Pénzcentrum • 2021. október 30. 17:01
Attól, hogy egy húskészítmény a csemegepultban található és szeletelt, vagy szeletelhető, még nem biztos, hogy felvágott. A párizsi például nem az. De nem csak a megnevezések, hanem az összetevők terén is rengeteg tévhit él.
Sokan azt gondolják, hogy ami a csemegepultban található, húsból készült és szeletelt, az mindenképp felvágott. Csak részben van igazuk, hiszen a Magyar Élelmiszerkönyv a húskészítmények között négy nagy termékcsoportot és kiemelt kategóriákat is megkülönböztet. A felvágottak, a szalámik, a sonkák és az érlelt kolbászok mellett nevesíti többek közt a párizsit, a virslit vagy az angolszalonnát is.
Mindegyik esetében különböző követelményeknek kell megfelelnie egy terméknek, hogy az adott név a címkéjén szerepelhessen. Ha a minőséget keressük, nem árt, ha tisztában vagyunk azzal, hogy melyik elnevezés pontosan mit takar. Már csak azért is, mert KOMETA felmérése alapján a magyarok fele mindennap eszik szendvicset, amire legtöbbször valamilyen húsos finomság is kerül.
Nézzünk a címke mögé!
A cég közölte, hogy bár a felvágottak részét képezhetik a kiegyensúlyozott étrendnek, de keressük köztük azokat, amelyeknek legalább 70 százalék a hústartalmuk, alacsony a sótartalmuk és kevés adalékanyagot tartalmaznak. Mindenképp böngésszük végig a címkéket, mielőtt döntenénk. Nézzük meg a hústartalmon kívül a zsír- és a só mennyiségét is, de bátran válogassuk az ízek között.
Mit jelent az E120? Az állati eredetű E120 kárminsavat jelent, és azért van a felvágottakban, mert ez adja a termékek rózsaszínes színét, enélkül – pusztán a színe miatt – le sem emelnénk a polcról. A céklapor hasonló hatású, de az elveszti a színét a főzés hatására.
Káros lehet a guargumi? Nem! A guargumitól nem kell megijedni, hiszen ez egy afrikai fa termésének a pora, segít a megfelelő állomány kialakításában.
A parizer valójában nem felvágott
A felvágott elnevezés már önmagában garanciát jelöl. Szabályozva van ugyanis, hogy minimum mennyi fehérjét (12%), illetve, maximum mennyi vizet (70%, ami nem csak hozzáadott vizet jelent, hanem a húsban természetesen jelen lévő vizet is), zsírt (35%) és nátrium-kloridot (2,2 %) tartalmazhat.
Ha egy termék valamelyik kritériumnak nem felel meg, akkor nem viselheti a felvágott nevet. Ha a csomagoláson azt olvassuk, hogy „szelet”, akkor az azért van, mert hiába tűnik annak, nem nevezhetik felvágottnak, mivel valamelyik követelménynek nem felelt meg. A felvágottak hústartalma legalább 50%, lehetnek füstöletlenek, füstöltek vagy füst ízesítésűek is.
A húsipari cég szakértői felhívták a figyelmet, hogy bár a párizsit nagyon sokan a felvágottak közé sorolják könnyű szeletelhetősége miatt, ezt tévesen teszik. Hiszen a párizsiban nincsenek húsmozaikok, így nem nevezhetjük felvágottnak. A párizsi egy teljesen különálló termékkategória a húskészítmények között.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Emellett a szakemberek felsorolták, milyen kritériumoknak kell még megfelelnie a felvágottaknak:
- átmérője legalább 40 mm,
- külső felülete egyenletes,
- állaga rugalmas,
- hús és szalonna mozaikok vannak benne,
- egyenletes fűszereelosztás,
- jól szeletelhető.
Na, de akkor mi is valójában a párizsi?
A Magyar Élelmiszerkönyv szerint a párizsi, vagy parizer pontos fogalma a következő:
Legalább 55 mm átmérőjű, természetes vagy műbélbe töltött húspépet (más néven prádot) tartalmazó, főzéssel hőkezelt, füstöletlen, füstölt vagy füst ízesítésű homogén metszéslapú termék.
A párizsi hústartalmának a késztermékre vonatkoztatva legalább 51 százaléknak kell lennie. Ezen felül a csontokról mechanikusan lefejtett hús mennyisége a késztermékre vonatkoztatva legfeljebb 10 százalék lehet.
A termékek beltartalma mellett a Magyar Élelmiszerkönyv érzékszervi jellemzőket is előír a párizsi esetében:
- Külső megjelenés: A párizsi legyen egyenletes, hengeres alakú, két végén elkeskenyedő. Burkolatát tekintve tiszta, ép és sima tapintású. A végeknél 5 mm-nél nagyobb lég-, folyadék- és zsírzsák nem lehet.
- Állomány: A rúd állománya tömötten rugalmas, jól szeletelhető, a metszéslap homogén. 5 mm-nél nagyobb légüreg nem, vagy legfeljebb csak néhány kisebb látható. Nem tartalmazhat 2 mm-nél nagyobb ín- és kötőszöveti hártyadarabot sem. 1-2 mm-es méretű ín- és kötőszöveti hártyadarabból legfeljebb néhány darabot tartalmazhat.
- A szelet első harapás után se nem puha, se nem kemény, jól összeáll, rágási maradéka nincsen.
- Szín: A metszéslap színe egyenletes, a gyártmánylapban rögzítettnek megfelelő színnel rendelkezik.
- Íz: A fűszereloszlás egyenletes. A főtt húspép íze mellett bors íz, enyhe sós íz érezhető, valamint idegen és mellékízektől mentes.
- Illat: A főtt húspép és a bors illata érezhető, idegen szagoktól mentes. Füstölt és füst ízesítésű termékek esetében füstíz és -illat is érezhető.