Az infláció gyakorlatilag regresszív adóként működik: a legnagyobb terhet azok viselik, akiknek a legkevesebb mozgásterük van.
2024-ben is tovább nőtt a jövedelmi olló Magyarországon: a leggazdagabbak fejenként több mint négyszer annyit keresnek, mint a legszegényebb háztartások.
A KSH friss adatai szerint 2024-ben 1,82 millió embert fenyegetett szegénység vagy társadalmi kirekesztettség
A fogyasztói árindex a 2022-23-ra jellemző nagyon magas szintről 2024 elejére 5% alá süllyedt és azóta is mindössze 2 hónapra emelkedett ideiglenesen e szint fölé.
A lakásárak és a munkaerőpiaci mutatók közötti összefüggéseket vizsgálták települési szintű adatok alapján.
A Pénzcentrum most induló felmélrése arra kíváncsi, hogy látják az emberek anyagi helyzetüket, és mennyire érzik magukat biztonságban ebben a bizonytalan gazdasági környezetben.
A hazai lakosság havonta átlagosan 42 000 forintot tud megtakarítani, miközben több mint harmaduknak egyáltalán nincs félretehető jövedelme.
Hiába javulnak a számok, a magyarok továbbra sem érzik biztonságban pénzügyeiket. Nézd meg, kik lettek derűlátóbbak!
A Központi Statisztikai Hivatal elismerte, hogy éveken át pontatlanul közölte a magyarországi szegénységi adatokat.
A World Intellectual Property Organization idén is közzétette innovációs felmérését.
A munkavállalók sokszor csak később szembesülnek azzal, hogy a többletmunka aránytalanul kevesebbet hoz a konyhára, mint gondolták.
A közhiedelemmel ellentétben bizonyos értékhatár felett a neten eladott használt holmink után is adózni kell, bizonylatot kell kiállítani, nyilvántartást vezetni.
Az élelmiszerárak elszálltak, a pénztárcák pedig egyre vékonyabbak: sok magyar családnak ma már az is kihívás, hogy miből és hogyan rakja össze a heti menüt.
A leggazdagabb magyar települések listáját két borsodi falu, Tornakápolna és Mezőnagymihály vezeti, ahol az egy főre jutó éves jövedelem 5 millió feletti.
Az MKIK célja, hogy hazánk elkerülje az úgynevezett közepes jövedelem csapdáját,
Lakatos Zsolt a Beszéljünk órákról című csatornájának videóival heti egy-kétmilliós nézettséget produkál.
A földrajzi bontást tartalmazó statisztikák azt mutatják, hogy immár csak két olyan régió van az országban, ahol a fizikai átlagórabér szintje nem éri el a 2000 forintot.
Miből él ma egy író vagy egy költő? Kortárs szerzők mesélnek a megélhetés nehézségeiről, a támogatásokról és arról, milyen változtatásokra lenne szükség.
A kiadások növekedésének üteme enyhült, de a magyarok túlnyomó többsége még mindig drágulást tapasztal a mindennapi megélhetés terén.
A bruttó hazai termék évtizedek óta a gazdasági teljesítmény legfőbb mércéje, pedig valójában csak egy szeletét mutatja meg annak, hogyan élnek az emberek egy országban.
