Az építőipari szektorban tevékenykedő vállalkozásoknak mintegy 42%-ánál van tartósan betöltetlen pozíció.
A jelenlegi munkaerőhiányos gazdaságban a toborzás fontossága mellett egyre nagyobb figyelmet kell fordítani a megtartásra is:
A képzett szakemberek mellett már a betanított munkásokból sincs elég a hazai piacon.
Hitted volna? 2021 januárjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 411 000 forint, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset pedig 273 300 forint volt, mindkettő 9,5%-kal magasabb, mint egy évvel korábban.
A pandémia egyik legnagyobb globális vesztese kétségkívül az idegenforgalom, turizmus.
Főleg a nők és a fiatalok élik meg komoly kihívásként az otthoni munkavégzést.
A jövőben krónikus munkaerőhiány sújthatja a vendéglátó- és szállodaipart.
Évről évre duzzad a munkaerőhiány az infokommunikációs szektorban, és 50 év felett bizonyítottan sokkal nehezebb elhelyezkedni a munkaerőpiacon még akkor is, ha az ember rendelkezik hasznos és keresett tudással. Hiába jár bizonyítottan hosszú távon gazdasági előnyökkel az X generáció alkalmazása, a cégek jelentős része még mindig versenyhátrányként értékeli a jelenlétüket. Máig sok az alaptalan sztereotípia a tapasztaltabb, 45-50 feletti munkavállalók kapcsán: hogy ennek mi az oka, és mit lehet tenni ellene, arról Kudari Nóra, az IVSZ szakértője beszélt a Pénzcentrumnak, de egy friss munkaerőpiaci felmérés eredményi kapcsán kitért arra is, egészen pontosan milyen gyakorlati előnyökkel jár a foglalkoztatásuk. Interjú.
A hazai közép- és nagyvállalatoknál dolgozó szakemberek optimisták cégük idei üzleti teljesítményével kapcsolatban, közel 40%-uk szerint a forgalmuk még 2021-ben eléri a járvány előtti szintet - derül ki a Randstad friss kutatásából. A felmérés szerint a vállalatok 38%-a tervezi a jelenlegi dolgozói létszám bővítését 2021-ben, míg harmaduk már az üzleti év első felében így tenne.
A pandémia okozta gazdasági válság első hulláma 2020 márciusában sokkszerűen érte a legtöbb iparágat. A munkaerő-piaci helyzetet jól ismerő, közép és hosszú távú stratégiában gondolkodó megrendelői kör a HR-szakma véleményét is figyelembe véve alakította ki stratégiáját. Elsődlegesen a munkaerő megtartását célzó intézkedéseket, belső átszervezéseket - oktatás, átképzés - hajtottak végre, amikor már ez is kevésnek bizonyult, következő intézkedésként fizetett szabadságok kiadásával, a munkaidőkereten belül áthelyezett munkanapokkal, állásidővel próbálták a veszteségeiket minimalizálni.
52 ezer vendéglátóhely csak várja, mi lesz.
A világ legnagyobb munkaerő-toborzással és kiválasztással foglalkozó vállalatcsoportja minden évben felmérést végez a hazai munkaerőpiac változásairól és az aktuális bérszintekről. Ebből kiderül, hogy hasonlóan a világ más országaihoz a COVID-19 járvány a magyar munkaerőpiacra is jelentős hatással volt, a munkavállalók pedig más szemszögből kezdték vizsgálni karrierútjaikat és munkalehetőségeiket.
Általában a minimálbér kerül előtérbe az éves bérmegállapodások kapcsán, azonban a Prohuman becslése szerint Magyarországon jelenleg a garantált bérminimum nagyjából kétszer annyi ember pénztárcáját érintheti közvetlenül, mint a minimálbér.
Szép kihívás.
Üres kézzel érkezett a BKV a bértárgyalásra: a vezérigazgatója, Bolla Tibor azt mondta, sem a cégnek, sem a BKK-nak, sem pedig a fővárosnak nincs forrása a tömegközlekedésben dolgozók fizetésének emelésére. Az állami közlekedési szférában (MÁV-Volán) 5-6 százalék körüli bérfejlesztésre lehet esély.
2020. októberében majdnem 31 ezerrel több volt a munkanélküliek száma Magyarországon, mint egy évvel korábban. És habár láthatóan nincsenek túl nagy különbségek a korcsoportok között, az tudható, hogy nem egyforma eséllyel indulnak neki az álláskeresésnek a különböző generációk tagjai. Ha valaki elmúlt már 50 éves, annak nem csak munka- , de élettapasztalata is jelentős, arról nem is beszélve, hogy feltehetően jobban tűri a stresszt, és könnyebben megbirkózik bizonyos bonyolult helyzetekkel. Miért nem kellenek mégsem a cégeknek? Szirtes Hajnalka szervezetpszichológus segít megérteni a folyamatokat.
A gazdasági visszaesés hatására a 2019-ben mért 21 százalékos növekedés után tavaly kevesebb mint felére, 10 százalék alá csökkent a bérnövekedés mértéke a fizikai munkakörökben. Az üzletágvezető szerint a járványhelyzet miatti intézkedések hatását mutatja, hogy ezt az emelkedést a bérek még 2020 első negyedévében érték el, azóta az év végéig gyakorlatilag azonos szinten befagytak.
A siker kulcsa az igények megfogalmazására és annak rálátására való nyitottság.
Általánosságban elmondható, hogy bizonytalanul érzik magukat a magyar dolgozók, ugyanakkor némi optimizmusra adhat okot, hogy az elmúlt hónapokban komolyabb romlás nem tapasztalható a saját egzisztenciális helyzetük megítélésével kapcsolatban. A bizonytalansággal párhuzamosan a munkavállalók erősödő motivációját jelzi többek között, hogy az előző évhez képest több mint kétszer annyian lennének hajlandóak akár a saját költségükön is továbbképezni magukat, illetve a válaszadók kétharmada hajlandó lenne a mostaninál messzebbre, akár fél órával is többet utazni a munkahelyére, derül ki egy friss kutatásból.
Finanszírozni, több hónapnyi bevétel nélkül: lehetetlen.
