Biró Attila • 2026. május 6. 16:00
„Mérgező eper” miatt kezdett el pánikolni a magyar internet az elmúlt napokban, a közösségi médiában pedig már odáig jutott a történet, hogy egyes posztok dialízissel és súlyos mérgezésekkel riogatták a szülőket. Éppen ezért a Pénzcentrum több hatóságot is megkeresett az ügyben. A Nébih elismerte, hogy érkeztek bejelentések feltételezett eperfogyasztással összefüggő rosszullétekről, ugyanakkor hangsúlyozták, hogy jelenleg nincs érvényben magyar termesztésű eperre vonatkozó termékvisszahívás. Az NKFH pedig arról beszélt, hogy a növényvédőszer-maradékok miatti tömeges mérgezések esélye „gyakorlatilag kizárható”.
A múlt héten kezdődött, de a hétre tetőzött az az internetes pánik, miszerint egyes élelmiszerláncok mérgező epret árulnak. A pletyka különböző, zárt kismama Facebook-csoportokból kelt útra, és egyes bejegyzések odáig mentek, hogy vese dialízissel riogattak más szülőket.
Az elsőre is igen gyanús álhír terjedése azonban nem ült el, továbbra is tömegek keresnek rá arra, hogy miféle epermérgezés terjedhet Magyarországon. Azért, hogy erre választ adhassunk, több hazai hatóságot is megkerestünk, mondják el, mi a helyzet eperfronton az országban – tényleg történnek-e a gyümölcs általi mérgezések?
Történtek bejelentések
Elsőként a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (Nébih) kerestük, akik elmondták
a közelmúltban érkezett olyan bejelentés, amely szerint feltételezhetően eperfogyasztással összefüggésbe hozható megbetegedések történtek.
Éppen ezért a hivatal arról tájékoztatta a Pénzcentrumot, mivel fennáll az élelmiszer eredetű megbetegedés esélye, amelynek okozója hazai és külföldi termék egyaránt lehet, így a helyzet tisztázása érdekében kapcsolatban állnak és folyamatosan egyeztetnek az érintett társhatóságokkal.
Ugyanakkor a Nébih azt is kiemelte, hogy
Magyar termesztésű eper terméssel kapcsolatban nincs érvényben termékvisszahívás.
Növényvédőszer lehet a ludas?
A Nébih után megkerestük a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóságot (NKFH) is, akik tavaly január koordinálják az élelmiszer-kereskedelemben történő és külföldi élelmiszerekkel kapcsolatos vizsgálatok lefolytatását.
Az NKFH megkeresésünkre szintén azt válaszolta, hogy
az elmúlt időszakban a hatósághoz több lakossági megkeresés érkezett, amelyekben a fogyasztók arról számoltak be, hogy zöldségek vagy gyümölcsök elfogyasztását követően mérgezésszerű tüneteket tapasztaltak, és ennek okaként növényvédőszer-maradék jelenlétét feltételezték.
Ugyanakkor a hatóság kiemelte, hogy a rendelkezésre álló tudományos adatok és hatósági tapasztalatok alapján fontos hangsúlyozni, hogy annak valószínűsége, hogy az élelmiszerekben előforduló növényvédőszer-maradék akut mérgezési tüneteket okozzon, rendkívül alacsony.
Tömeges megbetegedések kialakulása tehát ilyen okból gyakorlatilag kizárható.
Hozzátették, a mezőgazdaságban alkalmazott növényvédőszerek hatóanyagai kis dózisban fejtik ki hatásukat, és az élelmiszerekben esetlegesen jelen lévő maradékanyagok mennyisége jellemzően nagyságrendekkel alacsonyabb annál a szintnél, amely akut egészségkárosodást okozhatna.
Igaz, egyéni érzékenység előfordulhat, ám ezek az esetek ritkák, és nem jellemzőek a széles körű fogyasztói populációra
- nyomatékosított az NKFH. Fontos megemlíteni azt is, hogy az Európai Unióban a növényvédő szerek engedélyezése szigorú és többlépcsős eljárás keretében történik. Ennek során meghatározásra kerülnek az úgynevezett maximális maradékanyag-határértékek (MRL-ek), amelyek biztosítják, hogy az adott anyag jelenléte az élelmiszerben ne jelentsen egészségügyi kockázatot a fogyasztók számára. E határértékek megállapítása jelentős biztonsági tartalék figyelembevételével történik, így még azok esetleges túllépése esetén is általában alacsony a kockázat mértéke.
A növényvédőszerek egészségre gyakorolt lehetséges hatásai elsősorban hosszú távú, tartós expozíció esetén értelmezhetők, illetve azoknál a személyeknél, akik a hatóanyagokkal közvetlenül dolgoznak. A fogyasztók által élelmiszerekkel bevitt mennyiségek ettől nagyságrendekkel elmaradnak.
A hatóság beszámolt mindezek mellett arról is, hogy
a zöldségek és gyümölcsök fogyasztását követően jelentkező tünetek hátterében gyakran egyéb okok állnak, például egyéni érzékenység, allergiás reakció vagy emésztőrendszeri zavar, amelyek nem hozhatók összefüggésbe a növényvédőszer-maradékokkal.
Az NKFH kitért arra is, hogy a hatóság olyamatosan ellenőrzi az élelmiszerek növényvédőszer-maradék tartalmát, és mindent megtesz annak érdekében, hogy a forgalomba kerülő termékek biztonságosak legyenek. Ám hangsúlyozzák, hogy a fogyasztók számára
továbbra is javasolt a zöldségek és gyümölcsök alapos megmosása fogyasztás előtt, valamint a kiegyensúlyozott, változatos étrend követése.
Mindezek ellenére a hatóság április végén nagyszabású szamócaellenőrzést jelentett be, aminek a fókuszában az ideiglenes árusító helyek és útmenti értékesítések állnak, ahol a forgalmazás körülményeinek, illetve a higiéniai feltételek meglétének vizsgálatára kerül sor.
Megszólalat a gyermekkorház is
A Bethesda Gyermekkórház egyébként már április 29-én kiírta a Facebook-oldalára, hogy azon a napon, "a közösségi médiában megjelent hírekkel ellentétben, a Bethesda Gyermekkórházban (Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály, Csecsemőosztály, Belgyógyászati Osztály, Sürgősségi Osztály) mostanáig nem került felvételre epermérgezés gyanújával vagy ételmérgezés következtében megbetegedett gyermek."
Lidl eper fertőzés?
Az első, eperfertősére utaló valótlan Facebook-bejegyzések egyébként konkrétan meg is neveztek egy üzletláncot, a Lidl-t, mi szerint az ő eprük okozhatta a gondokat. Mivel felmerült a nevük, ezért megkerestük őket is. A diszkontlánc válaszát lentebb változatlanul közüljük:
"A hír nem igaz, nincs tudomásunk olyan tényről, amely alapot adna az aggodalomra az üzletekben kapható eperrel kapcsolatban. Semmilyen hivatalos megkeresés vagy panasz nem érkezett hozzánk sem vásárlóktól, sem a hatóságoktól vagy egészségügyi intézményektől a Lidl-üzleteiben kapható eperről, annak minőségéről.
Minden esetben szigorú minőségbiztosítási protokollok mentén járunk el, szigorú szabályok alapján válogatjuk meg beszállítóinkat és folyamatosan figyelemmel kísérjük a termékútvonalakat. Fontos azt is elmondani, hogy a zöldség-gyümölcs beszállítóinkkal szemben támasztott általános elvárások között több mint tíz éve szerepel a GLOBALG.A.P. tanúsítvány megléte. Ez a nemzetközi szabvány igazolja a helyes mezőgazdasági gyakorlatot, amely garantálja, hogy a termesztés során minimalizálják a környezeti hatásokat, felelősen alkalmazzák a növényvédő szereket és kiemelt figyelmet fordítanak az élelmiszerbiztonságra.
Ezt egészíti ki a társadalmi felelősségvállalást (munkavállalók biztonsága és egészsége, gyermekmunka tilalma, tisztességes bérezés stb.) vizsgáló GRASP-modul. Továbbá a peszticidek mellett mikrobiológiai veszélyelemzést is kötelesek végezni a termékbiztonság legmagasabb szintű garantálása érdekében. A vállalat élelmiszerbeszállító partnereinek rendelkeznie kell élelmiszerbiztonsági alapstandardokkal, például IFS vagy BRC tanúsítvánnyal.
Felelős vállalatként azonban a szükséges lépéseket megtettük, felvettük a kapcsolatot az érintett beszállítóval és az esetet kivizsgáltuk. A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a Lidlben kapható eper kifogástalan minőségű. Kérjük vásárlóinkat, hogy a hiteles információkért, kövessék a Lidl hivatalos csatornáit."