Pénzcentrum • 2021. augusztus 23. 13:02
A magyar lakosság jelentős része pénzügyi szempontból megérzi a hónap végének közeledtét, a legtöbben azonban még mindig nem követik nyomon kiadásaikat – derült ki egy friss felmérésből. Azok a megkérdezettek, akik tudatosan tervezték pénzügyeiket és követték kiadásaikat, nagyobb eséllyel kerülték el a „hónap vége” jelenséget.
A magyar lakosság 59 százaléka nem fordít figyelmet kiadásainak rendszeres követésére – derült ki az OTP Bank megbízásából készített reprezentatív kutatásból. Annak ellenére is így van ez, hogy a költések nyomon követésével hatékonyabban felmérhető, pontosan mire mennyi pénz ment el, kiderül, mi az, amire valójában nem lenne szükség, de mégis a kosárba került, illetve arról is képet ad, hogy a megkeresett pénzből mire megy el a legnagyobb összeg. A felmérés eredményei alátámasztják, hogy azok, akik vezetik a költéseiket, kisebb valószínűséggel kerülnek nehéz anyagi helyzetbe hónap végére, mint azok, akik csak a „mának élve” költekeznek.
Kevés a pénz, itt a hónap vége
A válaszadók 48 százaléka számolt be arról, hogy a hónap végéhez közeledve érzi, hogy fogy a pénze, ezért jobban oda kell figyelnie, hogy kijöjjön a következő fizetéséig, a megkérdezetteknek pedig mintegy 40 százaléka került már ilyen helyzetbe élete során korábban. Ez az úgynevezett „hónap vége jelenség”, amelynek számottevő jelenléte megmagyarázhatja azt, hogy a lakosság jelentős része – 40 százaléka – miért aszerint tervezi kiadásait, hogy mikor kapja kézhez a fizetését.
Mentsük a menthetőt – miken spórolunk?
A ruházkodás az, amin a lakosság legnagyobb része (32 százaléka) spórol. A második legnépszerűbb pénzmegtakarítási forma az éttermek elkerülése – a lakosság 20 százaléka inkább maga készíti el az ételt, ha szorul a pénzügyi helyzete. Közel ennyien említették azt, hogy kifejezetten akciós termékek vásárlásával igyekeznek óvni pénztárcájukat.
A kiadások tervezése érdekében az emberek különböző pénzügyi módszereket használnak. A kutatásból kiderült, hogy 38 százalék bevásárlólistát készít, elkerülve ezzel az impulzusvásárlást. A válaszadók majdnem harmada pedig elkülöníti a létfontosságú kiadásaira szánt összeget (lakhatás, étkezés), és csak az azon felül megmaradt összeggel gazdálkodik.