Kétórás figyelmeztető sztrájkot hirdetett a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének Sztrájkbizottsága a Metro Kereskedelmi Kft. kelet-pesti áruházában. A sztrájkot ma reggel 8 és 10 óra között tartották meg.
Egy internetes felmérésből kiderült, mi az, ami legjobban hiányzik a magyar álláshirdetésekből, és melyek azok a szitokszavak, amelyeknek olvasása után eszünk ágában sincs jelentkezni az adott pozícióra.
A munkahelyválasztást leginkább befolyásoló tényező - nem meglepő módon - a fizetés lett.
Rekordalacsony, mindeössze 2 943 forint volt a cégek egyetlen munkaórára eső bérköltsége Magyarországon 2018-ban. Ezzel az EU negyedik legolcsóbb országa voltunk, mögöttünk sorrendben már csak Litvánia, Románia és Bulgária tanyázott. A különbségek ráadásul bődületesen nagyok az Európai Unióban, az éllovasoknál egyetlen munkaóra bérköltsége ugyanis 4-5-ször magasabb, mint hazánkban.
A tankönyvbeszerzésre adott állami támogatások csak a hivatalos jegyzékben szereplő ezsközök beszerzésére fordíthatók, ezt pedig ellenőrizni is fogja a Klebelsberg Központ. A diákoktól és a családjuktól az iskola nem szedhet be pénzt tankönyvek vásárlására.
Nem állapítható meg közjogi érvénytelenség a munka törvénykönyvének a parlament 2018. december 12-i ülésnapján elfogadott módosítása és a közigazgatási bíróságokról szóló törvény kapcsán - mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab) kedden kihirdetett határozatában.
Kevés a szakképzett pincér és szakács, éppen ezért már nem ritka, hogy havi 300-350 ezer forintos nettó fizetés is elérhető a itthon vendéglátásban. Azonban ennek az "álombérnek" a többszörösét is meg lehet keresni pár kilométerrel arrébb, fele annyi, vagy akár nulla munkatapasztalattal. De vajon meddig bírja még a piac ezt az elképesztő ütemű bérnyomást?
Az elmúlt években egyre csak nő az egyházi fenntartású iskolák száma Magyarországon. A középiskolák csaknem negyede már ilyen.
Januárban a teljes munkaidőben dolgozó férfiak átlagfizetése 367 700 forint volt, míg a nőké 311 300 forint. A különbség bruttó 56 400 forint, vagyis 21 százalék.
Esti tagozaton egészségügyi szakmát tanulók is pályázhatnak az Ápoló leszek ösztöndíjprogramra áprilisban - közölte az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK). A közlemény szerint az érettségire épülő iskolarendszerű egészségügyi (OKJ) szakképzést nyújtó középfokú intézmények esti tagozatos tanulói jelentkezhetnek a havi 40 ezer forintos ösztöndíjra, amelyet februárig visszamenőleg, majd egészen az adott szakképzést lezáró komplex szakmai vizsga utolsó vizsgarészének hónapjáig folyósítanak.
A Légiközlekedési Egyesült Szakszervezet (LESZ) 15 százalékos béremelést tart szükségesnek a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren dolgozó földi kiszolgáló személyzet számára; az egyik foglalkoztató, a Malév GH Zrt. több mint 10 százalékos bérfejlesztést jelentett be.
Erős mondatokkal tűzdelt nyílt levelet írtak Orbán Viktor miniszterelnöknek a budaörsi nevelési és oktatási intézményekben dolgozók. A levelet aláíró 273 kolléga szerint a miniszterelnök megszegte ígéretét. Az egész országban aláírást gyűjtenek a pedagógusok között.
Helyettesítésekkel igyekeznek orvosolni a problémát.
A Liberty Global tavaly májusban jelentette be, hogy megállapodást kötött a Vodafone Csoporttal a németországi, a magyarországi, a romániai és a cseh vállalatainak eladásáról. Nyárra várható az Európai Bizottság jóváhagyása, mely után olyan innovatív csomagokkal szeretnének érkezni, amik a két cég hálózatán kínálják majd a konvergens szolgáltatások teljes spektrumát. Komoly integrációtervezéssel készülnek a közös jövőre, hogy a lehető legzökkenőmentesebben tudják biztosítani az egyesülést már az első naptól kezdve - tudtuk meg Tóth Zsuzsannától. A Vodafone Magyarország HR vezérigazgató-helyettese a Pénzcentrumnak adott interjúban beszélt még a toborzás és a megtartás folyamatairól, valamint arról is, miért vannak kitüntettt helyzetben a kismamák, és mit tesznek a cég annak érdekében, hogy mielőbb újra munkába álljanak. Interjú.
Az utóbbi években a munkaerőhiány rengeteg területen állandósult: a foglalkoztatók már nem tudják magyar dolgozókkal betölteni az állásokat. Ilyenkor az unión kívüli külföldi munkavállalók alkalmazását is megfontolják a cégek.
10-ből 7 fiatal számít fizetésemelésre, a nyugati országrészben élők közül pedig még többen reménykednek a bérek növekedésében. Bár a 19-29 évesek többsége stabilnak érzi a munkahelyét, mindössze 40 százalék - főleg a budapestiek - gondolják úgy, hogy meg is becsülik őket. A dolgozó fiatalok közül egyre kevesebben tervezik a külföldi munkavállalást: mindössze 19 százalékuk tartja ezt reális forgatókönyvnek. A diákok közül azonban jóval többen vágnának bele a külföldi álláskeresésbe: 41 százalékuk tervezi, hogy legalább egy ideig más országban dolgozna.
3 éven belül be kell vezetni.
Az OECD frissen kiadott jelentése szerint Magyarországon a leggazdagabb 10 százaléknyi háztartása birtokolja az összes vagyon 48 százalékát. Miközben a leggazdagabbak jövedelme csak az összes bevétel 22 százalékát fölözi. Ezzel az eredménnyel az OECD 27-ek átlaga alatt vagyunk, de például a vagyoni szempontból legegyenlőbb Szlovákiától fényévekre vagyunk mi is.
A 101-200. helyezést érte el a Semmelweis Egyetem a Times Higher Education most először elkészített, az egyetemeket társadalmi és gazdasági hatásuk alapján összemérő listán. Az ENSZ fenntartható fejlődési céljain alapuló, 76 ország több mint 450 egyetemét tartalmazó rangsorba (THE University Impact Rankings 2019) összesen két hazai felsőoktatási intézmény került be.
Egyre több magyar cég kommunikálja nyíltan a béreket, remélve, hogy így könnyebben megtalálják a hiányzó munkaerőt. Egy friss hirdetésből most azt tudhattuk meg, mennyit keresnek a budapesti 5 csillagos szállodában egy szobalány, egy felszolgáló, vagy éppen egy takarítónő: 170-200 ezer forintot.
