Ilyen pofátlanságok miatt gondolod meg kétszer is az ingatlanost

1. Nyomulás

Pro: Első hívásra mindenki kedves (vagy legalább is törekszik rá), és úgy próbálja leszerelni az ingatlanost, hogy: köszönöm, de csak most kezdtem el hirdetni/keresni, egyelőre egyedül próbálkoznék vele. Na de milyen ingatlanos az, akit ennyivel le lehet szerelni?! Addig győzködi az embert, amíg - ha másért nem, hogy végre letehesse a telefont - , bele nem megy egy személyes találkozóba. 

Kontra: Tökéletesen tisztában vannak az előítéletekkel, ha nem nyomulnának, és hagynák magukat lerázni, nyilván nem dübörögne nekik a biznisz.

2. Zaklatás (nem szó szerint)

Pro: Ha a telefonálásnál mégis kemény voltál, és vért izzadva ugyan, de valahogy sikerült leszerelni, akkor is, szinte teljesen biztos lehetsz benne, hogy fog még keresni. Legfeljebb ad egy kis időt, hogy rápihenj a dologra, és megkaphasd az első pofont, aminek következtében ráeszmélhetsz, nem értesz az ingatlanpiachoz. Ha pedig nem tudtad leszerelni, akkor azért fog zaklatni, hogy potenciális (vagy annak mondott) vevőjelöltekkel, vagy ingatlanokkal bombázzon.

Kontra: Rendben, tényleg idegesítő, hogy egy perc nyugtod sincs tőle, de azért légy őszinte magadhoz: pont azért bíztad meg, hogy a hirdetést, és felkutatást átpasszolhasd neki. Legalább tényleg végzi a munkáját.

3. Leveri az árat

Pro: Van egy elképzelésed, hogy mennyit szeretnél kapni a lakásodért, és szinte borítékolható, hogy az ingatlanos szerint túláraztad. Jön az összehasonlításokkal, a piaci elemzésekkel, és érvek egész hadával, hogy bizonyítsa igazát. Neki az az érdeke, hogy minél hamrabb elkeljen a lakás, erre jóval nagyobb az esély, ha olcsóbban. Az ő jutaléka nem sokban változik, ha 2-3 millióval kevesebbért megy el a lakás.

Ha a vevő oldalon vagy, akkor viszont nem verte le eléggé az árat, még mindig nagyon drága, tuti azért, mert rászámolják az ingatlanos jutalékát is. (Ez egyébként általában nem így van, de ettől még simán utálhatjuk ezért is az ingatlanost.)

Kontra: Ha nem adsz-veszel évente lakást, márpedig ezt igen kevesen mondhatják el magukról, akkor lehet realitás abban, hogy nem vagy tisztában a realitással. Neked azok nem csak falak és terek, nyilván szeretnéd a legtöbbet kihozni belőle. De lássuk be, jól jöhet egy olyan ember tanácsa, vagy meglátása, aki vélhetőleg tudja, hogy mi a realitás, és megkímélhet a hosszú hónapokig húzódó maceráktól. Feltéve, ha valóban jó szándék, és biztos tudás birtokában osztogat tanácsokat az ingatlanos.

4. Átjárás

Pro: Átjáró házat csinál a lakásodból, ha nem fektetitek le előre a szabályokat, hogy mikor lehet mutatni az ingatlant. Csőstül zúdulnak a vevőjelöltek, a lakás mindig legyen patent, te pedig állj rendelkezésre. Általában akkor tudják mutatni, amikor épp hazaestél munkából, a legjobb, ha már reggel rendbe teszed a lakást, akkor nem meló után lestrapáltan kell igazgatnod az ágytakarót.

Kontra: Ha egyedül csinálod, ha nem, akkor is átjáró lesz a lakásodból. Nyilván te se hoznál meg ekkora döntést úgy, hogy előtte nem nézed meg tüzetesen az ingatlant. De, ha szerencséd van, csak néhány hétig tart a bolondok háza, és nem húzódik hónapokig.

5. Tukmálás

Pro: Ha te vagy a vásárló, akkor találkozhatsz ezzel a nem éppen szimpatikus jelenséggel. "Ez a lakás pont olyan, amilyet keresel, és nézd, hogy mennyire szuper benne ez, meg az, neked erre van szükséged!" Persze itt az ingatlan negatív tulajdonságai nem igazán kerülnek elő, ha mégis, csak mellékesen megemlítve. "Igen, kicsit szelel az ablak, de nézd ezt a gyönyörű kilátást! Kicsit magas a közös költség, de hát benne van a korlátlan vízfogyasztás is, és tavasszal felújítják a homlokzatot." Ilyenkor érezheti azt az ember, hogy köszi, de talán vagyok annyira felnőtt, hogy magam is el tudom dönteni, hogy ezt a lakást vegyem meg, vagy sem.

Kontra: Nem. A tukmálásra nincs mentség. Csak a nagyon döntésképtelen embereknél jön be. Inkább tessék elfelejteni.

6. Sok a duma

Pro: A rád zúduló információáradatban a felét se jegyzed meg annak, ami valójában fontos lenne, ráadásul közben megfoszt attól, hogy kérdezz a tulajdonostól, vagy kicsit vizionáld a jövődet a lakásban. És persze bármerre mész, követ. 

Kontra: Minden hasznos infóról szeretne tájékoztatni. És a legjobb hely erre, amikor a lakásban vagytok. Az felkészültebbek előre kinyomtatott tájékoztatóval érkeznek, amin a legfontosabb infókat összegyűjtötték.

7. A megkerülhetetlen postás

Pro: Megnézted, tetszik, akarod, még néhány részletkérdés maradt, amit jó lenne megbeszélni a tulajdonossal. De nem teheted, csak az ingatlanossal beszélhetsz, a megkerülhetetlen postással. Felteszed neki a kérdéseidet, amire nem tudja a választ, ezért ő felhívja a tulajdonost, majd visszahív, de a tulajdonosnak is lenne kérdése, amit az ingatlanos feltesz neked, és átadja a megbízójának. Jobb esetben ez csak egy kör, de a kiábrándító valóság az, hogy általában több. Pedig egyetlen közvetlen hívással el lehetne intézni az egészet.

Kontra: Ahhoz, hogy jól tudja menedzselni az egész folyamatot, mindenről tudnia kell az ingatlanosnak.

8. Bizalom, és annak hiánya

Pro: A bizalmi tényező az egész folyamatot végigkíséri, de talán a végén a legfontosabb. Kapsz, vagy teszel a lakásra egy árajánlatot, még nem írásban, csak "érdeklődés szinten". Mi a garancia arra, hogy az ajánlat valóban célt ér, és tényleg a valós választ kapod? Megkérdezi a tulajdonost arról, hogy odaadja-e neked olcsóbban, vagy ő eldönti, hogy ennél többet akar a megbízója? A "legviccesebb" szituáció mégis az, amikor az ingatlanos bizalmatlankodik.

Kontra: A jó ingatlanos összehoz egy hármas találkozót, amikor felmerül a valós vételi szándék. Akkor van lehetősége arra, hogy "moderálja" az ott zajló beszélgetést, egyben lehetőséget ad arra, hogy a felmerülő kérdésekre első kézből kapjon mindkét fél információt.

Te mivel egészítenéd még ki a felsorolást? Írd meg kommentbe!