Ezért tarol még mindig a készpénz a magyaroknál: ki érti ezt?

Pénzcentrum2019. június 25. 20:20

Az Elektronikus Fizetési Stratégia (EFS) kialakításával kapcsolatos szakmai munka részeként, az Elektronikus Fizetési Szolgáltatók Szövetsége (EFISZ) tagjai közreműködésével országos reprezentatív közvélemény-kutatást készíttetett a hazai elektronikus fizetés helyzetéről. A kutatás kitért a lakosság elektronikus fizetéssel kapcsolatos ismereteire, preferenciáira, valamint igényeire is.

Országos reprezentatív mintával, személyes lekérdezéssel kérdőíves véleménykutatást készíttetett az EFISZ a 18 éves, vagy idősebb magyarországi lakosok körében. A 2019. júniusi kutatás során az EFISZ elsősorban a hazai lakosság elektronikus fizetéssel kapcsolatos tájékozottságára és szükségleteire volt kíváncsi, valamint arra, hogy "e-fizetéskor" a lakosság milyen tényezőket részesít előnyben.

Bankot váltanál? Hasonlítsd össze a pénzintézetek bankszámla ajánlatait a Pénzcentrum Kalkulátorával!

A közvélemény-kutatás eredményei részben a lakosság korábbi preferenciáit igazolták vissza, azonban néhány területen a korábbi kutatási ismeretektől eltérő megállapítások születtek. A kutatás egyértelműen megállapította, hogy a háztartások többsége rendelkezik bankkártyával, okostelefonnal és laptoppal. A válaszadók kétharmadának van otthonában internet előfizetése, leggyakrabban kapcsolattartásra, hírek olvasására használják az internetet, az internetezéssel töltött órák száma átlagosan napi 3 óra. A többség ismeri és használja a készpénzt, a lehúzásos és érintéses bankkártyás fizetést. A legkevésbé ismert és használt fizetési módok a virtuális tárca és a prepaid kártya.

Az elektronikus fizetési módok mellőzésének okairól elmondható, hogy a megkérdezettek 46 százaléka megszokásból készpénzzel fizet, 30 százalék szerint bonyolult a használata, 27 százalék nem tartja biztonságosnak. A bankkártyás, hitelkártyás fizetési módot érintéssel, illetve lehúzással 54-55 százalék esetében a többség, vagy mindenki használja.

A megkérdezettek 48 százaléka hatékonynak tartja az elektronikus szolgáltatások ajánlását, 58 százalék szerint megfelelő a tájékoztatás, amelyet a bank, a pénzügyi szolgáltató munkatársaitól kap. Minden tizedik válaszadó szívesen részt venne ingyenes, az elektronikus fizetési rendszereket bemutató workshopon ismereteinek bővítése céljából.

A válaszadók közel 30 százaléka használja saját bankjának elektronikus fizetési szolgáltatását, minden tizedik megkérdezett telekommunikációs szolgáltatójának rendszerét (is). A többi szolgáltató kiválasztása 10 százalék alatti. Közel minden második megkérdezett nem használ elektronikus fizetési szolgáltatást.

JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

 

Az interjúalanyok többsége elégedett és ismerőseinek is ajánlaná saját közüzemi, telekommunikációs, banki szolgáltatója elektronikus fizetési rendszereit. A kérdezettek 2 százaléka használt már valamilyen fintech megoldást, az azonnali átutalás bevezetéséről 35 százalék, a PSD2-ről pedig 7 százalék hallott már, a Digitális Jólét Programot 17 százalék ismeri.

Az elektronikus fizetési szokásokról készült országos, reprezentatív mintával, személyes lekérdezéssel készült kérdőíves véleménykutatás egyértelműen megállapítja, hogy a mobiltelefonok használata a hazai lakosság körében igen magas, a megkérdezettek 52 százaléka a mobiltelefont jelölte meg az internet elérés alap eszközeként, továbbá egyértelműen mérhető az igény a lakosság körében a korszerű elektronikus szolgáltatásokra.

Címkék:
pénzcentrum.hu, készpénz, bankkártya, prepaid, technológia, fejlődés, laptop, digitális jólét program,