Pénzcentrum • 2020. június 16. 16:52
Az Európai Unió tagországai közül az összes állami kiadást tekintve Magyarországon 2018-ban kiemelkedő volt a kulturális kiadásokra szánt kormányzati ráfordítás aránya - ez derül ki az Eurostat adataiból.
Megnézve az Európai Unió statisztikai hivatalának legfrissebb adatait, úgy tűnik, 2018-ban az EU-s tagországokban a kultúra, az egyházak és rekreáció egy kategóriába vett támogatására átlagosan 1 és 2 százalék közötti ráfordítás jut a teljes GDP-ből. A kulturális kiadásokat tekintve az uniós átlag épp 1 százalék, és csupán néhány olyan ország akad, amely ennyit sem szán erre: a sor végén kullog például Görögország 0,3 és Ciprus, 0,5 százalékkal.
Érdemes kitérni arra, mit is jelentenek pontosan a kulturális kiadások. Az Eurostat példaként említi a kulturális létesítmények (mint a múzeumok, könyvtárak, színházak, botanikus kertek) működtetését, kulturális események (például koncertek, színpadi és filmes produkciók, művészeti show-k) szervezését, lebonyolítását, művészek vagy művészeti szervezetek anyagi támogatását, vagy épp nemzeti, regionális vagy helyi ünepségek szervezését.
Magyarország azonban az élvonalban végzett, egyedül Lettország előzi meg, amely valamennyi kormányzati kiadása között 2,8 százalékot fordít a kulturális kiadásokra, míg hazánkban ez az arány 2,7 százalék.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Hazánk különösen jól áll az EU-s átlagot tekintve, ha a kulturális kiadásokhoz hozzávesszük a műsorszolgáltatási és kiadói szolgáltatásokat is, ezzel együtt Lettországot is megelőzzük, ugyanis két évvel ezelőtt a kormányzati kiadások mintegy 3,5 százalékát fordítottuk erre.
A jelentésből kiderül, hogy az unió tagállamai 90 milliárd eurót költöttek kulturális, műsorszolgáltató és kiadói tevékenységre 2018-ban. Érdekes, hogy míg a legtöbb tagállamban a műsorszolgáltató és kiadói tevékenységre fordított összeg nem különbözött jelentős mértékben a 0,4 százalékos EU-s átlagtól, Írország, Horvátország és Magyarország ennek kétszeresét fordította erre a célra. Számszerűsítve ez hazánkban két évvel ezelőtt 492,7 millió eurót jelentett.