nem vehetnek fel egyetlen kormányhivatali jogállású szervhez, központi hivatalhoz sem, sokan nyugdíjba vonulnak.
A túlóra munkavállalónak és a munkaadónak is kényszerpálya
Kétezerrel kevesebb fizikai munkás dolgozott a boltokban áprilisban, mint év elején. Pedig a boltos bérek is emelkedtek. A létszám a kisebb boltokban zsugorodott. Egyébként a kis- és közepes boltos vállalkozásoknál ugyanannyi a részmunkaidős, mint a nagyláncoknál, és hát ez is munkaerőforrás.
Öt magyar felnőttből négyen megnézik az élelmiszercímkéket. A vásárlók ráadásul különös figyelmet fordítanak a tartósítószerek, a cukor és a különböző színezőanyagok jelenlétére a termékekben, holott sokan nincsenek is tisztában azzal, hogy az E-számok nem minden esetben laborban előállított veszélyes kemikáliák, hanem olyan általános anyagok is lehetnek, mint a C-vitamin (E-300) vagy a sütőpor (E-500). Ezen felül a Coca-Cola június 20-i sajtóeseményén a Pénzcentrum megtudta azt is, hogy a teljes magyar gazdaságot sújtó munkaerőhiány a vállalatot is érinti, és legnehezebben a pénzügyi, logisztikai és gyártási területre találnak megfelelő számú és jól képzett szakembert.
"Van üzletünk, ahol 8 alkalmazott dolgozik, és van, ahol 140. (...) Ezek más és más felelősségi szintekkel járnak az ott dolgozóknak, és ennek tükröződnie kell valamilyen szinten a jövedelmekben is" - árulta el a Pénzcentrumnak adott interjújában Szijjné Kállai Ildikó arra a kérdésre, hogy a SPAR miért nem vesz részt a kereskedelmi szektorban tapasztalható bérfejlesztési licitháborúban. A SPAR nemrég kinevezett Személyzetfejlesztési és HR-vezetőjével a kiskereskedelemben (is) fennálló általános munkaerőhiányról; a cégcsoportnál alkalmazott toborzási és beillesztési praktikákról; illetve arról beszélgettünk, hogy kell-e félnie az eladóknak attól, hogy az önkiszolgáló kasszák előbb-utóbb elveszik a munkájukat.
A hazai kkv-k több mint felének ez okozza a legnagyobb gondot.
A betanított munkásoknál tapasztalható a legnagyobb mértékű fluktuáció. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a fiatalok közül vállalnak a legkevesebben gyártó vállalatoknál munkát.
A kérdés csak az, megérett-e már a magyar munkaerőpiac erre a lépésre?
Mi is beszámoltunk arról, hogy szakácsként akár havi 1 millió forintot is lehet keresni idén nyáron a Balatonnál. Ezt azonban Hoffmann Henrik, a Balatoni Turizmus Szövetség (BTSZ) elnöke pénteki sajtótájékoztatóján Balatonföldváron határozottan cáfolta. Úgy fogalmazott, a balatoni kiemelt üdülőövezetben jellemzően 50 százalékkal nőttek a bérek az elmúlt két-három évben, a munkaerőhiány kezelhető, a balatoni vendéglátósok felkészültek az idei szezonra.
Már 80 ezer dolgozó hiányzik a magyar munkaerőpiacról a friss adatok szerint. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) első negyedéves számai alapján egyre súlyosabb a helyzet az iparban és az építőiparban, de már a szállítással is komoly gondok vannak. Érdemben romlott a helyzet az infokommunikációs iparágban és a szolgáltató szektor is súlyos gondokkal küzd.