Pénzcentrum • 2017. március 4. 07:02
Ezen a héten ünnepeli az Ötöslottó a 60. szülinapját. Ennek apróján most képeken mutatjuk be, hogyan lottóztak az emberek a hatvanas években, és lerántjuk a leplet arról is, hogy kié lett az első nagy nyeremény.
1957. március 7-én tartották az első Ötöslottó sorsolást Magyarországon, akkoriban egy szelvény ára 3 forint és 30 fillér volt. Ez arányaiban nézve jóval drágábbnak számít, mint a mostani szelvények, hiszen 60 évvel ezelőtt ebből az összegből 3 kiló kenyeret is meg lehetett vásárolni. A mostani szelvények pedig 250 forintba kerülnek, amiből a KSH statisztikái szerint még 1 kiló fehérkenyér sem jönne ki.
Csütörtökön, a szülinapi sajtótájékoztató keretében mutatta be a Szerencsejáték Zrt. a birtokába került szelvényt, ami részt vett az első sorsoláson. Bár a szelvényt megőrző családnak akkor ez nem hozott szerencsét, de később bekerültek a nagy nyertesek közé, vagyis 40 millió forint feletti összeget nyertek a lottón. Az első sorsoláson nem született telitalálat az alábbi számokkal:
16; 61; 71; 77; 89;
Ha kíváncsi vagy, hogy a te nyerőszámaidat kihúzták-e már valaha az Ötöslottó története során, akkor látogass el Ötöslottó aloldalunkra és írd be a számaidat.
1999 szeptembere óta egyébként összesen 29 nyertek 1 milliárd forint feletti összeget az Ötöslottón. Az eddigi legnagyobb nyereményt 2003-ban vitték haza, összesen: 5 092 890 758 forintot. Az alábbi nyerőszámokkal:
4; 15; 46; 49; 59;
A ma esti sorsoláson is sokan izgulhatnak majd, hiszen 1,73 milliárd forint lesz a tét. Ha nem akarsz lemaradni a nyerőszámokról, akkor kattints a Pénzcentrumra, hiszen élőben közvetítjük majd a sorolást.
Régen nem volt titok a nyertesek neve
Az Ötöslottó sorsolás hajnalán még sokan ráírták a nevüket és címüket is a szelvényekre, akik így a bizonylatuk elvesztése esetén is automatikusan megkapták az 5 ezer forint alatti nyereményeket. Viszonyításképpen érdemes tudnunk, hogy akkoriban egy családi ház ára 100 ezer forint körül mozogott.
Az első nyertesek egyike közé tartozik például Kovács Ildikó, aki 16 éves korában 2 szelvényt is kitöltött ugyanazokkal a számokkal, hiszen elfelejtette, hogy egyszer már feladta a szelvényt. Ez később azonban jól jött neki, a sorsoláson ugyanis három telitalálatos szelvény is született. Így a nyereménye nagyobb lett. 1960-ban 1 059 090 forintot nyert, az alábbi számokkal:
6; 11; 53; 59; 83;
De sokan emlékezhetnek Özvegy Ring Sándornéra, aki 66 éves korában gyermekei és saját életkorát játszotta meg a lottón. Ezzel a számkombinációval összesen 855 089 forintot nyert:
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
23; 26; 33; 37; 66;
1990-ben pedig a legtöbb, 13 telitalálatot hozó héten egy ismeretlen játékos 10 szelvényt töltött ki ugyanazokkal a számokkal, így a nyereménye 10 x 2 848 736 forint, vagyis több mint 28 millió forint volt.
Lottótörténelem képekben
Totó-lottó gyűjtőláda, festőhenger és lottópénztárca. Ha kíváncsi vagy, hogyan néznek ki a régi lottótörténeti relikviák, akkor kattints a galériánkra.
Melyiket, mire használták?
Gyűjtőláda
Az Ötöslottó indulásakor 80 cm magas, kb. 30x30 centméteres zárt fémládákba dobva adhatták le a szelvényeiket a játékosok. A képen látható gyűjtőládát egészen a gépesített lottófeldolgozás kezdetéig, a 90-es évek elejéig használták.
Lottópénztárca
Már 1957 kezdve gyártottak lottópénztárcákat, de népszerűségük csúcsa a hetvenes évekre tehető. A lóherével díszített pénztárcákban külön rekesz szolgált a lottószelvény azon harmadának tárolására, amely a játékosnál maradt. Az ollóval levágott kis papírdarabkákat a játékosok féltve őrizték, tudva, hogy akár több millió forintot is érhetnek.
Totó-Lottó festőhenger
A hatvanas években gyártottak olyan festőhengereket, amelyeken díszítő motívumokként a LOTTÓ és TOTÓ nevek szerepeltek. A festőhengerekkel a forgalmas tömegközlekedési csomópontoktól a legközelebbi lottózóig vezető utat festették meg a szelvényeket árusító értékesítők.
Lottószám-tippelők
A lottó feliratú kis pörgettyűk, golyós, kerekes véletlenszám-generátorok már az ötvenes években megjelentek. Gyakran trafikok, játékboltok árulták, általában a lottószelvényeknél lényegesen magasabb áron. Ekkor még sok lottójátékosoknak nem volt kialakult számválasztási technikája, így sokan leltek segítőtársra a kis kütyükben, eszközökben. A lottózókban és egyéb értékesítő helyeken ezeknek a gyufásdoboz méretű eszközöknek a jóval nagyobb méretű, asztalba, falba épített, pultba ágyazott változatai is megtalálhatóak voltak.
Lottó kártyanaptár
A rendszeres lottózó játékosok számára a kártyanaptár különösen praktikus ajándék volt a hetvenes-nyolcvanas években. Ekkor ugyanis megszaporodtak a különsorsolások, és változtak a sorsolási időpontok is. Ezek a kártyák nem csak hatékonyak voltak, de hamar a gyűjtők kedvenceivé is váltak.
Lottó-index, Lottóvariációs könyv
Ezek a kiadványok a "nagyüzemben játszó" lottójátékosoknak és együtt lottózó közösségeknek segített számvariációs tanácsokkal. A gyűjteményekben a kedvenc számok és a megjátszani tervezett szelvények darabszáma szerinti kombinációkból válogathattak a játékosok.