Pénzcentrum • 2025. június 12. 12:41
Jelentős szigorítás készül a kereskedelmi ingatlanok piacán: a plázastop-szabály módosításával a kormány engedélyhez kötné nemcsak az építést, hanem a vásárlást és bérlést is. A szakma értetlenül áll a tervezet előtt, amely alapjaiban változtatná meg a szektor működését.
Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) társadalmi véleményezésre bocsátott egy rendelettervezetet, amely drasztikusan szigorítaná az úgynevezett "plázastop" szabályozást. A módosítás értelmében nemcsak építeni, de megvásárolni vagy bérelni sem lehetne kormányzati engedély nélkül 400 négyzetméternél nagyobb kereskedelmi ingatlant - írja a hvg.hu.
A tervezet szerint egy bevásárlóközpont tulajdonosa nem adhatná szabadon bérbe az ingatlanban található üzleteket, minden egyes bérlőnek új, úgynevezett rendeltetésmódosítási engedélyre lenne szüksége. Bérlőváltás esetén – ami bevásárlóközpontokban gyakori jelenség – az új bérlőnek ismét engedélyeztetési eljáráson kellene átesnie.
A szakértők szerint ezek a feltételek azonnal leértékelnék a működő kereskedelmi ingatlanokat, hiszen a bizonytalanság kockázatot jelent, ami értékcsökkentő tényező. Az értékvesztés a még meg nem épült ingatlanokat is érintené, és valószínűleg visszavetné a beruházási kedvet. Egyes piaci szereplők attól tartanak, hogy a tervezet valódi célja a kereskedelmi ingatlanpiac teljes kormányzati ellenőrzés alá vonása.
Az állandó engedélyeztetési kötelezettség miatt gyakorlatilag csak olyan szereplők tudnának kereskedelmi ingatlanokat üzemeltetni vagy új beruházásokba kezdeni, akik biztosítani tudják, hogy bérlőik megkapják a szükséges engedélyeket.
A minisztérium nem fűzött érdemi indoklást a tervezethez, mindössze annyit közölt, hogy "tovább kell egyértelműsíteni azokat az esetköröket, amikor rendeltetésmódosítási engedélyt kell kérni". Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára a HVG-nek elmondta, hogy a minisztérium nem egyeztetett a kiskereskedelmi szereplőkkel, a tervezet nehezen azonosítható módon került ki a társadalmi egyeztetés honlapjára.
A rendelettervezet az egész kereskedelmiinfrastruktúra-fejlesztésbe, de még a napi üzemeltetésbe is nagyon sok bizonytalanságot hoz. Így például az egész shop–in–shop koncepció ezzel megkérdőjeleződik, mivel az árusítótér tagolása is rendeltetésmódosítási engedély köteles lenne, de az is egy sajátos szemléletet tükröz, hogy az ingatlanhoz kötődő engedélyek gyakorlatilag a használó személyéhez lennének kötve
JÓL JÖNNE 3,3 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 3 300 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 70 324 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 10,61%), de nem sokkal marad el ettől az UniCredit Bank 71 484 forintos törlesztőt (THM 11,39%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
– fogalmazott. A kereskedők sem jogi, sem műszaki, sem gazdasági szempontból nem látják a szigorítás létjogosultságát. Kozák Tamás kiemelte: "a nemzetgazdasági érdek a beruházások ösztönzése volna, nem pedig azok nehezítése."
Más, névtelenséget kérő források a HVG-nek még élesebben fogalmaztak. Szerintük a jogszabály-módosítás "szélsőséges értelmezése szerint a polcok átrendezése is új rendeltetésmódosítási engedélyhez volna kötött," mivel ezzel megváltozik az eladótér tagolása.
Címlapkép: Purger Tamás, MTI/MTVA