Most akkor a magyar tej a jobb, vagy a külföldi?

Kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság Magyarországgal szemben, mert úgy látja, hogy a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek bolti kiskereskedelmére vonatkozó nemzeti szabályok ellentétesek az uniós joggal. Egy magyar jogszabály ugyanis a Bizottság szerint arra kötelezi a kiskereskedőket, hogy a hazai és importált mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekre annak ellenére is egységes árrést alkalmazzanak, hogy az importált termékek költsége függ a devizától és az árfolyam ingadozásától. A magyar jog így a hazaihoz képest hátráltathatja az importált mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek értékesítését, ami az áruk szabad mozgásának uniós alapelvébe ütközik. Az élelmiszerlánc felügyeleti díj után itt is megégetheti magát a magyar agrárjogalkotás.

Nem lehet bármit lenyomni a gyártó torkán

Egyáltalán nem olyan új az a törvény, melyet az Unió kifogásol, hiszen 2009-ben döntött róla az országgyűlés. A címe egy kicsit körülményesre sikeredett ugyan, de végül a 2009. évi XCV. törvény a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról arról szól, hogy a nagy áruházláncok ne éljenek vissza piaci erejükkel a náluk elesettebbnek számító beszállítókkal szemben. Ez egyébként más országokban is fogas kérdésnek számít, de nyilván nem a multinacionális élelmiszergyártók, hanem a hazai termelők védelmére irányul.

A törvény előírja például a 30 napos fizetési határidőt, a beszerzési ár alatti értékesítés tilalmát (ezzel az élelmiszerek esetében a határtalan akciózást), vagy éppen a pontos elszámolást a beszállító élelmiszergyártóval, -termelővel, de polcpénz sem kérhető csak úgy. Mindezt természetesen a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) ellenőrzi is.

A 2009-ben alkotott törvény alapjai azóta nem változtak, csak kisebb súlyú kérdésekkel egészült ki, egy kivétellel. A bökkenő csak az, hogy az Unió éppen ezt kifogásolja. Ez a változás 2012-ben született, tehát ez sem minősíthető nagyon újnak.

A diszkriminatív árképzés tilalma

Ezt sem sikerült a jogászoknak szebben megfogalmazniuk, szó szerint így hangzik: tilos tehát "összetétele és érzékszervi tulajdonságai alapján azonos termékek végső fogyasztói értékesítési árának a termék származási országa alapján diszkriminatív módon eltérő képzése". A törvénymódosítás hivatalos indoklása eleve behatárolja azoknak a termékeknek a körét, ahol eljárhat a hatóság: ez a tilalom olyan terméktípusok esetén értelmezhető, melyek azonossága a termék összetétele és érzékszervi tulajdonsága alapján megállapítható.

A NÉBIH, mint ellenőrző hatóság, természetesen megmagyarázza, miként értelmezi a törvényt és hogyan számolja ki az árrést a hazai és az import termék esetében, a jogellenes eltéréseket kutatva. A szigor egyértelmű, tehát ha a boltos bármilyen módon is számol árrést, az egy adott termék esetében a hazai és az import között nem lehet eltérő.

Ez fáj, de nagyon az Uniónak

Ennek a szabálynak a célja az volt, hogy megakadályozzák a boltokat abban, hogy eleve olcsón adják az import UHT tejet, például úgy, hogy kisebb árrést tesznek a beszerzési árra, mint a hazai esetében (az árrés a boltos beszerzési árának és a fogyasztói árának különbsége, az áfát nem számítva). A szabály megfékezi az olcsó import UHT tej nagyobb arányú leárazását, akciózását is. Így tehát ha egy import tejet olcsóbban ad a boltos, kisebb árréssel számol, akkor bizony a hazai árát is azonos módon kell kiszámolnia.

Ezt a szándékot a földművelésügyi miniszter egyik előadása is egyértelműen alátámasztja, amikor kifejtette, hogy 2015. április 1-jével megszűnt az európai uniós tejkvóta rendszer, amelyre a tárca már évekkel korábban megkezdte a felkészülést. Ennek a felkészülésnek volt része a diszkriminatív árképzés tilalmának bevezetése, amelynek lényege, hogy a hazai és külföldi termékek esetében a kereskedők azonos árképzési módszert alkalmazzanak.

A tejtermelő gazdáknak és a tejfeldolgozó üzemeknek ugyanis nagyon fájt, hogy a boltosok az egyébként is olcsóbb import UHT tejekkel nagyokat akcióztak, ezzel csalogatva be a vásárlót, vagy pusztán csak olcsón adták. Ráadásul az import UHT tej beszerzése eleve olcsóbb volt a hazai előállításúnál. Természetesen az UHT tejekkel elkövetett áfacsalások sorozata joggal borzolja a kedélyeket, de az már egy másik ága a piacvédelemnek.

Az EU a bejelentésében arra hivatkozik, hogy az import élelmiszerek esetében más tényezők is szerepet játszhatnak az árképzésben, mint a hazaiaknál, ami viszont hátrányos helyzetbe hozhatja a más nemzetbeli termelőket. A magyar kormány mindent megtesz igazának bizonyítására, tehát jelenleg nem tudni az uniós eljárás kimenetelének a végét. Tippelni persze lehet, ennek alapján pedig nem lehet kizárni a szabály eltörlését. Póráz persze még marad, hiszen ha jön is olcsóbb import UHT tej a jövőben, korlátlanul nem lehet akciózni, a beszerzési ár alatti értékesítés tilalma miatt, amit viszont nem kifogásol az EU.

Volt persze NÉBIH ellenőrzés is

Természetesen ellenőrzött is a hivatal. A legutóbbi három esztendőben (2014-2016 között) jogerősen lezárt eseteket közzé is teszi honlapján (tehát nem biztos, hogy ennyi vizsgálat volt, hanem csak ennyi zárult le). Ezeknek az eseteknek a száma összesen 12 volt, az ellenőrzött vállalkozások pedig a CBA Budavár, a CBA Euro, a CBA Hellas Invest, a Mecsek Füszért, az Elektro-Ász, az ABC Mór, az OBI (1,9 millió forint bírsággal), a Villányi 30 Kft, az Agócsker, a City Food Euro (0,2 millió forint bírsággal) voltak. A Metro-t kétszer is ellenőrizték, másodszor 3 millió forintos bírságot kapott. A legtöbb esetben csak kötelezettséget írt elő a NÉBIH a törvény betartására, bírságkiszabás nélkül. A multi nagyáruházak hiányoznak a felsorolásból, ebben a körben nincs hivatalos információ, van-e folyamatban nem lezárt, nem jogerős ügy.