Pénzcentrum • 2023. november 14. 10:23
Hogy áll jelenleg a digitális fizetések infrastrukturális fejlődése? Ennek felmérése szolgál a Mastercard saját indexe, az úgynevezett DFI. A 2020-ban megalkotott mérőszám legfrissebb eredményeit sajtótájékoztatón ismertette a pénzügyi vállalat, melyről élőben közvetített a Pénzcentrum.
A Mastercard pénzügyi vállalat 2020-ban alkotta meg az úgynevezett Digitális Fizetési Indexet (DFI), amely többek között a digitális fizetések infrastruktúrájának fejlődését hivatott nyomon követni, illetve szándéka szerint segíti a piaci szereplőket a fejlesztési irányelvek és szabályalkotások során. Az index legfrissebb, 2022-es adatokat összegző eredményeit Martinovic Boris, a vállalat Public Policy Directora ismertette.
A DFI egy 100-as skálán mozgó index, Magyarország a legfrissebb adatok alapján 61 ponton áll jelenleg. Ezen belül az infrastruktúra 76 ponton áll, míg a tudás 55 és a használat 52 ponton. 2020-ban, az index megalkotásakor az összesített pontszám mindössze 51 volt, ezen belül az infrastruktúra 64, a tudás 51, míg a használat mindössze 38 ponton állt. Ezek alapján elmondható, hogy továbbra is a használat számít gyenge pontnak Magyarországon, jóllehet viszonylag jelentős előrelépés történt az elmúlt két évben.
"Az infrastruktúra alapvetően egőszen jó" - mondta el az alindexszel kapcsolatban Martinovic Boris. A POS-lefedettség jelentősen nőtt az elmúlt időszakban, de a piac jelentős része még mindig lefedetlen (például egyéni vállalkozók, szépségszalonok esetében). Az ún. terminalizációs ráta a növekedés ellenére még mindig csak 47 százalékon áll, tehát még mindig sok olyan kereskedő van, ahol nem elérhető a kártyás fizetési lehetőség.
Ugyanakkor nem láttak fejlődést a tokenizáció esetében, az továbbra is 55 százalékon áll, akárcsak a tavalyi DFI elkészítésekor. Ezzel kapcsolatban Martinovic Boris elmondta, hogy elsősorban a kisebb kereskedők azok, akik nem végzik el az ehhez, illetve az egyéb innovatív szolgáltatásokhoz szükséges fejlesztéseket.
A tudás alindexszel kapcsolatban elhangzott, hogy a készpénzhasználatot az utóbbi években egyre biztonságosabbnak gondolják a magyarok, olyannyira, hogy a legfrissebb adatok alapján ezt már biztonságosabbnak tartják a digitális fizetési megoldásoknál. Martinovic Boris ezzel kapcsolatban elmondta, hogy ennek minden bizonnyal az egyre gyakoribb bankkártyás csalások az okozói.
A kutatás egy másik, még meglepőbb eredménye, hogy 2020-höz képest 2022-ben nem csak biztonságosabbnak, hanem kényelmesebbnek is érzik a felhasználók a készpénzes fizetést. Mindez azért is érdekes, mert a digitális csalások többsége az átutalások terén megy végbe, nem a kártyás vásárlásokkal kapcsolatban, ennek ellenére ez a felhasználók többségénél mégis úgy csapódik le, hogy a készpénzmentes vásárlásokat érzik kevésbé biztonságosnak.
A kutatás eredményei szerint szignifikánsan kevesebben használják a digitális fizetési megoldásokat azok, akiknek 350 ezer forint alatti a nettó havi jövedelmük. A kutatásból az is kiderült, hogy jelentősen, mintegy 20 százalékkal gyakrabban használják ezeket a megoldásokat azok, akik magasabb végzettséggel rendelkeznek. Ugyancsak érdekes eredmény, hogy a fiatalok (18-29 év közöttiek) esetében mindegyik tranzakciótípus biztonsági megítélése negatívabb mint, mint a teljes felnőtt lakosság körében.
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A használat alindexszel kapcsolatban az előadáson elhangzott, hogy mindössze 7 százalék azok aránya, akik teljes egészében bankszámlára kapják jövedelmüket. Az egyik legkevésbé elterjedt technológia a QR-kódos fizetés, mellyel kapcsolatban Martinovic Boris elmondta, hogy szerintük ez nem is igazán fog elterjedni Magyarországon, ráadásul a szakember véleménye szerint az NFC-s fizetés sokkal biztonságosabb is.
A digitalizáció elősegítésével kapcsolatban elhangzott, hogy ennek legjobb módja az értéklánc tetejének ösztökélése a digitalizáció felé, hiszen ha például egy nagybani kereskedő elsősorban készpénzt használ, akkor ő abban lesz érdekelt, hogy a vele üzleti kapcsolatban álló kisebb szereplők, fogyasztók is készpénzt használjanak.
A kutatást Magyarországon kívül több környező országban is elvégezték, eddig Ausztriából, Romániából és Horvátországból állnak rendelkezésre végleges adatok. Ezek alapján Romániának 56, Ausztriának 63, Horvátországnak pedig 64 a teljes DFI-pontszáma, szemben a magyarországi 61 ponttal.
Az élen álló Horvátországgal kapcsolatban elhangzott, hogy annak oka a turizmus - a nagyszámú külföldi vendég miatt a horvátok kénytelenek voltak fejleszteni a digitális fizetési megoldásokhoz kötődő infrastruktúrát, ez pedig magas DFI-t eredményezett náluk. Ezzel kapcsolatban Martinovic Boris megjegyezte, hogy jól látszik, adott esetben egy-egy külső hatás is képes a digitális fizetési megoldások fejlődésének irányában hatni.