2021-ben nem a budapesti Fazekas Gyakorlót Gimnázium lett az első, hanem hosszú évek után újra az ELTE gyakorló iskolája, a budapesti Radnóti Gimnázium végzett az élen.
A megoldások már nyilvánosak.
34 ezer fiatal szerezhet szakmát.
113 387-en jelentkeztek a vizsgákra.
Lassan egy hónapja zajlik a digitális oktatás a magyar általános- és középiskolákban: az átallás ugyan nem volt zökkenőmentes, de mostanra a legtöbben belerázódtak a rendkívüli helyzetbe. Balatoni József szerint a vészhelyzetben újra kellett gondolni az egész struktúrát, és a számonkérések célja is teljesen más, mint normális esetben. A médiában Jocó bácsiként ismertté vált pedagógus a Pénzcentrumnak arról is beszélt, hogy mindenkit megvisel a bizonytalanság, főképpen az érettségizőket: hiszen egyelőre nem tudni, hogy miként tartják meg a vizsgát. Balatoni szerint a digitális érettségire még biztosan nem áll készen az magyar oktatási rendszer - a többi alternatíva pedig elég képlékeny. Interjú.
Egyetemeket, általános iskolákat és középiskolákat is.
Tavaly a középiskolai felvételit 81759 nyolcadikos, 8340 hatodikos és 5230 negyedikes írta meg, hasonlóan sokan készültek idén is erre a megmérettetésre, amire szombaton került sor. Ezt követően a szülőknek és diákoknak meg kell jelölniük, hogy melyik a preferált középiskola, mit írnak a jelentkezési lapon az első helyre. Szakértők most szülői tapasztalatok alapján készítettek egy összeállítást: vajon milyen szempontok mentén érdemes kiválasztani, hogy hol tanuljon tovább a gyerek?
Továbbra is ez a legnépszerűbb képzés.
Az óbudai Veres Péter Gimnázium hosszú évek óta ott van Magyarország legjobb középiskolái között. És bár kívülről sokan reálos iskolának tartják, Székely György, az intézmény jelenlegi igazgatója többek között azt mondta a Pénzcentrumnak, hogy sokszínűsége miatt a Veres Pétert egyáltalán nem lehet betuszkolni ebbe a skatulyába. Ezen felül az iskolaigazgató beszélt a tehetséggondozás nehézségeiről; a legjobb képességű diákok elvárásairól; a digitalizáció hatásairól; valamint arról is, meglátása szerint az elmúlt 30 évben mi változott leginkább a magyar közoktatásban. Interjú
Meglepő nevek a rangsorban!
"A digitális transzformáció fejben dől el. Van, akiknek egyszerűen túl kell lépniük azon, hogy ahogy 40 éve tanítottak az ma is jó lesz" - mondta el a Pénzcentrumnak adott interjújában Lázár Tibor, a budapesti Szent István Gimnázium igazgatója. Az iskolavezető pedagógussal többek között beszélgettünk a mai magyar oktatás pozitív, negatív oldalairól; a tanárok bérezéséről, és az ebből származó feszültségekről; a menedzserszemléletű intézményvezetésről; a digitalizáció oktatásra gyakorolt hatásairól; ahogy arról is, hogy a növendékek legnagyobb része a BME-n, valamilyen mérnökképzésben folytatja tanulmányait. Interjú
Visszaesett a szakgimnáziumba járók számában a 2018/2019-es tanévben - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból. Míg 2017/2018-ban 162,2 ezren tanultak ezekben az intézményekben, egy évvel később már csak 152,8 ezren, vagyis mintegy 9400-al kevesebben - olvasható a Népszava oldalán.
"Megtanítjuk a gyereket arra, hogyan kell tanulni. És ezzel képessé válik arra, hogy könnyedén adaptálódjon az új helyzetekre. Mi a bejósolhatatlan jövő bejósolhatóságára optimalizáltuk ezt az iskolát"- mondta el többek között a Pénzcentrumnak adott interjújában Babocsay Ádám, a Budapest School Gimnáziumának egyik létrehozója. Az új iskola várhatóan szeptemberben nyitja meg kapuit, a tervek szerint 50 diákkal, és a hozzájuk szükséges tanári apparátussal. Az iskola szellemiségéről; az egyedi tanításai módszerekről; a megfelelő tanárok megtalálásának nehézségeiről; valamint a bekerülési feltételekről is beszélgettünk a Budapest School Marketing és stratégiai vezetőjével. Interjú.
Akár a minimálbért is elérheti.
"Ha ma elmegyek egy 15 éves érettségi találkozóra, ott az egykori tanítványaim jó része olyan szakmában dolgozik vagy olyan foglalkozást végez, amiről fogalmam sincs, hogy mit jelent, egyszerűen nem tudom, hogy mit csinálnak. De azért mi készítjük föl őket ezekre a dolgokra" - mondta el a Pénzcentrumnak adott interjújában Porogi András, a Toldy Ferenc Gimnázium igazgatója, aki többek között beszélt a mai, magyar oktatás legnagyobb dilemmáiról; a digitalizáció és a tudásátadás nehézségeiről; valamint arról is, miként lehet az ország legsikeresebb középiskolái között egy állami fenntartású iskola.
Tovább emelkedett a szakképzés népszerűsége a középiskolások körében. 2019-ben 29 ezer fő alatt maradt a gimnáziumba felvettek száma, miközben a szakgimnáziumokban több mint 31 ezer fiatal tanulhat tovább.
A szakközépiskolákra is változás vár.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma megerősítette: kötelező lesz a felsőoktatási felvételihez a nyelvvizsga. Emiatt a jelentkezők közel 40 százaléka lehet, hogy be sem kerül a felsőoktatásba.
A téli szünet napjainak számába elvileg nem számítanak bele a tanítás nélküli pihenőnapok.
Az Oktatási Hivatal (OH) 2017/2018-as tanév második félévére vonatkozó adatai szerint 66 121 diákot fenyeget a lemorzsolódás.
